Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

A Könyves Magazin, a Magvető Kiadó támogatásával május végén egyszeri és megismételhetetlen kiadványt jelentetett meg az öt éve elhunyt Esterházy Péterről, valamint szellemi és kulturális hagyatékáról. A magazint itt tudod megrendelni.

Németh Gábor | 2021. június 22. |

„(üres hely hagyva)”

Esterházy Péter

Nos, hát, a helyzet az, hogy inkább kezdek szöveget nossal, mint háttal. Akkor evvel meg is volnánk, írná ehelyütt EP. 

De én írtam, az írhatnám (állam)polgár, itt megállhatnánk egy polgári szóra, ha nem az volna a szitu, hogy állam híján állampolgárság sem létezik, nemhogy polgárság. Alapból, üzemszerűen hontalan proletárok volnánk ugyanis, ebben a kontextusban a magyarságot kivételesen nem hangsúlyoznám szénné, a proliság ugyanis egyetemes, alig-alig személyválogató, ún. anyagi helyzettől stb. lényegében függetlenül, sosem múló tisztelet az elhanyagolható és akkor már egy kosszal itt el is hanyagolt kivételnek.

Grófság tehát még annyira sincsen, mint polgárság, pontosabban jobban nincs (értsd: még kevésbé van, hiába, ilyen bonyolult ez a magyar), noha Esterházy, akarta vagy sem, 

e fogalmat a puszta létével újratöltötte, bár kétségtelenül nem közigazgatási, földrajzi vagy szociológiai, hanem – keressük a szót – létezésszépészeti értelemben, lásd alább

Esterházy Péter természetesen nem volt gróf (Gr.) a szó szoros értelmében, mi több, grófságát egyenesen megtagadta, nevetségesnek tartotta etc., egy bizonyos időben pl. Trabanttal járt, melynek ugyan útfekvése kitűnő, mint tudjuk, ám kétségtelenül nem 1 cséza; földet vissza nem vett; sárga csekket enkezével befizetett; és, ráadásul! néha megtévesztően, azaz tisztára olyan volt, mint egy külvárosi futballista, „megye egy”, maximum „embéhárom”, már akinek ez még mond valamit. 

Ha földjei már nem voltak is, földönfutó sem volt éppen. Ha futni nem is futott, tagadhatatlanul itt járt közöttünk. Kicsi, néma csend. „Igen, istenem”, járt „ezen földön.” (Ottlik). Jut eszembe a futásról, mintha a zöld gyepen (ez többnyire hol salak volt, hol beton) sem láttam volna futni, sem Tatán, sem a Tromoson, sem a Rómain, sem a Berzsenyiben, nem, nem, soha, ami, lássuk be, nyilvánvaló képtelenség, a foci ugyanis elgondolhatatlan minimális futás nélkül, bár a futballtörténelem során többen is tettek rá sikerrel kecsegtető kísérletet, az elhallgatott, szívemnek oly kedves névsor ízlés szerint folytatható, mégis ez, az igyekvés, az ő, EP esetében olyannyira ellentétes az irodalomban és a közéletben éppen létrejövő karakterrel, hogy a fejemben a vinyó az esetleges, bár metafizikai értelemben már kizárt emlékeket mintegy magától törölte. 

Nem futott, noha mindig odaért, ahová éppen kellett, a játék ún. természetének, másképpen az optimális outputnak megfelelően. 

Így, kissé gonoszul, akárha volnék fölvágós és rátarti hátvéd, beidéztem, csontzene odalenn, a letűrt sportszárnál, ezt a szakaszt a fölkérésből. Azt szeretem benne legfőképp, amit viccesnek találtam elsőre, tehát hogy a karakter, az úgy jönne létrefele, apránként, nem pedig megmutatkozna, ahogy az egyébként valójában van. 

Milyen karakter? Miféle habitus? Kto szivódnya átszúsztvujet, kérdezzük a továris ucsítyelnyica váratlanul rémült, kissé nevetséges fejhangján. Ki és mi hiányzik, amikor EP-t hiányoljuk? Igen, éppen így, cselekvő módban, mintha a hiányolás valami kollektív tevékenység volna, nem a hiány passzív, magányos elszenvedése, ezt a cselekvést hagyta ránk, ez látszott a másnapján az ún. közösségi médiában. Hogy ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.

Hiányzik amúgy szerintem nagyjából mindenkinek, nem csak az olvasó országnak

– azoknak a legfőképpen, akik nem tudnak erről a hiányról, a funkcionális és funkcionárius analfabétáknak. 

Tovább olvasnál? A cikk folytatását a Könyves Magazin Esterházy-különszámában találod, amit itt tudsz megrendelni!

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Kincsek az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárból

Milyen könyvtára volt Esterházy Péternek? Vajon felfedezhető-e kapcsolat az írásaiban rejlő sűrű intertextuális háló és az általa birtokolt, forgatott könyvek között? Milyen magyar és világirodalmi kötetek sorakoztak a polcán, és milyen írók dedikálták neki a könyveiket? Ennek jártunk utána.

...
Nagy

Esterházy hagyatéka tartogathat meglepetéseket

Közel ötven év írói munkája, vázlatok, piszkozatok, kéziratok, szemelvények és megszámlálhatatlan levél – egyebek között ezt tartalmazta az a rengeteg doboz, amelynek átvételéről tavaly novemberben adott hírt a Berlini Művészeti Akadémia Archívuma. Utóbbi ad otthont Esterházy Péter irodalmi hagyatékának, amelynek rendszerezése már elkezdődött, de feldolgozása még évekig tarthat. Interjú Werner Heegewaldttal, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának igazgatójával.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

Hírek
...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!