5 izgalmas téma a Bereményi-mitológiából [Bereményi 75]

5 izgalmas téma a Bereményi-mitológiából [Bereményi 75]

Ma lett 75 éves Bereményi Géza író és filmrendező, dalszöveg- és forgatókönyvíró. Sokan mondták már róla, hogy valójában minden művében az önéletrajzát írja, mígnem aztán tavaly tényleg megjelent az önéletírása, a Magyar Copperfield (interjúnk ITT).  Egy biztos: Bereményi a saját gyerekkorából, emlékeiből, élettapasztalatából egy egészen sajátos mitológiát épített fel, amelynek elemeit megtaláljuk írásaiban, filmjeiben és dalszövegeiben is. Születésnapja alkalmából most öt fontos témát emelünk ki az életművéből.

Fotó: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2021. január 25. |

Teleki tér

Bereményi Géza életének és műveinek is központi helyszíne a Teleki tér, amely számára minden boldogság kiindulópontját jelentette: a második világháború után született Vetró Gézát nagyszülei nevelték a Teleki tér 9. szám alatt. Gyerekkorának első hat évét töltötte itt, tavaly egy irodalmi sétán ezt mesélte róla: „Az összes szomszédra pontosan emlékszem, ma is meg tudom nevezni a lakókat. A miénk a második szoba-konyha volt: egy ablak, egy ajtó, ennyiből állt egy lakás. De nekem nagyon nagynak tűnt, abban nevelkedtem.” A hely még ma is őriz egy titkot: „Elástam egy ólomkatonát gyerekkoromban az udvar virágágyásában. Azt élveztem, hogy csak én tudok róla.”

A Teleki téri piac szintén nagyon fontos tér volt az életében, hiszen a nagyszüleinek ott volt standja. Sok időt töltött ott maga is, mindent megfigyelt.

A Magyar Copperfieldben Bereményi Géza így írt a Teleki térről:

„Ez volt a megszokott helyem, ide születtem, és az volt az én babonám, hogy az itteni embereket, a házak lakóit meg a piaci népséget, vevőket és árus kereskedőket is ez a hely hozta létre, vagyis szülte meg ide mind. Mert honnan máshonnan kerülhettek a Teleki térre énvelem együtt, ha nem a helyből támadtak ide.”

A piac az Eldorádó című filmjében is központi szerepet játszik:

1956

Bár az 1956-os forradalom kitörésekor Bereményi Géza még gyerek volt, mégis átélője és szemtanúja volt az események egy részének. A harcok után az iskola elmaradt, nevelőapja sebesülteket operált. És bár neki megtiltották, hogy kimenjen az utcára, mégis csak elszökött, egy barátjával együtt nézte meg, mi történt a Parlamentnél.

„Bementünk onnan az Alkotmány utcába. Itt rengeteg ember járt, egy részük a Parlament irányába tartott, ahogyan mi, sokan szemből áradtak, az előbbiek kérdezgették, mi van, az utóbbiak meg mondták, hogy á, nem lesz itt semmi, már régóta ugyanaz van, de a mieink nem hallgattak rájuk, tartottunk a Parlament felé tovább. Folyamőrok próbáltak feltartoztatni minket, az egyensapkájukra rá volt írva, hogy FOLYAMŐRSÉG. Ne tessék arra menni próbálkoztak tisztességtudóan, mivel ezt az utasítást kapták, de hát senki sem hallgatott rájuk. Hülyének nézték szerencsétleneket, de nem haragudtak rájuk, mert a mieink voltak ők is. Aztán egyszer csak a téren kitört a tüzelés, sorozatok, egyeslövések, gránátok robbantak, sikoltozás, ordítozás az Alkotmány utca túlsó vége felől. Mindenki elbújt ott egy csapásra, meg a folyamőrok is. Kiürült az Alkotmány utca, pedig nem is oda lőttek.”

Az 56-os események a Megáll az idő című filmben is megjelennek, amelynek Bereményi Géza volt az egyik forgatókönyvírója, a rendezője pedig Gothár Péter.

Apakeresés

Ahogy az a Magyar Copperfieldből is kiderül, Bereményi Géza életében a vér szerinti apja, Vetró Géza sokáig semmilyen szerepet sem játszott. Születése után a nagyszüleihez került a Teleki térre, édesanyja és újdonsült nevelőapja hatéves korában vette magához. Saját apjáról mindeközben alig tudott valamit, már kamasz volt, amikor megismerte őt. 16 éves korában aztán úgy döntött, elmegy otthonról, a Népszínház utcából, és új életet kezd. Ekkor fordult életében először a vér szerinti apjához.

„Gondoltam, akkor én mostan babonás is lehetek nyugodtan, ha már a magam erejéből lettem szerencsés és boldog. Mert a Mátyás térnél épp ebben a deli órában választottam ki magamnak Vetró Gézát, az én vér szerinti apámat akit én épp csak néhány hét óta ismertem meg személyesen, és ha jól számolom, kétszer jártam a lakásán azóta , mert ő az egyetlen felnőtt az ismerőseim közül, aki éppen most otthon tartózkodik.”

