Mi történne, ha Hollandiát lassan elöntené a tenger? Olvass bele Eva Meijer regényébe!

Mi történne, ha Hollandiát lassan elöntené a tenger? Olvass bele Eva Meijer regényébe!

Mi lenne, ha a klímaváltozás hatására minden egyes nap egy kilométerrel többet árasztana el a tenger Hollandiából? Hogyan reagálnának az emberek, egyáltalán elhinnék-e, amit a hírekben látnak? Eva Meijer regénye erre keresi a választ.

Könyves Magazin | 2025. december 08. |

Eva Meijer holland filozófus és író. Regényében Hollandiát lassan elönti a tenger, a víz minden nap egy kilométerrel többet követel magának a szárazföldből. A király elhagyja az országot, a miniszterelnök napi sajtótájékoztatót tart, a katonák megjelennek a gátakon, Németország pedig megnyitja sportcsarnokait az evakuált hollandok előtt. Egy diákot, egy klímaaktivistát és egy oceanográfust követhetünk az új tengeren, útjuk során pedig kiderül, hogyan változtatja meg a víz alapvetően a világról alkotott képünket. A könyv a természet erejéről és az emberiségről szól, amelynek a klímaváltozás miatt újra fel kell találnia önmagát. Olvass bele!

Eva Meijer 
Tenger Most 
Magvető könyvkiadó, 2025, Ford.: Réthelyi Orsolya, 219 oldal
-

Eva Meijer: Tenger Most

Fordította: Réthelyi Orsolya

A Nagy Willem, Arie Mak és az államtitkár között rendezett vita első tíz percét annak a kérdésnek szentelték, hogy vajon a tenger valóban betört-e a szárazföldre. Az államtitkárnak – egy kifejezetten fiatal férfinak, aki még nem törődött bele, hogy a világ olyan, amilyen – egy kis időbe tellett, amíg belerázódott a szerepébe. Nem számított ennyi szkepticizmusra. Filozófia szakon végzett az Amszterdami Egyetemen, és tanulmányai alatt magát nyíltan szkeptikusnak nevezte: a kijelentéseket és az ítéleteket nem tekintette magától értetődőnek, higgadtan érvelt és gondolkodott akkor is, ha másokat elragadott a vita heve. Az egyetemi évei alatt kifejlesztett gyakorlatot a mai napig használható életstratégiának tartotta.

De egészen más az a szkepticizmus, amikor a szemmel látható valóságot vonják kétségbe.

A beszélgetés kefebajszú moderátora, aki ugyan már beletörődött, hogy a világ olyan, amilyen, és meg is békélt az emberekben lakozó bizalmatlansággal, de egy balhé lehetősége azért mindig örömmel töltötte el, így most lelkesen öntött olajat a tűzre azzal, hogy eleinte kétségbe vonta a krízishelyzetet, majd rámutatott a múltbéli és más országokban működő diktatórikus kormányzatok manipulációs módszereire, majd nevetségessé tette a maradókat.

Arie hallgatott mindaddig, amíg az államtitkár tekintete el nem kapta az övét. Segíts, jelezte szemével a fiatal férfi. Tegyük csak fel, mondta Arie. Tegyük fel, hogy a tenger az egész országot elárasztja. Akkor mi van? Tegyük fel, hogy a természet bosszújáról van szó, vagy épp a közönyéről. Mihez kezdünk akkor? Az embereket menekítjük? Az országot is menekíteni próbáljuk, vagy egyszerűen feladjuk? Holnap már nyolc kilométerről beszélünk: gátak, legelők, dűnék, kertek, parkok, házak. Ezt a sávot már a maradók is elhagyták.

Elmennek vagy megfulladnak, ez a választás.

Tegyük fel, mondta a moderátor. Willem?

Ez esetben természetesen MINDENT fel kell tennünk egy lapra, kezdte Willem, és miközben a szavakat formálta, eldöntötte, hogy saját szemével kell majd meggyőződnie a helyzetről, a maradók közül is tényleg sokan elhagyták a parti sávot. MINDEN egy lapra.

