Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre a Ferencváros, a Honvéd és az AEK Athén játékosaként. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül, ha labdarúgásról volt szó. Focis mondatok az Esterházy család életéből, avagy utazás a rómaifürdői és a csillaghegyi tizenhatos mélyére a 29-szeres válogatott labdarúgóval, Esterházy Mártonnal.

A Könyves Magazin, a Magvető Kiadó támogatásával május végén egyszeri és megismételhetetlen kiadványt jelentetett meg az öt éve elhunyt Esterházy Péterről, valamint szellemi és kulturális hagyatékáról. A magazint itt tudod megrendelni.

Takács Márton | 2021. június 15. |

„A labdára emlékszem, nem a játékra. 1955 húsvétjára kaptunk apánktól egy igazi bőrlabdát. Fűzőst természetesen, akkor talán még ki sem találták a szelepest. A fűzőnél kellemetlenül ütött a labda, mezítláb emelgettem, költőien úgy mondanám: veresre dekáztam a rüsztöm. De ez nem focizás volt, csak labdázás, focizni nem lehet egyedül.” (Esterházy Péter: A karácsonyi okoskodás, avagy a teher)

Vissza tudsz emlékezni az első, focival kapcsolatos emlékedre?

Mivel négyen vagyunk testvérek, és én vagyok a legkisebb, mindig a levetett cuccok jutottak nekem, pláne hogy három bátyám van. Új labdát biztosan nem kaptam. 

„Amúgy ősi, futballista családból származom… az apám már futballozott (én és testvéreim szakszerű, alig ödipális föltételezése szerint: katasztrofálisan), és azután mindegyik testvérem is, nem csak úgy, szórakozásból a ház előtt vagy a réten (úgyis, minden nap, minden áldott nap), hanem rendesen, csapatban, egyesületben.” (EP: Utazás a tizenhatos mélyére)

Péter jobbösszekötő, te csatár, Mihály kapus, György pedig hátvéd volt a négy Esterházy testvér közül. Miért pont a foci lett az egyik közös pont már gyerekkorotokban?

Már a papi is focizott, a Csákvárban. De a történelem elsodorta, és utána már nem futballozott. De mivel mi fiúk voltunk és voltak grundok, nemcsak az összes nyarunk, hanem az egész életünk a fociról szólt, amikor nem volt félméteres hó, vagy nem állt víz a grundon. Tényleg minden áldott nap fociztunk. Ha épp nem voltak ott a haverok, akkor négyen játszottunk, ketten-ketten egymás ellen. A Rómain laktunk, a stranddal szemben, csak átmásztunk a kerítésen, és éjjel-nappal fociztunk. 

“Palánkbérlettel jártatok oda” - mondta erre Németh Gábor író.

Szóltunk többször a vezetőségnek, hogy a hozzánk közelebbi oldalra is helyezzenek el egy bejáratot, mert a szemközti oldalon volt a kapu, borzalmasan messze, úgy 800 méterre. A diákjegy 3 Ft volt, amikor 50 fillérbe került egy gombóc fagyi. A mami 30 alkalmas bérletével vagy 100-szor ment be az egész család. Hétvégente és nyáron ott ment a foci. A rendszer úgy működött, hogy szombaton és vasárnap mami megfőzte az ebédet, papi berakta azt egy négyemeletes ételhordóba, megbeszéltük, mikorra hozza el nekünk. Foci után fürdés, egy kóla vagy sör, fél 1 és 1 között papitól átvettük a kerítés fölött az ebédünket. Totál telt ház volt a strandon, az emberek meg nagyon szidtak minket, mert a büfében ők száraz zsömlét kaptak háromnapos rántott hússal vagy romlott parizerrel. Mi meg a porcelán étkészlettel, ezüst evőeszközzel, valamint monogramos vászonszalvétával megterítettünk magunknak és megettük a levest, a főételt és a desszertet. Mindenki csak úgy nézett és csorgott a nyáluk, ezt sosem felejtem el. 

„Apropó Fradi. Engem úgy neveltek, hogy az ember fradista. Nem is nevelés ez, hanem valami nagyon magától értődő, egyszerű dolog, az ember úgy fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő.” (EP: Mindent bele)

Tényleg ennyire természetes volt, hogy szinte mindannyian – az egy szem György bátyádon kívül, aki honvédos volt – a Ferencvárosnak drukkoltatok?

