Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Ha külföldön jár az ember önkéntelenül elmosolyodik, mikor magyar beszédet hall. Nincs ez másképp a könyvekkel sem, sőt, talán még nagyobb büszkeséggel tölt el, ha magyar írók köteteire bukkanok egy külföldi könyvesboltban. De vajon mekkora népszerűségnek örvend Szabó Magda, Márai Sándor vagy Krasznahorkai László az angolok szemében? Ezúttal annak jártam utána, hogy ismerik-e a magyar írókat a britek, és mely művekkel azonosítják a magyar irodalmat.

Fotó: Simon Eszter

Simon Eszter | 2023. március 29. |

Európa legnagyobb könyvesboltjában bolyongva - és ezt szó szerint értem, ugyanis a londoni Piccadilly csomóponthoz közeli Waterstones Európa legnagyobb könyvesboltja - tizenhárom kilométeren és hat emeleten keresztül sétáltam a könyvespolcok között. Több órába telt, mire bejártam az egész boltot, és a jógázástól kezdve a klasszikusokon át a filmtörténelmen keresztül minden témában találtam könyvet, ráadásul nem is egy-két kötetet, hanem sokszor egész polcnyit. Így az sem csoda, hogy magyar szerzők könyveiből is bőven akadt választék. Azt viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy Camden Townban órák hosszat Szabó Magdáról beszélgetek majd egy hetvenéves férfival, és egy különleges dedikált kötetre bukkanok.

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről, és érdekelt, ismerik-e egyáltalán a magyar irodalom nagyjaitÍgy hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek? Miután tizennyolc könyvesboltban megfordultam, arra a következtetésre jutottam, hogy Szabó Magda és Krasznahorkai László kötetei néhány kisebb könyvkereskedést leszámítva mindenhol helyet kapnak a polcokon. A legtöbb magyar szerzeménnyel a marylebone-i Daunt Booksban találkoztam, itt húsz magyar mű sorakozott a kelet-európai szerzők polcán. A brit könyvesboltok kétféleképpen rendszerezik a köteteket. Az egyik legnagyobb üzletlánc, a Waterstones műfajok és témakörök szerint csoportosítja őket, míg a Daunt Books, és a többi független könyvesbolt nemzetiségek szerint rendezik be a polcokat. A magyar szerzők könyvei rendszerint a Közép-Európa szekcióban kapnak helyet a bolgár, cseh és szlovák szerzők kötetei mellett. Azt tapasztaltam, hogy a marylebone-i üzletben kapható húsz mű kifejezetten soknak számít. Általában nem jellemző ilyen széles választék, akadt mégis néhány bolt, ahol Szabó Magda és Krasznahorkai László mellett magyar viszonylatban kevésbé ismert szerzőket is találtam. 

Egy brit fiatal ajánlott magyar könyvet

Akármerre jártam, arról kérdeztem az eladókat, vásárlókat, sőt még a járókelőket is, hogy ismernek-e magyar írókat és könyveket. A húsz megkérdezett közül négyen Bánffy Miklóst említették elsőnek. Már önmagában az is lenyűgözött, hogy a húszas éveiben járó eladó milyen részletesen mesél a magyar regényről, de még azt is meg merném kockáztatni, hogy

valamiféle rajongást szikrázott a szemében, miközben Bánffy különleges elbeszélői stílusát dicsérte.

A The Transylvanian Trilogy, magyarul Erdélyi történet trilógia (Megszámláltattál…, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol) a 20. század elejétől az első világháború kirobbanásáig meséli el Abády Bálint életet. Gróf losonci Bánffy Miklós Kolozsváron született az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokkal rendelkező családba, éppen ezért pontos és hiteles képet festett az erdélyi arisztokráciáról. Bálok, kastélyok, vadászatok, lóversenyek, színház, szerelmi és politikai csatározások. Ezekről mesél az Erdélyi történetek, azt viszont nem értettem, hogy mindez miért ennyire izgalmas egy brit fiatalnak. „Ahhoz tudok kapcsolódni, ami ismerős. Bánffy egy olyan arisztokráciáról mesél, ami nagyon hasonló az angol hagyományokhoz. A nagyapámnak is a vadászat volt a kedvenc elfoglaltsága. Angliát a hatalmas rideg kastélyokkal és az udvariaskodó lordokkal azonosítják, ami tulajdonképpen jellemző is ránk, Bánffy regénye pedig erre emlékeztet.” 

