Meghalt Esterházy Péter

Meghalt Esterházy Péter

.konyvesblog. | 2016. július 14. |

2016. július 14-én elhunyt Esterházy Péter, a magyar irodalom egyik legfontosabb és legnagyobb hatású írója, a Bevezetés a szépirodalomba, a Harmonia Caelestis és egy sor fontos és kihagyhatatlan könyv szerzője. A tavaly május óta hasnyálmirigyrákkal küzdő író betegsége történetét Hasnyálmirigynapló című könyvében dolgozta fel, ott ezt írta:

(„A rák nem külön van bennem. A rák én vagyok »...«. - Azt hiszem azonban, hogy ezt mondva kissé gazsulálok neki. Meg van fertőzve a gondolkodásom, tréfálkozhatnék"), vagyis ez két önállóan élő, de egymásra utalt létező párkapcsolata. „Nagyon azért ne szeressek bele a hasnyálmirigyembe, mert azt ő veszélyesnek tartja"

1950. április 14-én született Budapesten, Esterházy Mátyás és Mányoki Magdolna első gyermekeként. Nevezetes család örököseként jött a világra: apai ágon a híres Esterházy család grófi ágából származott, nagyanyja, Károlyi Margit pedig még az Esterházyaknál is ősibb magyar főnemesi család, a Károlyiak sarjaként egészen a tizennegyedik századig vissza tudta vezetni a családfáját. Azonban híres-nevezetes arisztokraták utódjaként megszületni az ötvenes évek elején nem volt épp a legszerencsésebb, így Esterházy alig egyévesen már meg is kapta élete első hivatalos végzését: kitelepítették Hortra.

Sokáig úgy tudtam, hogy 1951. június 16-án érkezett a gonosz papír, hogy lennénk ha szívesek huszonnégy órán belül a számunkra kijelölt kényszerlakhelyre elhordani az irhánkat, ami nemcsak avval a morális haszonnal járt, hogy a nép ellensége, ez voltam lényegében én (egyébként véletlenül az én nevemre lett a papír kiállítva, de apámék úgy tettek, mintha nem vették volna észre), móresra lett tanítva, hanem avval a gyakorlatival is, hogy egy kellemes lakás üressé vált, konkrétan a nép számára vált üressé, még konkrétabban P. E. elvtárs számára, hogy vinné el őt a fekete fene.

Vagyis mindenki jól járt, mi erkölcsi balanszba kerültünk, a nép meg stb.

Harmonia Caelestis

A kitelepítés ugyan csak néhány évig tartott, a család számára azonban maradandó emlék maradt – tragikomikus történetét Esterházy megírta nagyregényében, a Harmonia Caelestisben, de ebből az élménykörből táplálkozott 2014-es könyve, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat is (olvass bele ITT). A család végül egy rövid csobánkai kitérő után 1957-ben költözhetett vissza Budapestre. Péter és testvérei itt nőttek fel, igaz a nyarakat a Károlyi-nagymamánál töltötték Majkon, aki annak ellenére sem volt hajlandó elhagyni az országot, hogy férje, Esterházy Móric 1956 után disszidált (ezzel egyébként újabb nehézségek elé állítva a családot.) A vasakaratú, „vadmagyar” asszony személyisége nagy hatással volt a fiatal Esterházyra, aki később írásaiban őt is többször megörökítette.

Az író A bűnös kapcsán adott exkluzív interjút a Könyvesblognak, melyben az íráshoz és a betegséghez való viszonyáról is beszélt

Az apa, Mátyás az ötvenes évek végén a belügyminisztérium III/III-as ügynöke lett, és éveken keresztül írt jelentéseket Csanádi álnéven. Ezt a családból senki sem tudta, Esterházy is csak a kétezres évek elején értesült róla, amikor a Történeti Hivatalban a saját magáról szóló jelentések után kutatott. Az apa ügynökmúltával való szembesülést a Javított kiadás című regényben írta meg 2002-ben, mely így az édesapa figuráját előtérbe helyező Harmonia Caelestis kiegészítő kötete lett.

