Ha nem beszélünk róla [Esterházy-különszám]

“Azt találtam ki, hogyha megkérdem magamat, ki nyerte a berni döntőt, azt válaszolom, hogy mi, mi nyertük, magyarok… Tudod, így sokkal könnyebb… és igazságosabb” - írta Esterházy Péter a traumatikus meccsről, amelyen a Puskás vezette Aranycsapat 3:2-re kikapott az NSZK válogatottjától. A Könyves Magazinban hasonló felindulásból készítettünk különszámot EP-ről: így sokkal könnyebb és igazságosabb. A 2016. július 14-én elhunyt író életművének szövegei itt vannak velünk, hatása a mai napig érezhető, viszont csak az olvasók tarthatják az életművet mozgásban: dolgunk van vele.

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Az irodalom attól közösségi élmény, hogy megoszthatjuk egymással az olvasmányélményeinket, érzéseinket, tudásunkat, és esetünkben többféle Esterházy-képet is, mert minden olvasó és cikkszerző alakítja azt az írót, aki velünk maradt. Regényeiből és közéleti írásaiból nemcsak nyelvet tanulunk, hanem szembenézést, önkritikát és öniróniát, folyamatos párbeszédet a hagyományainkkal, ami

ettől maradhat élő korpusz.

A különszámból kiderül, hol tart a feldolgozása a magyar kultúra és szellemi élet szempontjából fontos írói hagyatéknak Berlinben és milyen lesz az evangélikus egyház gondozásában az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnak. EP hagyatékának feldolgozása épp csak elkezdődött. Az olvasók számára megmaradtak a szövegek, amelyeket újra lehet olvasni, mi ezzel a különszámmal az életműhöz próbálunk meg különböző útvonalakat adni. Olvashatnak íróportrét Németh Gábortól, katonatörténetet Mérő Lászlótól, baráti találkozásokat Várszegi Asztriktól, leveleket Dragomán Györgytől és Szabó T. Annától, a megbélyegzést jelentő szöveg értelmezését Fehér Renátótól, megszólal gimnáziumi hittantanára, Jelenits István, és testvére, a volt válogatott focista, Esterházy Márton, de megmutatjuk a történelmi Esterházy családot is. A lapszám eddig nem látott fotókat közöl az Esterházy család archívumából és Nádas Péter hetvenes években készült portréiból, sőt nemcsak EP dolgozószobáját mutatjuk meg (hiszen az íróasztala a könyvhalmok miatt nem látszik), hanem posztermellékletként az Ottlik Géza születésnapjára készített művet is: Esterházy 1982-ben kézzel, egy oldalra másolta le az Iskola a határon című regényét egy 57x77 cm-es papírra. 

“Az Isten–haza–család-versenyszámokban bárkit beelőzök jobbról”, mondta EP egy interjúban, és mi ezt a hármasságot emeltük a Könyves Magazin különszámának középpontjába. Minket nem az előzés érdekel, hanem az a hármasság, ahonnan rátekinthetünk az életműre: a személyes és családi történetek felől indulunk, hogy a focin, a hiten vagy a gasztronómián keresztül eljussunk az életmű irodalmi korszakolásáig vagy az EP-re jellemző intertextuális játékokig. 

A hármas egységet a családdal kezdjük, ami óriási játéktér volt EP számára. Szövegeiből kiderül, hogy a család olyan történet, főleg egy ilyen nagy történelmi család esetében, amely komoly és súlyos hagyományt is jelent, és amelyen keresztül elmesélhető Magyarország története is. Hiába a posztmodern játék a névvel, az elbeszélői hanggal, hiába a teljes elbizonytalanítás, EP prózájának megértéséhez szükséges látni a hatalmas családfát, a család és a haza közös történetét vagy Esterházy Mátyásnak a történetét, amit az unoka, Esterházy Marcell képzőművész nézőpontjából érthetünk meg jobban. 

“Ez a kezdés. Imádkozni hamarabb tudtam, mint beszélni. De titokban mind a kettőt" - így kezdte el EP az Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változatot, és kötötte össze az imát, a nyelvet és a család történetét, később hozzátette, “Ha nem imádkozom, nincs Isten". A szó, a nyelv és így az irodalom teremtő erejét hozzuk játékba:

Ha nem beszélünk róla, nincs EP. 

"Nemcsak a nyelvet változtatta meg, hanem a prózaíró viszonyát a nyelvhez" - írta Mészöly Miklós halálára Esterházy, aki nemcsak a prózaíró viszonyát változtatta meg a nyelvhez, hanem az olvasókét is. A publicisztikáitól a regényekig a nyelvben mutatta meg, hogy a nyelv nemcsak a hazugságot leplezi le, hanem jót és rosszat is teremt. Nem felejtjük el, hogy 2016-os halála abban az évben történt, amikor a közbeszéd gyökeres átalakulásnak indult: a közösségi média és a fake news olyan nyelvet hozott létre, amely nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon még inkább megosztotta a közbeszédet, a mindennapjainkat pedig immár az identitáspolitikák határozzák meg. A nyelv olyan eszközzé vált, amellyel új világokat lehet teremteni. Ebben az évben választották meg a twitterező Donald Trumpot amerikai elnöknek, indították el a britek a Brexitet, de említhetjük a kormány migránsellenes kommunikációjának felpörgetését is. Halála óta többször megpróbálták felcímkézni Esterházyt és életművét, de ahogy írta: “Ha éktelen baromsággal találkozik az ember, mindig fönnáll a dilemma, hogy ha rendesen foglalkozunk vele, az olyan, mintha komolyan vennénk, ha meg sehogy, akkor az a veszély fenyeget, hogy mások veszik komolyan”.

Amikor EP a Hasnyálmirigynaplót azzal fejezte be, hogy a mindiget javítja örökkére, akkor azt olvasóként úgy értettem, hogy abba az én-be beletartozunk mi, olvasók is. Egy író addig él, amíg a könyveit olvassák, a mondatait idézik, a szövegeiről beszélnek. Így javítunk mi örökkére.

Ha szívesen olvasnád a Könyves Magazin Esterházy-különszámát, itt tudod megrendelni!

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!