Idén már hatodik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amely nemcsak a pályakezdő írókat szeretné középpontba helyezni, de egyúttal a kortárs irodalmat és az olvasást is népszerűsíti. A nyertes a díjjal 500 ezer forintot, kereskedelmi és médiatámogatást, valamint próbafordítást is kap. A Bookline idén 10 millió forint értékű médiatámogatással járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez. A 2020-as díjra jelölt könyveket ITT és ITT mutattuk be, most pedig jöjjön a legjobb tíz!
Babarczy Eszter: A mérgezett nő
Irodalomkritikusként, publicistaként és egyetemi tanárként is ismerhetjük Babarczy Esztert, aki első prózakötetével erős, új hangként jelent meg. A nővé válásnak nincs egyféle története, Babarczy ebben a novelláskötetben, amit akár posztmodern regényként is olvashatunk, különböző nézőpontokból közelít a nőiséghez. Az anyaság, a szülés, az anya-gyerek kapcsolat, a szerelmi kapcsolat, az áldozati szerep is megjelenik ebben a kőkemény kötetben, ami önmarcangolva hántja le azokat a rétegeket a női testről, amelyek sok-sok évtized alatt íródtak rá.
Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni
A milánói dóm konténerkasszájában dolgozik a főszereplő, aki egy olasz férfiba szeret bele a kollégiumban. Családtörténetek és kivándorlástörténetek kavarognak felváltva, hogy a női elbeszélő szembesüljön saját életlehetőségeivel. Ismerősen jobbos nagypapa, katolikus minimumok jelentik a családi hagyományokból következő kereteket és elvárásokat, de az új élet elindítása külföldön se azt jelenti, hogy bármit újra lehet kezdeni, hiszen ott másfajta elképzelések és elvárások jelennek meg. Czakó gördülékeny, néha vicces, néha ironikus coming-of-age prózájában a múlt és a jelen sokszor egybe íródik, hogy megmutassa a harmincas generáció problémás kérdéseit.
Gáspár-Singer Anna: Valami kék
Gáspár-Singer Anna első novelláskötetében nem a nagy drámák és a látványos tragédiák határozzák meg a szereplők életét, hanem a hiányok, illetve a teljesség iránti vágy. A Valami kékben a pesti belvárosi, valamint izraeli és egyiptomi utcák, otthonok elevenednek meg, teli színekkel, szagokkal,kitapintható atmoszférával. A kötet középpontjában a szó szerinti és átvitt értelemben vett határátlépések állnak. Az idegenségélmény, a ki-és bevándorlás tapasztalata hangsúlyosan megjelenik. A kötetben összesen 14 novella kapott helyet, ezeknek az elbeszélői a legtöbb esetben nők, akiknek az életét és identitását múltbeli sebzettségek - családi gondok, érzelmi bántalmazások - alakítják. Talán éppen emiatt középponti szerepet kap a test is, és minden, ami egy nő életében a testhez kapcsolódhat: a szégyen, az önbizalomhiány, a társadalmi elvárások okozta komplexusok.
Halmai Róbert: Nagyapám
Halmai Róbert könyvében tulajdonképpen egy dobozzal kezdődik minden, a dobozból pedig tárgyak, füzetek, fényképek, szerelmeslevelek kerülnek elő, amelyek rögtön beindítják az emlékezést. Egy család története elevenedik meg, a középpontban a nyughatatlan nagypapával, aki számára egyszer parányira zsugorodik, majd kitágul a világ. Közben pedig alternatív és valós sorsok sejlenek fel (időről időre keveredik a múlt és a jelen) és átrobog felettünk a teljes huszadik századi történelem. A fókusz ugyanakkor a mikrotörténeteken van, sok kicsi pillanatból építkezik a nagy egész, ami időről időre nem nélkülözi a mágikus realista elemeket sem: „Bármit megtett volna, hogy elkerülje a jövőt, hogy elkerülje, amit világosan látott, és mégis, az egyre csak közeledett”. Halmai Róbert könyve valahol a hiányról és azok pótlásáról szól, de leginkább arról a nagyapáról, aki egyszer volt – vagy lehetett volna.
Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb
Harag Anita elsőkötetés szerzőként szerepelt idén az Aegon Irodalmi Díj shortlistjén (Barnás Ferenc, Láng Zsolt, Nádasdy Ádám és Csabai László mellett) Évszakhoz képest hűvősebb című novelláskötetével, amely tizenhárom elbeszélést tartalmaz. A történetek elbeszélői minden esetben nők, a kötet fő témája pedig az emberek közötti távolság és eltávolodás. A könyvről így írtunk kritikánkban: “A legtöbb szöveg a családi kapcsolatokra koncentrál, és jellemzően a gyerek, kamasz, fiatal felnőtt szemszögéből világítja meg az eseményeket. Apákhoz, anyákhoz, nagyszülőkhöz fűződő, többnyire gyenge, sérült, diszfunkcionális kapcsolatok jelennek meg az írásokban. Kevés a történés, nem a cselekmény a fontos, és nem is a társadalomábrázolás, sokkal inkább lélektani sckiccek, vázlatok készülnek Harag Anita műhelyében.”