-

A kimondhatatlan nevű Booker-díjas magyar szerző

Ahogy boltról boltra jártam, arra a következtetésre jutottam, hogy az angolok másik kedvence a Booker- és Nemzeti Könyvdíjas Krasznahorkai László, akit elsősorban a fiatalok ismernek. A legtöbb boltban megtaláltam a Sátántangó, a Seiobo járt odalent, a Háború és háború, és Az ellenállás melankóliája című köteteket. Sokan csak úgy emlegették, mint a kimondhatatlan nevű Booker-díjas magyar szerzőt, aki különleges világot teremt. A hampsteadi Daunt Booksban arra lettem figyelmes, hogy egy vásárló éppen a Sátántangót lapozgatja, így azonnal megszólítottam. Arra voltam kíváncsi, hogy milyen magyar műveket és szerzőket ismer. „Még nem olvastam, de hallottam róla, hogy Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című könyve fantasztikus. A Sátántangót először filmen láttam, és bevallom kicsit unalmas volt. Aztán úgy gondoltam, adok neki még egy esélyt, és elolvastam a könyvet. Összehasonlíthatatlan a kettő. A regényt imádtam, most épp ajándékba veszem a testvéremnek.”

-

Hogy kerül egy dedikált kötet egy angol antikváriumba? 

Lassanként kialakult a kép, hogy míg a fiatalok főként Krasznahorkai könyveit ismerik, az idősebbek inkább olyan magyar klasszikusokat soroltak fel, mint Szabó Magda, Kertész Imre, Márai Sándor, Szerb Antal, de olyan is akadt, aki Krúdy Gyulához kapcsolta a magyar irodalmat. A legnagyobb meglepetés egy antik- és használtkönyv-kereskedésben ért. A Walden Books 1979 óta Camden Town legkülönlegesebb könyvesboltja. Az eladó egyben a bolt tulajdonosa is, akinek az élete olyannyira eggyé vált az üzlettel, hogy az aprócska üzlet végében álló létra egyenesen a lakásába vezet. A tulajdonos Mr. Tobin, aki bemutatkozásom után örömmel mesélt róla, hogy az ötvenes években jó néhány magyar barátot szerzett. „Sok magyar emigrált ide az ötvenes években. Nem messze innen a mai napig üzemel egy pékség, amit magyarok nyitottak. Sokszor vásároltam náluk, mert isteni kenyeret sütöttek. Ott láttam egyszer az eladó kezében egy Szabó Magda-könyvet. A pék kölcsönadta a kötetet, ha jól emlékszem, talán a The Fawn (Az őz - a szerk.) lehetett.” Mr. Tobin ezután minden Szabó Magda-kötetet elolvasott, ami megjelent angol fordításban. „Nem tudok semmit az íróról, de a könyvei alapján úgy képzelem, fájdalmas élete lehetett. Az Abigail (Abigél - a szerk.) a kedvencem tőle, néha előveszem és újraolvasom. Mindig ismerősnek éreztem a történetet, de csak a legutóbbi olvasáskor jöttem rá, hogy Jane Austenra emlékeztet.” Mr. Tobin a Walden Booksban kizárólag antik és használt könyveket árul, így nem találtam sem Márai Sándort, sem Kertész Imrét, de még Szabó Magdát sem, rábukkantam azonban egy sokkal érdekesebb darabra. Frank Tibor The British Image of Hungary című kötetét az európai történelemről szóló művek közt találtam meg. A könyv ráadásul dedikált példány, amit a szerző Czigány Lórántnak ajánlott 1977 januárjában.

-

A kötet 1976-ban jelent meg, az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol tanszékének hallgatói ebből tanultak. A kötet visszakerült a szerző lányához, Mr. Tobin pedig személyesen tőle vásárolta meg a könyvet néhány éve. A The British Image of Hungary hátlapjára nyomtatott ár húsz forint, Mr. Tobin ma harminc fontért árulja a könyvet, bár elmondása szerint eddig én voltam az egyetlen érdeklődő. Frank Tibor történész az ELTE oktatójaként publikálta a könyvet, később az Angol-Amerikai Intézet megalapításában is részt vett, diplomáját pedig Cambridge-ben szerezte. Mielőtt Mr. Tobin megnyitotta saját könyvesboltját, egy belvárosi könyvkereskedésben dolgozott, ezért arról is mesélt, hogy az évek során hogyan változott a magyar szerzők ismertsége Londonban. A hatvanas években hallott először magyar szerzőkről, de csak a nyolcvanas évektől kerültek a könyvesboltok polcaira a magyar művek. Elmondása szerint ekkor még csak az szerezhetett tudomást A gyertyák csonkig égnekről, Szabó Magda köteteiről, majd később a Sorstalanságról, aki kifejezetten ezeket a műveket kereste. Mr. Tobin annyira megkedvelte Szabó Magda könyveit, hogy a barátait is arra buzdította, hogy olvassák a műveit.

