Ha nem beszélünk róla [Esterházy-különszám]

“Azt találtam ki, hogyha megkérdem magamat, ki nyerte a berni döntőt, azt válaszolom, hogy mi, mi nyertük, magyarok… Tudod, így sokkal könnyebb… és igazságosabb” - írta Esterházy Péter a traumatikus meccsről, amelyen a Puskás vezette Aranycsapat 3:2-re kikapott az NSZK válogatottjától. A Könyves Magazinban hasonló felindulásból készítettünk különszámot EP-ről: így sokkal könnyebb és igazságosabb. A 2016. július 14-én elhunyt író életművének szövegei itt vannak velünk, hatása a mai napig érezhető, viszont csak az olvasók tarthatják az életművet mozgásban: dolgunk van vele.

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!
Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!
Tovább olvasok

Az irodalom attól közösségi élmény, hogy megoszthatjuk egymással az olvasmányélményeinket, érzéseinket, tudásunkat, és esetünkben többféle Esterházy-képet is, mert minden olvasó és cikkszerző alakítja azt az írót, aki velünk maradt. Regényeiből és közéleti írásaiból nemcsak nyelvet tanulunk, hanem szembenézést, önkritikát és öniróniát, folyamatos párbeszédet a hagyományainkkal, ami

ettől maradhat élő korpusz.

A különszámból kiderül, hol tart a feldolgozása a magyar kultúra és szellemi élet szempontjából fontos írói hagyatéknak Berlinben és milyen lesz az evangélikus egyház gondozásában az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnak. EP hagyatékának feldolgozása épp csak elkezdődött. Az olvasók számára megmaradtak a szövegek, amelyeket újra lehet olvasni, mi ezzel a különszámmal az életműhöz próbálunk meg különböző útvonalakat adni. Olvashatnak íróportrét Németh Gábortól, katonatörténetet Mérő Lászlótól, baráti találkozásokat Várszegi Asztriktól, leveleket Dragomán Györgytől és Szabó T. Annától, a megbélyegzést jelentő szöveg értelmezését Fehér Renátótól, megszólal gimnáziumi hittantanára, Jelenits István, és testvére, a volt válogatott focista, Esterházy Márton, de megmutatjuk a történelmi Esterházy családot is. A lapszám eddig nem látott fotókat közöl az Esterházy család archívumából és Nádas Péter hetvenes években készült portréiból, sőt nemcsak EP dolgozószobáját mutatjuk meg (hiszen az íróasztala a könyvhalmok miatt nem látszik), hanem posztermellékletként az Ottlik Géza születésnapjára készített művet is: Esterházy 1982-ben kézzel, egy oldalra másolta le az Iskola a határon című regényét egy 57x77 cm-es papírra. 

“Az Isten–haza–család-versenyszámokban bárkit beelőzök jobbról”, mondta EP egy interjúban, és mi ezt a hármasságot emeltük a Könyves Magazin különszámának középpontjába. Minket nem az előzés érdekel, hanem az a hármasság, ahonnan rátekinthetünk az életműre: a személyes és családi történetek felől indulunk, hogy a focin, a hiten vagy a gasztronómián keresztül eljussunk az életmű irodalmi korszakolásáig vagy az EP-re jellemző intertextuális játékokig. 

A hármas egységet a családdal kezdjük, ami óriási játéktér volt EP számára. Szövegeiből kiderül, hogy a család olyan történet, főleg egy ilyen nagy történelmi család esetében, amely komoly és súlyos hagyományt is jelent, és amelyen keresztül elmesélhető Magyarország története is. Hiába a posztmodern játék a névvel, az elbeszélői hanggal, hiába a teljes elbizonytalanítás, EP prózájának megértéséhez szükséges látni a hatalmas családfát, a család és a haza közös történetét vagy Esterházy Mátyásnak a történetét, amit az unoka, Esterházy Marcell képzőművész nézőpontjából érthetünk meg jobban. 

“Ez a kezdés. Imádkozni hamarabb tudtam, mint beszélni. De titokban mind a kettőt" - így kezdte el EP az Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változatot, és kötötte össze az imát, a nyelvet és a család történetét, később hozzátette, “Ha nem imádkozom, nincs Isten". A szó, a nyelv és így az irodalom teremtő erejét hozzuk játékba:

Ha nem beszélünk róla, nincs EP. 

"Nemcsak a nyelvet változtatta meg, hanem a prózaíró viszonyát a nyelvhez" - írta Mészöly Miklós halálára Esterházy, aki nemcsak a prózaíró viszonyát változtatta meg a nyelvhez, hanem az olvasókét is. A publicisztikáitól a regényekig a nyelvben mutatta meg, hogy a nyelv nemcsak a hazugságot leplezi le, hanem jót és rosszat is teremt. Nem felejtjük el, hogy 2016-os halála abban az évben történt, amikor a közbeszéd gyökeres átalakulásnak indult: a közösségi média és a fake news olyan nyelvet hozott létre, amely nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon még inkább megosztotta a közbeszédet, a mindennapjainkat pedig immár az identitáspolitikák határozzák meg. A nyelv olyan eszközzé vált, amellyel új világokat lehet teremteni. Ebben az évben választották meg a twitterező Donald Trumpot amerikai elnöknek, indították el a britek a Brexitet, de említhetjük a kormány migránsellenes kommunikációjának felpörgetését is. Halála óta többször megpróbálták felcímkézni Esterházyt és életművét, de ahogy írta: “Ha éktelen baromsággal találkozik az ember, mindig fönnáll a dilemma, hogy ha rendesen foglalkozunk vele, az olyan, mintha komolyan vennénk, ha meg sehogy, akkor az a veszély fenyeget, hogy mások veszik komolyan”.

Amikor EP a Hasnyálmirigynaplót azzal fejezte be, hogy a mindiget javítja örökkére, akkor azt olvasóként úgy értettem, hogy abba az én-be beletartozunk mi, olvasók is. Egy író addig él, amíg a könyveit olvassák, a mondatait idézik, a szövegeiről beszélnek. Így javítunk mi örökkére.

Ha szívesen olvasnád a Könyves Magazin Esterházy-különszámát, itt tudod megrendelni!

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Hírek
...
Hírek

III. Károly a Dame lovagi előnevet adományozta Jacinda Ardernnek

...
Nagy

Az okos csajok meg a Kádár-kor „márciusi ifjai” – kilenc történelmi non-fiction a Könyvhéten 

...
Hírek

Tom Hanks szerint regényt írni nem nehéz

...
Hírek

Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban

...
Könyvtavasz

A rejtélyes amulett szabad utat nyit egy párhuzamos valóságba

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

Olvass!
...
Könyvtavasz

A rejtélyes amulett szabad utat nyit egy párhuzamos valóságba

A Lapozz és Parázz!-sorozat legújabb kötetének története ezúttal párhuzamos világokban játszódik. Olvass bele Holden Rose regényébe!

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!