Európa legnagyobb könyvesboltjában bolyongva - és ezt szó szerint értem, ugyanis a londoni Piccadilly csomóponthoz közeli Waterstones Európa legnagyobb könyvesboltja - tizenhárom kilométeren és hat emeleten keresztül sétáltam a könyvespolcok között. Több órába telt, mire bejártam az egész boltot, és a jógázástól kezdve a klasszikusokon át a filmtörténelmen keresztül minden témában találtam könyvet, ráadásul nem is egy-két kötetet, hanem sokszor egész polcnyit. Így az sem csoda, hogy magyar szerzők könyveiből is bőven akadt választék. Azt viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy Camden Townban órák hosszat Szabó Magdáról beszélgetek majd egy hetvenéves férfival, és egy különleges dedikált kötetre bukkanok.
Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről, és érdekelt, ismerik-e egyáltalán a magyar irodalom nagyjait. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek? Miután tizennyolc könyvesboltban megfordultam, arra a következtetésre jutottam, hogy Szabó Magda és Krasznahorkai László kötetei néhány kisebb könyvkereskedést leszámítva mindenhol helyet kapnak a polcokon. A legtöbb magyar szerzeménnyel a marylebone-i Daunt Booksban találkoztam, itt húsz magyar mű sorakozott a kelet-európai szerzők polcán. A brit könyvesboltok kétféleképpen rendszerezik a köteteket. Az egyik legnagyobb üzletlánc, a Waterstones műfajok és témakörök szerint csoportosítja őket, míg a Daunt Books, és a többi független könyvesbolt nemzetiségek szerint rendezik be a polcokat. A magyar szerzők könyvei rendszerint a Közép-Európa szekcióban kapnak helyet a bolgár, cseh és szlovák szerzők kötetei mellett. Azt tapasztaltam, hogy a marylebone-i üzletben kapható húsz mű kifejezetten soknak számít. Általában nem jellemző ilyen széles választék, akadt mégis néhány bolt, ahol Szabó Magda és Krasznahorkai László mellett magyar viszonylatban kevésbé ismert szerzőket is találtam.
Egy brit fiatal ajánlott magyar könyvet
Akármerre jártam, arról kérdeztem az eladókat, vásárlókat, sőt még a járókelőket is, hogy ismernek-e magyar írókat és könyveket. A húsz megkérdezett közül négyen Bánffy Miklóst említették elsőnek. Már önmagában az is lenyűgözött, hogy a húszas éveiben járó eladó milyen részletesen mesél a magyar regényről, de még azt is meg merném kockáztatni, hogy
valamiféle rajongást szikrázott a szemében, miközben Bánffy különleges elbeszélői stílusát dicsérte.
A The Transylvanian Trilogy, magyarul Erdélyi történet trilógia (Megszámláltattál…, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol) a 20. század elejétől az első világháború kirobbanásáig meséli el Abády Bálint életet. Gróf losonci Bánffy Miklós Kolozsváron született az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokkal rendelkező családba, éppen ezért pontos és hiteles képet festett az erdélyi arisztokráciáról. Bálok, kastélyok, vadászatok, lóversenyek, színház, szerelmi és politikai csatározások. Ezekről mesél az Erdélyi történetek, azt viszont nem értettem, hogy mindez miért ennyire izgalmas egy brit fiatalnak. „Ahhoz tudok kapcsolódni, ami ismerős. Bánffy egy olyan arisztokráciáról mesél, ami nagyon hasonló az angol hagyományokhoz. A nagyapámnak is a vadászat volt a kedvenc elfoglaltsága. Angliát a hatalmas rideg kastélyokkal és az udvariaskodó lordokkal azonosítják, ami tulajdonképpen jellemző is ránk, Bánffy regénye pedig erre emlékeztet.”