Esterházy Péter Budapesten végezte az iskoláit: a piarista gimnáziumba járt, majd (mivel érettségikor közölték vele, hogy tanárszakra semmiképpen sem mehet) az ELTE matematika szakára iratkozott be. Bár volt érzéke a matematikához, saját bevallása szerint az egyetemen az „intelligens nemtudás” művészetét gyakorolta. Az egyetem elvégzése után néhány évig egy számítástechnikai intézetben dolgozott, majd 1978-tól szabadfoglalkozású író lett.

Első elbeszéléskötete, a Fancsikó és Pinta 1976-ban jelent meg a Magvetőnél, ezt követte egy évvel később egy újabb novellás-kötet, a Pápai vizeken ne kalózkodj. Bár a könyveket jól fogadta a kritika (a Fancsikó például a ’76-os év legjobb első prózakötete lett) igazán csak az 1979-es Termelési regénnyel robbant be a magyar irodalomba – azzal viszont végérvényesen és visszavonhatatlanul.

A bajuszka megmozdult. „Nézd. Nagyon érdekes, amit csinálsz, de hidd el, hogy én magam is már megtapasztaltam némely zsákutcát.” A mester ezt szó nélkül elhitte (olvasott ember ő végül is). „Mert amit csinálsz, zsákutca. UGYANAZ AZ ÖNCÉLÚ ZSÁKUTCA, AMIT A JOYCE, SZENTKUTHY ÉS A GYULA, A HERNÁDI, CSINÁL.” A mester elpirult, mert nem számított ekkora dicséretre. De aztán az derült ki, hogy az szidás volt.

Termelési regény

Ebben a regényben immár teljes egészében megmutatkozik az Esterházy-próza jellemző kelléktára: a vendégszövegek folyamatos (és általában jelöletlen) használata, a nyelvjátékok, az irónia, a gyakori elbeszélői kiszólások illetve valóság és a fikció közti határ elmosása. A szöveg egy része az ötvenes években divatos termelési regények műfaját parodizálja; másik részét az ehhez fűzött jegyzetapparátus teszi ki, mely a regény születését meséli el, főszereplője pedig az a hol egyszerűen mesterként, hol Esterházy Péterként emlegetett író. A szöveg politikai és esztétikai szempontból egyaránt feszegette az akkori határokat, mégis megjelenhetett, sőt, nagy siker lett, és egyszer s mindenkorra összekapcsolta Esterházy nevét a posztmodern irodaloméval.

Az1986-os Bevezetés a szépirodalomba című gyűjteményes kötet hasonlóan nagy hatású szöveg volt, sokan máig Esterházy egyik főművének tartják. A kötetben különféle műfajú írások találhatók a képregénytől a drámán át a kisregényig; többek között ebben a könyvben olvashatók a Függő, a Ki szavatol a lady biztonságáért?, Kis Magyar Pornográfia, A szív segédigéi  és a Bevezetés a szépirodalomba  című írások.

1987-ben Tizenhét hattyúk című kötetével keltett feltűnést, melyet Csokonai Lili álnéven adott ki. A könyv nem csak az álnév miatt idézi Weöres Sándor Psychéjét, hanem nyelvében is: benne egy ma élő hányattatott sorsú fiatal nő meséli el az életét, barokk kori magyar nyelven. Az irodalmároknak jó darabig fejtörést okozott, ki írhatta a kötetet – Esterházy csak később fedte fel magát.

A kilencvenes években is jobbnál jobb  kötetei jelentek meg, elég csak a Hrabal könyvére, a Hahn-Hahn grófnő pillantására, az Egy nőre vagy publicisztikai gyűjteményeire: az Egy kék harisnya feljegyzéseire és az Egy kék harisra gondolni. A következő igazán nagy hatású szövege a 2001-es Harmonia Caelestis lett: a monumentális regényben családja, elsősorban pedig édesapja történetét meséli el, a rá jellemző játékos formában. A kötetet a 2002-es Javított kiadás követte, mely az apa ügynök múltjával való szembesülés meghatóan őszinte krónikája. 2003-ban esszékötetet adott ki A szabadság nehéz mámora címmel, majd újabb regények következtek: a focival kapcsolatos élményeket összefoglaló Utazás a tizenhatos mélyére, az anya figuráját előtérbe állító Semmi művészet, a Kosztolányival párbeszédbe lépő Esti, majd az Egyszerű történet vessző száz oldal két kötete: a tizenhetedik században játszódó Kardozós változat, illetve a Márk változat, melyben egy kitelepített család történetét meséli el.

