Ha nem beszélünk róla [Esterházy-különszám]

“Azt találtam ki, hogyha megkérdem magamat, ki nyerte a berni döntőt, azt válaszolom, hogy mi, mi nyertük, magyarok… Tudod, így sokkal könnyebb… és igazságosabb” - írta Esterházy Péter a traumatikus meccsről, amelyen a Puskás vezette Aranycsapat 3:2-re kikapott az NSZK válogatottjától. A Könyves Magazinban hasonló felindulásból készítettünk különszámot EP-ről: így sokkal könnyebb és igazságosabb. A 2016. július 14-én elhunyt író életművének szövegei itt vannak velünk, hatása a mai napig érezhető, viszont csak az olvasók tarthatják az életművet mozgásban: dolgunk van vele.

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!
Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Dobó Kata filmet forgatott Lakner Artúr gyerekklasszikusából: ez lett az El a kezekkel a Papámtól!, ma pedig kijött az első előzetes.

Tovább olvasok

Az irodalom attól közösségi élmény, hogy megoszthatjuk egymással az olvasmányélményeinket, érzéseinket, tudásunkat, és esetünkben többféle Esterházy-képet is, mert minden olvasó és cikkszerző alakítja azt az írót, aki velünk maradt. Regényeiből és közéleti írásaiból nemcsak nyelvet tanulunk, hanem szembenézést, önkritikát és öniróniát, folyamatos párbeszédet a hagyományainkkal, ami

ettől maradhat élő korpusz.

A különszámból kiderül, hol tart a feldolgozása a magyar kultúra és szellemi élet szempontjából fontos írói hagyatéknak Berlinben és milyen lesz az evangélikus egyház gondozásában az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnak. EP hagyatékának feldolgozása épp csak elkezdődött. Az olvasók számára megmaradtak a szövegek, amelyeket újra lehet olvasni, mi ezzel a különszámmal az életműhöz próbálunk meg különböző útvonalakat adni. Olvashatnak íróportrét Németh Gábortól, katonatörténetet Mérő Lászlótól, baráti találkozásokat Várszegi Asztriktól, leveleket Dragomán Györgytől és Szabó T. Annától, a megbélyegzést jelentő szöveg értelmezését Fehér Renátótól, megszólal gimnáziumi hittantanára, Jelenits István, és testvére, a volt válogatott focista, Esterházy Márton, de megmutatjuk a történelmi Esterházy családot is. A lapszám eddig nem látott fotókat közöl az Esterházy család archívumából és Nádas Péter hetvenes években készült portréiból, sőt nemcsak EP dolgozószobáját mutatjuk meg (hiszen az íróasztala a könyvhalmok miatt nem látszik), hanem posztermellékletként az Ottlik Géza születésnapjára készített művet is: Esterházy 1982-ben kézzel, egy oldalra másolta le az Iskola a határon című regényét egy 57x77 cm-es papírra. 

“Az Isten–haza–család-versenyszámokban bárkit beelőzök jobbról”, mondta EP egy interjúban, és mi ezt a hármasságot emeltük a Könyves Magazin különszámának középpontjába. Minket nem az előzés érdekel, hanem az a hármasság, ahonnan rátekinthetünk az életműre: a személyes és családi történetek felől indulunk, hogy a focin, a hiten vagy a gasztronómián keresztül eljussunk az életmű irodalmi korszakolásáig vagy az EP-re jellemző intertextuális játékokig. 

A hármas egységet a családdal kezdjük, ami óriási játéktér volt EP számára. Szövegeiből kiderül, hogy a család olyan történet, főleg egy ilyen nagy történelmi család esetében, amely komoly és súlyos hagyományt is jelent, és amelyen keresztül elmesélhető Magyarország története is. Hiába a posztmodern játék a névvel, az elbeszélői hanggal, hiába a teljes elbizonytalanítás, EP prózájának megértéséhez szükséges látni a hatalmas családfát, a család és a haza közös történetét vagy Esterházy Mátyásnak a történetét, amit az unoka, Esterházy Marcell képzőművész nézőpontjából érthetünk meg jobban. 