A kimondhatatlan nevű Booker-díjas magyar szerző
Ahogy boltról boltra jártam, arra a következtetésre jutottam, hogy az angolok másik kedvence a Booker- és Nemzeti Könyvdíjas Krasznahorkai László, akit elsősorban a fiatalok ismernek. A legtöbb boltban megtaláltam a Sátántangó, a Seiobo járt odalent, a Háború és háború, és Az ellenállás melankóliája című köteteket. Sokan csak úgy emlegették, mint a kimondhatatlan nevű Booker-díjas magyar szerzőt, aki különleges világot teremt. A hampsteadi Daunt Booksban arra lettem figyelmes, hogy egy vásárló éppen a Sátántangót lapozgatja, így azonnal megszólítottam. Arra voltam kíváncsi, hogy milyen magyar műveket és szerzőket ismer. „Még nem olvastam, de hallottam róla, hogy Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című könyve fantasztikus. A Sátántangót először filmen láttam, és bevallom kicsit unalmas volt. Aztán úgy gondoltam, adok neki még egy esélyt, és elolvastam a könyvet. Összehasonlíthatatlan a kettő. A regényt imádtam, most épp ajándékba veszem a testvéremnek.”
Hogy kerül egy dedikált kötet egy angol antikváriumba?
Lassanként kialakult a kép, hogy míg a fiatalok főként Krasznahorkai könyveit ismerik, az idősebbek inkább olyan magyar klasszikusokat soroltak fel, mint Szabó Magda, Kertész Imre, Márai Sándor, Szerb Antal, de olyan is akadt, aki Krúdy Gyulához kapcsolta a magyar irodalmat. A legnagyobb meglepetés egy antik- és használtkönyv-kereskedésben ért. A Walden Books 1979 óta Camden Town legkülönlegesebb könyvesboltja. Az eladó egyben a bolt tulajdonosa is, akinek az élete olyannyira eggyé vált az üzlettel, hogy az aprócska üzlet végében álló létra egyenesen a lakásába vezet. A tulajdonos Mr. Tobin, aki bemutatkozásom után örömmel mesélt róla, hogy az ötvenes években jó néhány magyar barátot szerzett. „Sok magyar emigrált ide az ötvenes években. Nem messze innen a mai napig üzemel egy pékség, amit magyarok nyitottak. Sokszor vásároltam náluk, mert isteni kenyeret sütöttek. Ott láttam egyszer az eladó kezében egy Szabó Magda-könyvet. A pék kölcsönadta a kötetet, ha jól emlékszem, talán a The Fawn (Az őz - a szerk.) lehetett.” Mr. Tobin ezután minden Szabó Magda-kötetet elolvasott, ami megjelent angol fordításban. „Nem tudok semmit az íróról, de a könyvei alapján úgy képzelem, fájdalmas élete lehetett. Az Abigail (Abigél - a szerk.) a kedvencem tőle, néha előveszem és újraolvasom. Mindig ismerősnek éreztem a történetet, de csak a legutóbbi olvasáskor jöttem rá, hogy Jane Austenra emlékeztet.” Mr. Tobin a Walden Booksban kizárólag antik és használt könyveket árul, így nem találtam sem Márai Sándort, sem Kertész Imrét, de még Szabó Magdát sem, rábukkantam azonban egy sokkal érdekesebb darabra. Frank Tibor The British Image of Hungary című kötetét az európai történelemről szóló művek közt találtam meg. A könyv ráadásul dedikált példány, amit a szerző Czigány Lórántnak ajánlott 1977 januárjában.
A kötet 1976-ban jelent meg, az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol tanszékének hallgatói ebből tanultak. A kötet visszakerült a szerző lányához, Mr. Tobin pedig személyesen tőle vásárolta meg a könyvet néhány éve. A The British Image of Hungary hátlapjára nyomtatott ár húsz forint, Mr. Tobin ma harminc fontért árulja a könyvet, bár elmondása szerint eddig én voltam az egyetlen érdeklődő. Frank Tibor történész az ELTE oktatójaként publikálta a könyvet, később az Angol-Amerikai Intézet megalapításában is részt vett, diplomáját pedig Cambridge-ben szerezte. Mielőtt Mr. Tobin megnyitotta saját könyvesboltját, egy belvárosi könyvkereskedésben dolgozott, ezért arról is mesélt, hogy az évek során hogyan változott a magyar szerzők ismertsége Londonban. A hatvanas években hallott először magyar szerzőkről, de csak a nyolcvanas évektől kerültek a könyvesboltok polcaira a magyar művek. Elmondása szerint ekkor még csak az szerezhetett tudomást A gyertyák csonkig égnekről, Szabó Magda köteteiről, majd később a Sorstalanságról, aki kifejezetten ezeket a műveket kereste. Mr. Tobin annyira megkedvelte Szabó Magda könyveit, hogy a barátait is arra buzdította, hogy olvassák a műveit.