Hegyi Ede: A senki
Hegyi Ede első regényének főhőse egy frissen végzett bölcsész, aki igyekszik utat találni a munka világába, de már az első perctől gyűlöli az egészet. A diplomázás után sokként éri a mindennapi mókuskerék: először egy kávézóban csavarodik bele az alulfizetett vendéglátósok életébe, majd az álláskeresés és a nagy multik könyörtelen világában próbálja megállni a helyét. Álszenten mosolygó hr-esek, céges laptopok, projektek és prezentációk labirintusában találja magát és újra és újra felteszi a kérdést: van bármi értelme ennek az egésznek? Közben fokozatosan végigkövethetjük a folyamatot, ahogy cinizmusa ellenére is egyre inkább bedarálja a céges gépezet.
Nagy Gerzson: Délután Apámmal
Kamaszkor, 90-es évek, vidék, kollégium, házibor és egy apa, akinek jelenlétével, erejével és történetével meg kell küzdenie az elbeszélőnek. A másik meghatározó alak az elbeszélő életében a kollégium nevelőtanára, Columbo, aki besúgóhálózatot tart fent. Huszonkét novella, csupa élet és sűrítmény, látszólag átlagos esetek a kórháztól az üzleti útig, de ahogy az általánost megragadja Nagy, az teszi egyedivé. Képzeljük el az Iskola a határont úgy, hogy Medve és Bébé beengedi a csajokat, kazettásmagnón a Depeche Mode-ot üvöltetik, hát mi lesz abból? Nagy Gerzson közgazdász, 16 éves kora óta ír, 2018 óta jelennek meg novellái.
Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!
Nyáry Luca regényének már a címe is előrevetíti azt az érzékeny, fájdalommal telített állapotot, amelyben főhőse, Zsófi kénytelen élni. Zsófi elveszíti az édesanyját, története konkrétan a temetéssel indít, ahol a nagymamája félrehívja, és arra inti, ne hagyja el magát, hiszen neki kell majd tartania a lelket a testvérében és az apjukban is. Borzalmas lelki teher nehezedik a lányra, amelyet - bármennyire is szeretnék ezt mások - képtelen megosztani. Gyászmunka, depressziós időszakok, fogódzók keresése jellemzi Zsófi mindennapjait, akit Nyáry Luca korábbi interjúnkban úgy jellemzett: “egy sosem létezett énem fikcionalizált változata”. Szerinte a gyászfeldolgozásban Zsófi javarészt a tagadás és a harag között vergődik, amíg le nem gyűri a depresszió: “Ebből ő kétféle kiutat lát: vagy a menekülést, vagy a következő fázist, az elfogadást. Azt akartam megmutatni ezzel a könyvvel, hogy mi minden történhet, ha valaki azt hiszi, hogy az utóbbi elérhetetlen és mi az, ami mégis rá tudja venni arra, hogy ennek ellenére is küzdjön érte”.
Szelle Ákos: Sebek a falon
Fülledt, nyomasztó hangulatú pszichothriller a Sebek a falon, holott kezdetben úgy tűnik, hogy sokat látott antihőse látszólag révbe ért, és minden jel szerint végre megkapja azt, amire gyerekként hiába vágyott: egy igazi, szerető családot. Egy váratlan telefonhívásnak köszönhetően ugyanakkor vissza kell utaznia a faluba, ahol minden rossz történt vele: az anyját ugyanis brutálisan megkínozták és megölték. A normalitás vékony szövete váratlanul ismét felfeslik, és Koszner Barnabásnak nincs választása, mennie kell. Így aztán maga mögött hagyja terhes barátnőjét, hogy ismét nyakig süppedjen a múlt és a jelen mocsarába. Utóbbi tele van megmagyarázhatatlan eseményekkel (egyre hullanak az emberek a faluban), a múlt mocskos titkai pedig lassan mindent megmérgeznek a férfi körül.
Zsembery Péter: Vigyázz, kész
A Scolar Live sorozatában megjelent regény olyan töredezett, képszerű és minimalista, mintha a főszereplő nem is akarná elmesélni a történetét. Zsembery bátran kísérletezve mesél el egy gyerekkort, ami alapvetően lehetne felnövéstörténet, de a szerző a pillanatképekbe sűrített történeteit az örök jelenben meséli el. Az elbeszélés üres helyei ugyanolyan sűrű történetekről árulkodnak, mint a kifejtett tapasztalatok. Alkoholizmus, családi problémák, disznóvágás egy soha meg nem valósult gyerekkorból. Az Ábel nevű főszereplő dühös nyelvezete a rendszerváltás utáni álmokkal szemben a tehetetlenséget mutatja. A Vigyázz, kész nem hazudik, hanem sokat kockáztatva ábrázol egy világot, ahol már nincs gyerekkor, legfeljebb alárendeltség és kevesebb tapasztalat.
