Idén is tíz nagyszerű magyar könyv sorakozott fel a Libri irodalmi díjak döntőseinek listáján. A rövidlistán a következő könyvek szerepeltek (mi ebben a podcastben jártuk körbe az idei rövidlistás könyveket):
A 10 Libri irodalmi díjra jelölt könyv 2021-ben:
- Bereményi Géza: Magyar Copperfield
- Grecsó Krisztián: Magamról többet
- Halász Rita: Mély levegő
- Háy János: A cégvezető
- Jászberényi Sándor: A varjúkirály
- Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj
- Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun
- Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk
- Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat
- Tompa Andrea: Haza
Ma este 19 órakor online átadógálán jelentették be az idei nyertesek nevét. 2021-ben a Libri irodalmi díjat Bereményi Géza, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Grecsó Krisztián kapta. A díjjal 2 millió forint pénzjutalom és 30 millió forint médiatámogatás jár.
Bálint András
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész,
a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
Beck Zoltán
dalszerző, a 30Y énekes-gitárosa, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Zenélő Egyetem szakmai igazgatója
Fullajtár Andrea
Jászai Mari-díjas színész,
a Katona József Színház társulatának tagja
Károlyi Csaba
Artisjus-díjas irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, egyetemi oktató
Szilágyi Zsófia
Balassa Péter-díjas irodalomtörténész, kritikus,
a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke
Fotó: Valuska Gábor
Bereményi Géza a régóta várt önéletrajzáért, a Magyar Copperfieldért kapta meg a Libri-díjat. Az életregény a tavalyi év egyik legfontosabb megjelenése volt.
A könyvről ezt írtuk ajánlónkban:
„Bereményi Géza nagyon játékos szerző, aki folyamatos önleleplezésben van, aki azt játssza, hogy mindent, de mindent elmond nekünk a legapróbb részletekig, és semmit nem hallgat el. A Magyar Copperfieldben legelső emlékeitől egészen a katonai behívójának megérkezéséig végigkövethetjük gyerekkorát és fiatalkorát. Tekinthetjük tanulási regénynek is, amelyben egy olyan gyerek felnövésének történetét kísérhetjük végig, aki mindent megfigyelt maga körül és éppen ezért mindent tudott a körülötte élő felnőttekről. A könyvet a szerző névváltozásai, illetve a helyszínek váltakozása tagolja. Láthatjuk, hogyan lesz a boldog és önfeledt Lulikából a felnőttek titkait leső Vetró Géza, majd a nevelőapjával küzdő Rozner Géza. A könyvnek erős a hangulata, a gyerek és a kamasz nézőpont pedig hiteles, ami könnyűvé teszi az azonosulást. A regényben emellett ott van, szinte élő szereplővé válik a Teleki tér, Budapest és Magyarország is. Mert a Magyar Copperfield nemcsak egy élet, hanem egy korszak és egy ország lenyomata is.”
Bereményi Géza interjúnkban ezt mondta a Magyar Copperfieldről:
„Nekem az összes felnőtt mintapéldány volt a korszak dzsungeléből, emberfajtáiból. Tulajdonképpen a korabeli Magyarország állapotát is mutatták ezek a mintapéldányok. Meg lehet sejteni általuk, hogy milyen ország volt az. Ezért adott nekem tágabb szemléletet furcsa módon ez a titkolózás és a titkok megfejtése. Egy levert ország, egy gyarmati ország tűnt fel bennük.”
A könyvbe ITT tudtok beleolvasni, Bereményi Géza életének legfontosabb helyszíneit és szereplőit pedig ITT és ITT tudjátok megnézni. 75. születésnapjára öt izgalmas témát is összegyűjtöttünk a Bereményi-mitológiából.
Fotó: Valuska Gábor
Grecsó Krisztián idén már duplázónak számít, tekintve, hogy tavaly is ő vehette át a Libri irodalmi közönségdíjat, akkor Vera című regényéért. Most egy egészen más jellegű könyvvel, egy verseskötettel nyert – több mint húsz év után jelentkezett megint versekkel.
Mi ezt írtuk róla:
„A Magamról többet versei bátrak, súlyosak és sokszor egészen megrendítőek, az alanyiságukon túl pedig erősen kapcsolódnak az irodalmi hagyományhoz, Kosztolányi, Pilinszky vagy Babits hatása például nagyon jelen van bennük, ahogy az imádságok, a liturgia nyelvezete is. Sok erős vers van a kötetben, könyörgés, halálfélelem, szenvedés, fájdalom sugárzik át a szövegeken, amelyek próbálnak nyelvet találni egy olyan betegségnek, amelyről a társadalom még kérdéseket is fél feltenni. Aztán ott van a versekben mindennek az ellenpontja is, az öröm, a remény és a játék nyelve is – a kötet apaság-versekkel zárul, amelyek a magyar irodalomban teljesen új fejezetet nyitnak.”
Grecsó Krisztiánnal a kötet megjelenésekor interjúztunk, akkor ezt mondta:
„A versek kíméletlenül őszinte alanyisága is az elmúlt két év hozadéka. Nem volt értelme mellébeszélni. Olyan szélsőséges élethelyzeteket éltem meg, melyekben az álságosságnak már nem volt tétje, ez hozta ezt a radikális alanyi megszólalást.”
Az író tavasszal az Összekötve vendége volt, az adást ITT lehet visszanézni.