Ahhoz képest, hogy szinte mindenütt, még az útikönyvekre szakosodott Stanfordsban is kaphatók magyar szerzők könyvei, a legtöbben mégsem ismerték az általam keresett klasszikusokat. Persze akadtak, akik, ha nem is olvastak, de ismertek néhány magyar írót, arra mégsem számítottam, hogy a megkérdezettek közül Nádas Péter köteteit csak egy eladó ismeri, bár ő sem olvasta a boltban kapható Emlékiratok könyvét.
Hol maradnak Dragomán György és Gárdos Péter kötetei?
A könyvesbolti mustra során arra is kíváncsi voltam, hogy megközelítőleg hány példányt adnak el magyar szerzők műveiből, és ki a legnépszerűbb magyar írónk Londonban (vagy legalábbis azokban az üzletekben, ahol jártam). Az eladók mindenhol készségesen segítettek, így kiderült, hogy mindössze párhavonta adnak el egy-egy Szabó Magda- vagy Krasznahorkai László-kötetet. Állításuk szerint ennek az lehet az oka, hogy a vásárlók az aktuális bestsellerek mellett inkább amerikai, olasz vagy spanyol szerzők köteteit keresik, de valószínűleg az sem segít, hogy a magyar írók könyvei általában a bolt hátsó felében kapnak helyet. Azt nem tudom, hogy a híres angol udvariasságnak, vagy valódi elhivatottságnak tudható be, de több eladó is arra kért, hogy ajánljak címeket, amelyekkel fellendíthetnék a magyar szerzők ismertségét. Bevallom, hirtelen azt sem tudtam, kiket említsek és kiket hagyjak ki.
Végül Nádas Pétert, Vámos Miklóst és Dragomán Györgyöt ajánlottam, utóbbit azért, mert noha A fehér királyt több mint harminc nyelvre fordították, de sehol nem találkoztam vele. Azt gondoltam, hogy bár mindez szép és jó, nem lesz különösebb eredménye. A Holland Park melletti Daunt Books dolgozói azonban annyira lelkesek voltak, hogy a beszélgetés után megkértek, fáradjak velük hátra a raktárba és betűzzem Dragomán György nevét, ugyanis megrendelnék A fehér királyt. Meglepett, hogy sehol nem találtam Gárdos Péter Hajnali láz című kötetét sem, pedig a regénye szintén több mint negyven nyelven megjelent, ráadásul a Londoni Könyvvásáron debütált. Több boltban kapható volt Szalay Dávid Minden, ami férfi, Székely János Kísértés, Zsolt Béla Kilenc koffer, Forgách András Élő kötet nem marad és Szécsi Noémi Finnugor vámpír című kötete. Több eladó is azon a véleményen volt, hogy Magyarország cseppet sem olyan jól látható Európa irodalmi térképen, mint például Franciaország,
a magyar nyelv bonyolultsága miatt pedig úgy gondolják, kevés az igazán jó fordítás.
Mindenesetre különleges élmény volt, hogy az eladók egytől-egyig nyitottsággal és érdeklődéssel kérdeztek a magyar irodalomról. Azt persze nem tudom, hogy mindennek lesz-e eredménye, de annyi biztos, hogy bár kevesen ismernek, és még kevesebben olvasnak magyar műveket, a britek nyitottak az újdonságra.
Ha pedig érdekel, hogyan lesz egy magyar könyvből világsiker, akkor IDE kattintva elolvashatod.