Család, történelem, politika, foci és persze mindenek előtt az irodalom – egészen a tavalyi évig ezek voltak Esterházy kedvenc témái. Aztán 2015-ben sajnos új szereplővel bővült repertoár.

Esterházy először tavaly ősszel, a göteborgi könyvvásár kapcsán beszélt betegségéről a nagyközönségnek, amikor nyílt levélben kért elnézést távolmaradása miatt:

Erről sokat tudnék beszélni, a varázsról, a titokról. És milyen lelkesen, ihletetten. Hiszen ez tölti be az életem. (Zárójel. Ez kicsit megváltozott, ezért is nem vagyok személyesen jelen, most igyekszik más betölteni az életem, de így meg a hasnyálmirigyrákról tudnék lelkesen és ihletetten beszélni, amitől ugyan most megkímélem a tisztelt publikumot, de ne reménykedjen, előbb-utóbb hosszabban is szólok róla, I am afraid.) Folytatom zárójelen kívül, mintha mi sem történt volna.

A hír mindenkit megdöbbentett  és lesújtott (kivéve persze a Magyar Hírlapos Dippold Pált, akinek  visszataszító tapintatlanságából kisebb botrány is keveredett.) Esterházy nemsokára beváltotta az ígéretét: a decemberben megjelent A bűnös című könyvében Szűts Miklós festményeihez írt szöveget, melynek már a betegség a főszereplője. 

 Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hasnyálmirigy. Pontosabban egy Hasnyálmirigy. Hát… valójában Hasnyálmirigyrák volt a neve az ebadtának, életvidám, link fickó, festményen úgy festene, mint a költő Balassi Bálint, lenne bajsza, korabeli főfödője és nem utolsósorban vitéz kardja. A festményen látszana, hogy szakadatlanul szerelmes. Mint róka a tyúkokat, hajkurássza a nőket. És a férfiakat. Nem tenne különbséget, tudhatni, a szerelem vak. Szívesen volnánk a XVII. században, lenne ló, lenne kard, lenne hajnali pára, vágtatás és ontása gaz törökök vérének. És akkor imigyen szóla egy égi hang: Csukd be fiam azt a XVII. századot, jön be a hideg vagy a huzat.

A bűnös

Hasnyálmirigynapló című, a beteg-létről még kendőzetlenebbül valló kötete (ITT írtunk róla) pedig a 87. Ünnepi Könyvhétre jelent meg, melyet az író még meg is tudott nyitni. A Vörösmarty téren tartott, Dés László által kísért ünnepi beszédében a könyvek és az olvasás fontosságáról beszélt, igaz – örök lázadóként – azért néhány ironikus megjegyzést a magyar kormánynak és az MMA-nak is odaszúrt. Utolsó szövegeiből, megnyilvánulásaiból egyébként az derül ki: fanyar humorát, nyegle, kamaszos derűjét még a legnehezebb időkben is igyekezett megőrizni.

 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

...
Zöld

Mennyi bort ittak Kolumbusz matrózai egy nap alatt?

Kitől szerzett Thomas Jefferson tokajit, és miként lendítette fel a borospohárbizniszt Jackie Kennedy? Kupa Enikő és Kovács Tibor Borgőzös évszázadok című könyvének kóstolóval egybekötött bemutatóján törpebirkákról és pillangókról is szó esett, megtudtuk továbbá, mit adtak a borisszáknak a németalföldiek.

ADVENT
...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Zenetörténeti utazás gyerekeknek Fülivel, a sivatagi rókával

Lépj be a zene láthatatlan, de mindent körülölelő világába a Babilon Kiadó Mi Micsoda Olvasó sorozatának Zene című kötetével! Nézz bele a könyvbe!

...
Könyves Advent

Nemes Nagy Ágnes meséi a fantázia végtelenségét villantják fel

Olvass bele Nemes Nagy Ágnes A titkos út című kötetébe!