Az apahiány és az apakeresés Vadnai Bébi című regényében is központi téma. A hetvenes évek Budapestjén Dobrovics, a pályakezdő író, miután felvetődik, hogy egyik barátjával talán testvérek, nyomozni kezd az illető apja után. 

Cseh Tamás: Apa kalapja

Nevek

Bereményi Géza életében és műveiben is fontos szerepet játszanak a nevek. Neki magának is több neve volt, és ezek sokszor meg is határozták, hogyan viszonyultak hozzá az emberek – erről maga mesélt a Magyar Copperfieldben. Az író ugyanis Vetró Gézaként született, majd nevelőapja nevét kellett felvennie, így lett Rozner Géza, később nagyszülei után a Bereményi családnevet vette föl, és így is ismerte meg őt az ország.

„Ott tudtam meg, hogy én egy-két nap múlva iskolába fogok járni, és ott mutatták meg a bizonyítványkönyvemet egy áthúzott és egy fölébe írt névvel” – olvashatjuk önéletírásában az első névváltoztatásról.

Ehhez mérten a Bereményi-művekben is fontos szerepet tölt be a megnevezés kérdése. A Vadnai Bébi főhőse, Dobrovics számára például nagyon fontos, hogy neveket adjon a számára jelentőségteljes helyszíneknek és embereknek. Az identitás, a származás témája a Bereményi-írásokban nagyon erősen összefonódik a nevekkel.

A téma még a dalszövegekben is felmerül:

„Ha én meg nem nevezem, más senki sem / meg nem nevezi azt a kevés, / azt a kevés, nem is tudom, hogy micsodát, / amiben voltam szereplő…” (Micsoda útjaim)

Cseh Tamás

Bereményi Géza és Cseh Tamás neve szorosan össszefonódott, és annak is megvan a maga legendáriuma, hogyan kezdődött a közös alkotás.

Bérczes László beszélgetőkönyvében Cseh Tamás így emlékezett vissza a sorsfordító találkozásra:

„Tehát vissza a Zöldfába, ahol ülünk csapatban, söröket rendelünk, van köztük egy lány is, utóbb kiderül, Géza akkori felesége, a harmonikás énekel (…) és akkor az egyik fiú csendben áthajol hozzám, Tamás, hallom, te gitározol meg énekelsz. Én mondom, hogy igen. Ma is látom a Géza arcát, ahogy felém hajol. Én írnék rájuk magyar szöveget, nem próbáljuk ki?, ezt mondja aztán. De igen, ezt mondom én.”

Bereményi Géza így kezdtem című írásában így írta le az estét:

„A Dohány utcába tartottunk egy egész éjjel nyitva tartó kiskocsmába. Ott asztalokhoz telepedtünk, én meg átszóltam Cseh Tamásnak, szívesen írnék neki dalszöveget. Amúgy is kifejező, folyton változó arcából erre összeszűkült pillantással nézett rám, vagyis őrá állított belügyis besúgónak nézett. (…) És másnap elmentem a megadott címre, ő elővette a gitárját, eldúdolt egy dallamot, amire én az élőbeszéd sebességével a következőket írtam:

Az ócska cipőt egy este már oly vastagon lepte a sár, hogy végül megállt, csak bámult Desiré. Desiré így suttogott: Istenem, istenem! Micsoda vidék! Micsoda egy ócska vidék! A cipőm milyen ócska már. Épp egy kocsma előtt gondolt arra Desiré, mit is mondott Antoine, tán egy éve lehetett: Ne bámulj bambán, ha esik az eső, az eső. Jól van - gondolta Desiré - továbbmegyek.”

 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Bereményi Géza Eldorádójának ősváltozata egy elbeszélés volt

Ma ünnepli 75. születésnapját Bereményi Géza író, filmrendező. Ebből az alkalomból egy részletet ajánlunk új elbeszéléskötetéből, amelybe maga válogatta össze a számára legfontosabb novelláit. 

...
Hírek

Most fotókról is megismerhetjük Bereményi Géza önéletírásának szereplőit

Az utóbbi hetekben Bereményi Géza számos régi fotót tett közzé családjáról Facebook-oldalán, ami többek közt azért is izgalmas, mert így közelebbről is megismerhetjük önéletírásának, a Magyar Copperfieldnek a legfontosabb szereplőit. Mutatunk néhány fotót a fiatal Bereményi Géza életéről!

...
Nagy

Bereményi Géza: Az írás legkéjesebb része a titkok kiadása

A Magyar Copperfield szerzőjével lepleznivalókról, emlékezésről és a korszakot meghatározó jelenségekről beszélgettünk, de kiderült az is, milyen felismeréseket hozott számára az önéletírás, és hogyan látja azóta életének meghatározó szereplőit.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

Hírek
...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!