Ahhoz képest, hogy szinte mindenütt, még az útikönyvekre szakosodott Stanfordsban is kaphatók magyar szerzők könyvei, a legtöbben mégsem ismerték az általam keresett klasszikusokat. Persze akadtak, akik, ha nem is olvastak, de ismertek néhány magyar írót, arra mégsem számítottam, hogy a megkérdezettek közül Nádas Péter köteteit csak egy eladó ismeri, bár ő sem olvasta a boltban kapható Emlékiratok könyvét.

Hol maradnak Dragomán György és Gárdos Péter kötetei?

A könyvesbolti mustra során arra is kíváncsi voltam, hogy megközelítőleg hány példányt adnak el magyar szerzők műveiből, és ki a legnépszerűbb magyar írónk Londonban (vagy legalábbis azokban az üzletekben, ahol jártam). Az eladók mindenhol készségesen segítettek, így kiderült, hogy mindössze párhavonta adnak el egy-egy Szabó Magda- vagy Krasznahorkai László-kötetet. Állításuk szerint ennek az lehet az oka, hogy a vásárlók az aktuális bestsellerek mellett inkább amerikai, olasz vagy spanyol szerzők köteteit keresik, de valószínűleg az sem segít, hogy a magyar írók könyvei általában a bolt hátsó felében kapnak helyet. Azt nem tudom, hogy a híres angol udvariasságnak, vagy valódi elhivatottságnak tudható be, de több eladó is arra kért, hogy ajánljak címeket, amelyekkel fellendíthetnék a magyar szerzők ismertségét. Bevallom, hirtelen azt sem tudtam, kiket említsek és kiket hagyjak ki.

Végül Nádas Pétert, Vámos Miklóst és Dragomán Györgyöt ajánlottam, utóbbit azért, mert noha A fehér királyt több mint harminc nyelvre fordították, de sehol nem találkoztam vele. Azt gondoltam, hogy bár mindez szép és jó, nem lesz különösebb eredménye. A Holland Park melletti Daunt Books dolgozói azonban annyira lelkesek voltak, hogy a beszélgetés után megkértek, fáradjak velük hátra a raktárba és betűzzem Dragomán György nevét, ugyanis megrendelnék A fehér királyt. Meglepett, hogy sehol nem találtam Gárdos Péter Hajnali láz című kötetét sem, pedig a regénye szintén több mint negyven nyelven megjelent, ráadásul a Londoni Könyvvásáron debütált. Több boltban kapható volt Szalay Dávid Minden, ami férfi, Székely János Kísértés, Zsolt Béla Kilenc koffer, Forgách András Élő kötet nem marad és Szécsi Noémi Finnugor vámpír című kötete. Több eladó is azon a véleményen volt, hogy Magyarország cseppet sem olyan jól látható Európa irodalmi térképen, mint például Franciaország,

a magyar nyelv bonyolultsága miatt pedig úgy gondolják, kevés az igazán jó fordítás.

Mindenesetre különleges élmény volt, hogy az eladók egytől-egyig nyitottsággal és érdeklődéssel kérdeztek a magyar irodalomról. Azt persze nem tudom, hogy mindennek lesz-e eredménye, de annyi biztos, hogy bár kevesen ismernek, és még kevesebben olvasnak magyar műveket, a britek nyitottak az újdonságra.

Ha pedig érdekel, hogyan lesz egy magyar könyvből világsiker, akkor IDE kattintva elolvashatod.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A fogadóirodáknál Krasznahorkai László is a Nobel-esélyesek közt van

Csütörtökön jelentik be Stockholmban, hogy 2022-ben ki kapja az irodalmi Nobelt, így ahogy az lenni szokott, már nagyban mennek a találgatások, hogy idén vajon kinek ítélik oda az elismerést. 