“Ez a kezdés. Imádkozni hamarabb tudtam, mint beszélni. De titokban mind a kettőt" - így kezdte el EP az Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változatot, és kötötte össze az imát, a nyelvet és a család történetét, később hozzátette, “Ha nem imádkozom, nincs Isten". A szó, a nyelv és így az irodalom teremtő erejét hozzuk játékba:

Ha nem beszélünk róla, nincs EP. 

"Nemcsak a nyelvet változtatta meg, hanem a prózaíró viszonyát a nyelvhez" - írta Mészöly Miklós halálára Esterházy, aki nemcsak a prózaíró viszonyát változtatta meg a nyelvhez, hanem az olvasókét is. A publicisztikáitól a regényekig a nyelvben mutatta meg, hogy a nyelv nemcsak a hazugságot leplezi le, hanem jót és rosszat is teremt. Nem felejtjük el, hogy 2016-os halála abban az évben történt, amikor a közbeszéd gyökeres átalakulásnak indult: a közösségi média és a fake news olyan nyelvet hozott létre, amely nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon még inkább megosztotta a közbeszédet, a mindennapjainkat pedig immár az identitáspolitikák határozzák meg. A nyelv olyan eszközzé vált, amellyel új világokat lehet teremteni. Ebben az évben választották meg a twitterező Donald Trumpot amerikai elnöknek, indították el a britek a Brexitet, de említhetjük a kormány migránsellenes kommunikációjának felpörgetését is. Halála óta többször megpróbálták felcímkézni Esterházyt és életművét, de ahogy írta: “Ha éktelen baromsággal találkozik az ember, mindig fönnáll a dilemma, hogy ha rendesen foglalkozunk vele, az olyan, mintha komolyan vennénk, ha meg sehogy, akkor az a veszély fenyeget, hogy mások veszik komolyan”.

Amikor EP a Hasnyálmirigynaplót azzal fejezte be, hogy a mindiget javítja örökkére, akkor azt olvasóként úgy értettem, hogy abba az én-be beletartozunk mi, olvasók is. Egy író addig él, amíg a könyveit olvassák, a mondatait idézik, a szövegeiről beszélnek. Így javítunk mi örökkére.

Ha szívesen olvasnád a Könyves Magazin Esterházy-különszámát, itt tudod megrendelni!

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

MARGÓ
...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

A hét könyve
Kritika
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak
A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

A szabadság pénzbe kerül, főleg akkor, ha egy anyát bántalmaznak

Édouard Louis Monique szökése című regénye a hét könyve! 

Kiemeltek
...

„A BookTokon mindenben segítettek” – romantasy szerzők a műfaj sikeréről

Mit nyújt az olvasóknak és a szerzőknek a romantasy?

...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

Újragondolták a Veszedelmes viszonyokat, jön a Frankenstein és Stephen King rettegett bohóca is visszatér.

...

Fodor Marcsi: A korabeli nőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy nőként egyáltalán írhatnak-e

Ha nem hallunk az irodalomórán női szerzőkről, azt gondoljuk: nem is voltak. 

Hírek
...

John Updike 25 ezer levelet írhatott élete során: most elolvashatjuk ezeket

...

Krasznahorkai is külföldre vitte a hagyatékát

...

Kiderült, hogy eddig nem a teljes szövegét ismertük Szerb Antal Utas és holdvilágának

...

A Katona József Színház segít, hogy fogj hozzá Krasznahorkai László műveinek olvasásához

...

A Magvető felidézte, milyen volt, amikor Kertész Imre Nobel-díjas lett

...

„Féltem, hogy szexrabszolgaként fogok meghalni” – megjelent Virginia Giuffre memoárja

Olvass!
...

Anna-bál a diktatúra árnyékában: Olvass bele Fábián Janka legújabb regényébe!

Részlet A remény szerelmesei kötetből.

...

„Megalázó, meglepő, erőt adó, ijesztő és felszabadító” – Olvass bele Brooke Shields öregedésről szóló könyvébe!

Brooke Shields őszintén, de humortól sem mentesen meséli el, milyen az élet 50 felett. Mutatunk egy részletet.

...

Mi a különbség a román, a magyar, a székely és a cigány között, ha mind ugyanott élnek? - Olvass bele Andrei Dósa új regényébe!

Mit jelent a romániai identitás? Hogyan lehet valaki magyar és román? Andrei Dósa önéletrajzi regénye őszinte és kendőzetlen formában tárja fel ezeket a kérdéseket.