Tavaly áprilisban, Esterházy Péter születésének 70. évfordulóján jelentette be a család, hogy az evangélikus egyháznak adományozzák az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat, amely négyszáz folyóméternyi könyvből, megközelítőleg 12-13 ezer kötetből áll. Bár korábban ötletként az is felmerült, hogy a könyvtár Pannonhalmára kerülhetne, végül az Evangélikus Országos Gyűjtemény gondjaira bízták, ahol azóta már meg is kezdődött a könyvek feldolgozása és az új könyvtár terének megtervezése, kialakítása. „A könyvek, amik között felnőttünk, jó helyre kerültek! Feldolgozzák, egyben tartják, vigyáznak rá, kutatható és helyben olvasható” – nyilatkozta akkor Esterházy Marcell a Hajónaplónak adott interjúban.
A gyűjtemény végleges helye a Magyarországi Evangélikus Egyház székházában lesz, az Üllői út 24. szám alatt, ahol várhatóan 2022 második felében nyitja meg kapuit az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár, amely nemcsak az Esterházy-kutatók és rajongók számára lesz izgalmas, hanem Budapest egyik fontos kulturális tere is lesz. Hogy pontosan hogyan kell elképzelni ezt a könyvtárat, miként zajlik a feldolgozás, milyen könyveket találunk a gyűjteményben, és mik a tervek vele, abba H. Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója, Zászkaliczky Zsuzsanna közművelődési igazgatóhelyettes, valamint Balogh Kriszta, az Evangélikus Országos Könyvtár vezetője avatott be minket.
Az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár feldolgozása 2020 júniusában kezdődött meg. Az azóta eltelt háromnegyed évben megközelítőleg 9000 kötetet katalogizáltak, ez körülbelül a teljes gyűjtemény háromnegyedét teszi ki. Mindeközben elkezdődött a könyvtár leendő terének az előkészítése is. Ez elsősorban az építészeti előkészületeket jelenti, már készen vannak a könyvtár látványtervei, de zajlik a bútortervezés és a bútorgyártás is.
A legizgalmasabb kérdés persze az, hogy milyen könyvek, milyen kincsek vannak az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban, hiszen minden bizonnyal ott kell legyenek azok a kötetek, amelyek az írót inspirálták, amikből dolgozott, amik hatottak a munkáira, és persze mindazok, amelyekből idézett. Ha majd kész lesz a könyvtár, az irodalomtörténészekre, Esterházy-kutatókra vár, hogy feltérképezzék, milyen kapcsolatok vannak a könyvtár és az életmű között. Néhány érdekesség persze már a katalogizálás során is kiderült. Mint azt Balogh Krisztától megtudtuk,
a gyűjteményben a magyar irodalom dominál, de sok a világirodalmi kötet is, főként a német nyelvű könyv, valamint Esterházy Gitta művészettörténeti könyvei is jelentős számúak, hiszen az ő könyvtárrésze is odakerült.
A könyvek feldolgozását hárman végzik, a polcrendben felsorakozó dobozokat egymás után felnyitják, majd átnézik a köteteket és rögzítik a könyvadatokat, egyéb észrevételeket. Az Esterházy-könyvtár kötetei általánosságban nagyon jó állapotban vannak, beleértve a régebbi darabokat is. Esterházy Péternek nem volt ex librise, voltak viszont olyan könyvek, amelyekbe beleírta a nevét. A feldolgozás során jó pár könyvből cetlik potyogtak ki, akadt köztük olyan is, amelyen kis rajzocskák vannak. Valószínűleg az életmű szempontjából ezeknek nincs sok jelentősége, az viszont kiderült, hogy
Esterházy bármit szívesen használt könyvjelzőnek, ami a keze ügyébe került, legyen az buszjegy, meghívó, beszállókártya vagy orvosi beutaló.
Tovább olvasnál? A cikk folytatását a Könyves Magazin Esterházy-különszámában találod, amit itt tudsz megrendelni!
