Hírek háy_jános libri_irodalmi_díj európa

Ezért adnánk a Libri-díjat Háy Jánosnak A cégvezetőért

Egy díj mindig játék, és pont emiatt kell komolyan venni. Hamarosan újra átadják a Libri irodalmi díjat, aminek közönségszavazása május 2-án lezárul. A Könyves Magazin szerkesztősége vette a bátorságot, hogy elmondja, melyik könyvnek miért kellene nyernie. 10 jelölt 10 személyes kampánybeszéd következik.

Két könyvvel jelentkezett 2020-ban Háy János: a váratlanul, a járványhelyzetre adott válaszként jelent meg a Ne haragudj, véletlen volt című írói naplója, ami egy szélsőséges helyzetben mutatja be az egyént, aki beragad a saját életébe, majd ősszel érkezett A cégvezető című regénye, amiben a saját pénzvezérelt életébe ragad bele a főszereplő, összegzésként kritikánkban azt a következtetés vontuk le, hogy mindenkinek a saját élettörténete a legszűkebb karanténja.

Háy János

A cégvezető

Európa, 2021, 371 oldal

Megveszem

Az egyes szám második személyben elbeszélt történet az olvasót szólítja meg abból az előfeltevésből kiindulva, hogy mindenki a saját életét mint céget vezeti: döntéseket hoz, elemez, befektet, néha belebukik. Háy cégvezetője a rendszerváltás teremtménye, aki azon a Magyarországon nő fel, amelyik hirtelen megkapja a szabadság lehetőségét, és vele a fogyasztói kultúrát, a folyamatos fejlődésre építő kapitalizmust.

Háy regénye kíméletlenül szembesíti az olvasót azzal a hazugsággal, hogy a fogyasztásra és növekedésre épülő szabadság felszámolja az ént azáltal, hogy a beárazható lakás, autó, nő és hobbi áruként tölti be az ember életének lyukas foltjait, hogy végül teljesen felszámolja azt.

A cégvezető szembesítő elbeszélői nézőpontja bátor játék, ami az olvasót teszi főszereplővé, hiszen neki beszél. Kockázatos, de nagyszerűen működő technika: lendületes monológjaiból különböző emberi sorsok, sőt egyes sorsok különböző lehetőségei is izmos mikrotörténetekké állnak össze. A kapitalizmuskritika mellett szó esik kommunizmusról, Trianonról, vidékről, urizálásról, új, EU-pályázatokból kiépülő politikai berendezkedésről. Kortárs kérdésekkel foglalkozó regény A cégvezető, mégis bátran válik a korszakot bemutató nagyregénnyé, ami pont úgy viselkedik, mint az egy éve tartó járványhelyzet: megmutatja, miért folytatható ez a pénz- és növekedésközpontú élet, ami felszámolja az egyént, a társadalmat és a természetet is.

A 10 Libri irodalmi díjra jelölt könyv:

Bereményi Géza: Magyar Copperfield

Grecsó Krisztián: Magamról többet

Halász Rita: Mély levegő

Háy János: A cégvezető

Jászberényi Sándor: A varjúkirály

Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj

Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun

Selyem Zsuzsa: Az első világvége, amit együtt töltöttünk

Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat

Tompa Andrea: Haza

Kapcsolódó cikkek

Hírek

Háy János szavalóversenyre ment [PROGRAMAJÁNLÓ]

A héten slam poetryt, online tárlatvezetést, színházat és dokumentumfilmet ajánlunk.

Podcast

Háy János: A körülöttünk lévő világ morálisan, ideológiailag be van árazva [PODCAST]

A Margó Irodalmi Fesztivál színpadán, rendhagyó beszélgetés keretében került sor Háy János A cégvezető című kötetének bemutatójára. Az előadást most a Margó Spotify-csatornáján is visszahallgathatod.

Kritika

Háy János megírta a legkeményebb karantént, az életet

A pénz hatalmáról, az értékek hiányáról, a család széteséséről, egy társadalom kisiklásáról szól Háy János új, sodróan izgalmas regénye, A cégvezető, ami a hét könyve.

Hírek

Tintin 35 év után visszatér a képregényes standokra

Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

Gyerekirodalom

Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia

Hírek

Cseh Tamás és Csengey Dénes közös estjéről 1985-ben még részletes jelentés készült

Még több olvasnivaló

Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként.

Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

A hét könyve

Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.