...
Hírek

Krasznahorkai a legjobban várt angol nyelvű kötetek között

Stephen King, Joyce Carol Oates vagy Cormac McCarthy művei mellett Krasznahorkai egyik regénye is szerepel két olyan listán, amelyek a legjobban várt angol nyelvű könyveket szemlézik.

...
Podcast

Még Szabó Magda is félt Az őz című regényétől [A Szabó Magda-titok 3.]

A cím által sugalltakkal ellentétben Az őz nem az ártatlanság, hanem a szélsőséges, esetenként pusztító szenvedélyek könyve. Folytatódik A Szabó Magda-titok.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni

Ódor Lajos közgazdásszal, Szlovákia volt miniszterelnökével a Mindentudók kézikönyve című kötete budapesti bemutatója előtt beszélgettünk általános műveltségről, oktatásról és a lányának tett ígéretről. Interjú.

...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

ADVENT
...
Könyves Advent

Francia és skandináv receptek, magyar írók kedvencei, fenntartható konyha – 10 gasztrokönyv karácsonyra

Kevesebb mint egy hónappal karácsony előtt olyan, most megjelent gasztrokönyveket ajánlunk, melyek színt vihetnek a készülődésbe, de ajándéknak is tökéletesek.

...
Könyves Advent

A kis Miri elhatározza, hogy meglesi az angyalokat egy karácsonyi éjszakán

A Miri-történetekben Fenyvesi Orsolya hétköznapi helyzetekről mesél, meghintve varázsporral. Ki hitte volna, hogy a karácsonyi angyalok ilyen huncutok, és hogy a telihold segít legyűrni a szomorúságot? Olvass bele!

...
Könyves Advent

Forró asztallapon pattogó jéghideg eperszemek ‒ 10 verskötet a fa alá

Visszanyerhető-e az ősállapot? Át- vagy fölülírható-e egy végzetes hiba? Karácsonyi válogatásunkban friss hangokat ajánlunk, de terítékre kerülnek a magyar költészet klasszikusainak kötetei is.

...
Könyves Advent

Tüdős Klára becsvágyát a családja értetlenkedése is fűtötte

Olvass bele Bódis Kriszta Korzón a pokolba című kötetébe!

...
Könyves Advent

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A 12 éves Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a kitelepítés elől. Felnőttként megírta, hogy mi történt azon a sorsdöntő téli éjszakán. Olvass bele a kötetbe!

...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2023 legjobb könyvei 40-31.

Könyvek, amik megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket – nekünk ezek voltak 2023 legemlékezetesebb olvasmányai. Íme, az év végi listánk újabb tízese.

...
Nagy

Vesna Lemaic: A kétféle migráció megosztja az embereket

A szlovén Vesna Lemaic Szíves fogadtatás című novelláskötetét az őszi Margón mutatták be, előtte a szerzővel kétféle migrációról, aktivizmusról és a horrorfüggőségéről is beszélgettünk.

...
Kritika

Auster vénülő fenomenológusa még él ugyan, de már elkezdett kicsekkolni a világból

A Baumgartner az öregedés, az emlékezés és a gyász regénye, melyben Auster idős főhősén keresztül, önéletrajzi elemek sokaságát felhasználva néz szembe a múlttal és készít egyfajta édesbús, nosztalgikus számvetést. Ez a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Auster vénülő fenomenológusa még él ugyan, de már elkezdett kicsekkolni a világból
...
Nagy

2023 legjobb könyvei 40-31.

Könyvek, amik megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket – nekünk ezek voltak 2023 legemlékezetesebb olvasmányai. Íme, az év végi listánk újabb tízese.

...
Szórakozás

A Scott Pilgrim rákapcsol játszva számolja fel az időt

A Netflix Bryan Lee O'Malley graphic noveljei alapján készített minisorozata megmozdított képregény, videojáték és anime. A Scott Pilgrim rákapcsolban remekül megférnek egymással az izzadságcseppek, a csókok és monoton basszusfutamok

Szerzőink

...
Sándor Anna

Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni

...
Kolozsi Orsolya

Auster vénülő fenomenológusa még él ugyan, de már elkezdett kicsekkolni a világból

...
Ruff Orsolya

Vesna Lemaic: A kétféle migráció megosztja az embereket