Hárommillió holland nézte egyenes adásban a vitát, pedig a nap közepén közvetítették. A keleti és déli részekben még sokan rendesen munkába jártak, de a legtöbben szabadságot vettek ki, vagy hazaküldte őket a munkáltató, vagy már nem is volt munkájuk. Vagy házuk. Viszont, akiknek még volt házuk, azok nézték a műsort, és a tenger beáramlott a gondolataik közé:

majd biztosan itt is hamarosan minden víz alatt lesz (hogy néz ki már az előkert, vajon érdemes-e még visszanyesnem a sövényt)

biztos megoldódik, ez képtelenség

ez túl nagyszabású

ez túl furcsa

el kell innen mennem, de hova

nem akarok elmenni

mikor érkezik már a tavasz (megérkezik-e egyáltalán)?

felhívom a gyerekemet/szüleimet/nagyszüleimet/barátomat/nincs kit felhívnom

hiányzik az anyukám

ne legyél már hülye

komolyan mondom, viselkedj már normálisan

nem lehet megbízni bennük

engem ez már nem érint

munkára fel, elég a tépelődésből, mondom, munkára fel

még tizenkét kilométer, tizenkét nap

még tizenegy

még tíz

még kilenc

stb.

Az idősebbek aggódtak, és a fiatalok is, a part közelében és a belföldön lakók, a gyöngék és az erősek, a szegények és a gazdagok is, az aggodalmak beköltöztek a gondolatokba és a testekbe.

Sokak fejében az életükben először fordult meg igazán, hogy vajon boldogok-e egyáltalán.

 A leélhető életek sokaságából épp ez az élet lett a sajátjuk. A tenger emelkedésével együtt érkezett sokak számára a megbánás, az örökös megbánás érzése, amely mindig új szíveket képes megszállni.

Az aggodalmak és mérlegelések összecsomósodott sokaságából pedig egy nagy gondterheltség állt össze, ami folyamatosan nőtt. Még a maradók is érezték a testükben. Még hangosabban kell kiabálni. SEMMI sem igaz az egészből.

Nyitókép: Flickr /  Eva Meijer

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Leila a legszebb nő a világon, és ezért keményen meg is fizet – Olvass bele Biró Kincső debütregényébe!

A szépségnek ára van, nem is kevés. Olvass bele!

...

Miért számít, hogy mit viselnek a zeneszerzők? Olvass bele Bősze Ádám könyvébe!

A zeneszerzők és a divat kapcsolata Bősze Ádám új könyvében!

...

Van kiút a bántalmazó kapcsolatokból? Olvass bele Dobray Sarolta új regényébe!

Van kiút a bántalmazó kapcsolatokból? 

Olvass!
...

Miért veszélyes, ha egy idegen lány jógázik a házadban? – Olvass bele Nicholas Sparks és Shyamalan közös könyvébe!

Olvass bele Sparks és Shyamalan közös könyvébe! 

...

Egy szabadságért küzdő szobrász, aki váratlanul belehalt a bánatába – Olvass bele Juan Gabriel Vásquez regényébe!

„A francia száműzetésben élő kolumbiai szobrászművész, Feliza Bursztyn múlt pénteken, január 8-án este negyed 11-kor, egy párizsi étteremben belehalt a bánatba”

...

Meg lehet-e bocsátani a ruandai népirtást? – Olvass bele a rapperből lett író díjnyertes regényébe!

Részlet a Zsakaranda című regényből.

Hírek
...

Meghalt Dan Simmons, a Hyperion írója

...

Christina Applegate először ír arról, hogy ötévesen molesztálták

...

A Nobel-díjas Olga Tokarczuk odavan ezért a magyar regényért

...

Egy szakadék szélén álló könyvtárból mentik a könyveket az olasz tűzoltók

...

Magyarul is érkezik az Ízek, imák, szerelmek írójának gondolatébresztő memoárja

...

Kihátrált a német kiadója Noam Chomsky mögül az Epstein-ügy miatt

Kiemeltek
...

Kecskés Karina: A mesék megerősítenek benne, hogy nem vagy egyedül a problémáddal

Kecskés Karina már régóta nemcsak színésznő, közel két évtizede Metamorphoses meseterapeuta. Interjú.

...

Orvos-Tóth Noémi: Még mindig azt sulykoljuk a lányokba, hogy a női lét maga a szenvedés

Hogyan legyél jó anya, és mi az, amit senki nem mondott előre a szülővé válással kapcsolatban? Podcast.

...

Tótfalusi Ágnes a 70 éves Houellebecq-ről: A látszat ellenére minden regénye a szeretetről szól

70 éves lett a „reménytelenség professzora”, az egyik legmegosztóbb kortárs író. Tótfalusi Ágnessel, Houellebecq magyar hangjával beszélgettünk.

A hét könyve
Kritika
Pottyondy Edina megtalálta a szabadságot az első könyvében
„Ahogy elkezdek írni, megszáll valami öröm” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték

„Ahogy elkezdek írni, megszáll valami öröm” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték

Dragomán György, Kiss Tibor Noé, Dávid Anna és a külföldi fordítói is köszöntötték az írót születésnapján.