Adamik Zsolt: Távoli korom - Örménykút
Digitális Kalamáris, 2020, 126 oldal
52 tárca az év 52 hetéről. A gyerekkönyvszerzőként már befutott Adamik Zsolt első, felnőtteknek szóló szépirodalmi műve a 400 fős Örménykút történeteit meséli el. Pontosabban Örménykút mesél. Hosszabb mondatok és rövidebb elbeszélések változó ritmusára épül fel a kötet, amiben vannak füveskönyvbe illő elbeszélések, meg kifejezetten viccesek is, a közös mégis az, hogy az örménykúti tapasztalatot, ami végeredményben az életnek egyfajta nézőpontja, hogyan meséli el a szerző.
Agócs Attila: Napóleon Beverly Hillsben
A füleki polgármester, néprajzkutató első könyvében, átvéve a fülszöveget, a Halál hiába kopogtat az ajtón, senki sem veszi komolyan. És az is kiderül, hogy az élet sokkal zavarosabb, ha kiszabadul a diliházból, és megpróbál rendet tenni a szabadlábon lévő bolondok közt. Például hogy kerül Napóleon és Pablo Escobar egy drogüzlet során közel az igazsághoz, ha mindenki hazudik? Vagy egy szökésben lévő maffiózó hogyan kötődik egy szenátor lányához erős kötelékekkel a pincébe zárva? Mindez kiderül, és végül azt is megtudjuk, hogy a Történelem hiába ismétli önmagát, ha senki sem figyel rá.
Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utca gyalog
Amikor Bakos Gyöngyi regényét olvassuk, folyamatos mozgásban vagyunk: utcákat, tereket, városokat járunk be, közben pedig az elbeszélővel együtt csodálkozunk rá a világra. A Nyolcszáz utca gyalog olyan, mint egy impresszionista mű, a lényeg benne nem a történet, hanem a benyomások és az érzések. A főszereplő filmelméletet tanul az egyetemen, a szakdolgozatát pedig Bergmanból írja. És miközben a kameránkkal az ő mozgását követjük, a hétköznapi eseményekbe időnként férfiak, kapcsolatok és egy elvesztett apa képe úszik be.
Balássy Fanni: Hol is kezdjem
Balássy Fanni hőse középiskolába megy, az új kezdet pedig tiszta lapot is jelent - legalábbis elméletben, hiszen az ember kamaszként képtelen kibújni a bőréből. Ráadásul ha még vonzzuk is a vicces/kínos/ baljós helyzeteket, akkor a középiskola belépő időszaka mindenképpen emlékezetes lesz, amit csak humorral és egy igazán jó baráttal lehet átvészelni.
Bankó-Erdősi Viktória: Elég az hozzá
Ha jól telt a gyerekkor, marad egy olyan bársonyos, meleg nosztalgiája, amit már senki sem vehet el tőlünk. Bankó-Erdősi Viktória regénye ennek a nosztalgiának az édes-bús hangulatát ragadja meg, amiben ismerős, hétköznapi mozzanatok mutatkoznak meg pótolhatatlan értékként. A kiindulópont a nagymama elvesztése, amiből a szerző három idősíkon fonja össze a családi történet szálait: a jelenből elvezet a nyolcvanas és az ötvenes évekbe is.
Barcs Krisztina: Az Álomszövő
Mit tehet a régész, ha nappal egy különleges sír tartja izgalomban - de annyira, hogy a hétvégi kirándulást is oda szervezi a kedvesével -, éjjelente viszont viszont egy egészen más terepen kell feltárást végeznie? Barcs Krisztina a tudattalanban megbújó titkok és igazságok erejével szembesít. Az álmok filmszerű szimbolikájával vezet egyre mélyebbre az önmegismerés és a traumafeldolgozás pszichológiai útján.
Barna Imre: Kérdezd meg tőle
Barna Imre műfordító első regényében Barabás Endre mesél, akinek fordulatokkal teli sorsát gyerekkorától, a 20-as évektől kezdve követjük végig. A Kérdezd meg tőle egy olyan soknemzetiségű család története, amelybe különös módon szövődnek bele a nagy háborúk. A nagyapa az első világháború után Szibériából egy orosz feleséggel és egy pár hetes kisfiúval érkezik haza, utóbbi lesz a könyv főszereplője (később pedig az ő hadifogságának történetét is megismerjük). A regény kulcskérdései az identitás, illetve apa-fiú kapcsolat témái körül forognak: hogy mit érthetünk meg a saját szüleink életéből, illetve hogyan választhatjuk szét az emlékezetet, a túlzásokkal teli családi történeteket és a valóságot.
Bartalos Tóth Iveta: Élet lejárt szavatossággal
Harminc novella, harminc sors, amiben a közös valamiféle bágyadt lemondás vagy determináltság. Egy kiskamasz lány az idősebb barátnője példáján pillant bele, milyen ára lehet a menőségnek. Egy nő, aki takarításba fojtja magát és az élete kéretlenül elétolakodó igazságait. Egy anya, akinek nem kell a lánya tökéletesen elkészített húslevese. A szülői értekezlet, amiből kiderül, hogy a gyerek mellett már hatévesen elment az élet. Frappánsan megírt novelláiban Bartalos Tóth Iveta ismerős helyzetekkel szembesít, de ebben az ismerősségben nincsen semmi jó érzés vagy intimitás, viszont felsejlenek azok az örökölt minták, amik gúzsba köthetik az életünket.
Boros Botond: A Markoláb
A 19. század második felében járunk, Beretvás József csendbiztos bizarr, kannibál bűncselekmények után nyomoz egy Csongrád megyei kis faluban, ahol többen is erőszakos halált haltak, ráadásul úgy, hogy a testüket emberi harapásnyomok borították. Az emberek egy Markoláb nevű, félig ember, félig farkas szörnyetegtől rettegnek, és még azt is tudni vélik, hogy az áldozatait a lápba szokta csalni. De ki valójában a tettes? Boros Botond regénye egy történelmi hátterű, a néphitből is sokat merítő rémtörténet, amelyet a krimiszál mellett a misztikum tesz izgalmassá.
Csákvári Éva: Boszorkánylepke
A gátlásos, stréber Helga új szobatársat kap a kollégiumban, azaz pontosabban az életébe szinte berobban a nagyszájú, laza, öntudatos Rita. Helgának kis idő elteltével már imponál az új lány bevállalóssága, és fokozatosan követni kezdi az életmódját is. A nagy kérdés persze az, hogy le lehet-e másolni valakinek a menőnek tűnő életreceptjét? Mi visz közelebb az önazonosságunkhoz? Hogyan lehet kitörni a konzervatív neveltetésből és a megfelelési kényszerek ketrecéből? És meddig segíti ezt a kalandok sora - vagy hol van az a pont, mikortól már csak inkább árt?