Az elején György is Fradi-drukker volt, de egy Tichy Lajossal kapcsolatos személyes élmény miatt – aki aztán az edzőm lett –, váltott. A bátyám a Kolosy térre járt dolgozni, Lajos bá ott lakott, összebarátkoztak, onnantól kezdve Honvéd-drukker lett. Ami aztán jól jött nekem, amikor a Honvédba igazoltam. A papi bérletes volt a Fradinál, amikor leégett a falelátó, akkor is ott volt. Ha a Vasas-pályára járt volna, Farkas Jancsiék vagy Mészölyék miatt, akkor egy ideig talán Vasas-szurkolók lettünk volna, de ezt az ember nem tudja megmondani. Természetes volt, hogy a Fradinak drukkoltunk.

Többször nyilatkoztad, hogy „mi voltunk a Yorke meg a Cole, a legendás Manchester United álompárosa Csillaghegyen”. Milyen volt együtt focizni Péterrel?

Amikor gyerekek voltunk, akkor még nagy volt a különbség a hat év korkülönbség miatt. Amikor 18 éves lettem, 1974-ben, akkor ez a fizikális hátrány már nem volt számottevő. A Csillaghegyi Munkás Torna Egylet előtt nekünk volt egy kispályás csapatunk a Tanuló utcában, a Galambom. Ott egy-két haverom és Péter egyetemista társai játszottak velünk. Nagyon utáltak minket, mert fiatalok, szemtelenek és sikeresek voltunk. Hamar felkerültünk a legmagasabb csoportba, kvázi osztályok voltak ott is. Jó meccseket játszottunk, Péter meg állandóan fűzött engem: miért nem megyek Csillaghegyre focizni?

16 éves koromig a KSI-ben játszottam, akkor abbahagytam, mert nagyon kicsi voltam, és nem akadt sikerélményem. Sokat is kellett utazni a Rómairól a Fehér útra, még metró sem volt az elején. 17 esztendősen elkezdtem focizgatni megint, jött a kispályás időszak, aztán 18 évesen mégiscsak elmentem Csillaghegyre. Nagyon komoly volt a helyzet ott heti két edzéssel meg egy hétvégi meccsel. Utólag én találtam ki poénból, hogy mi voltunk Yorke meg a Cole. Ő jobbösszekötő volt, én meg csatár. 

Péterrel jó volt együtt játszani, nagyon értette a futballt. Technikás volt, de nem rúgott jól, nem volt eléggé lefeszítve a lábfeje. Penge volt, akkor így mondták. 

Több helyen is említetted, hogy Péter volt négyőtök közül a legtehetségesebb. Ez miben mutatkozott meg?

Mindig elmondom, hogy tehetségesebb volt az effektív futballtudást, az alapokat tekintve, mint én. De nem ment el már se harmad-, se másodosztályba játszani, így sose tudhattuk meg, hogy mennyire bírta volna a terhelést, milyen gyors és dinamikus lett volna más közegben és szinten. A felépítését tekintve megállta volna a helyét magasabb osztályban is. Nagyon sok múlt a szerencsén. Engem egy év után elvitt a III. Kerület, ahol 10 meccsen rúgtam 21 gólt. Aztán jött a Budafok, ott kaptam először igazából pénzt azért, mert futballozok. A mami volt bejelentve takarítónőnek valamelyik budafoki borpincébe, akkor így mentek a dolgok. Amikor a Fradihoz kerültem, egy csokigyárba voltam bejelentve, mondták, hogy csak be ne járjak a gyárba, mert megzavarnám az embereket.

Tovább olvasnál? A cikk folytatását a Könyves Magazin Esterházy-különszámában találod, amit itt tudsz megrendelni!

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kincsek az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárból

Milyen könyvtára volt Esterházy Péternek? Vajon felfedezhető-e kapcsolat az írásaiban rejlő sűrű intertextuális háló és az általa birtokolt, forgatott könyvek között? Milyen magyar és világirodalmi kötetek sorakoztak a polcán, és milyen írók dedikálták neki a könyveiket? Ennek jártunk utána.

...
Nagy

Tudunk még ma Esterházyt olvasni?

A Magvető Kiadó és a Líra Könyv közösen mutatta be online a Könyves Magazin Esterházy-különszámát. A bemutatón Turi Tímea (a lapszám társszerkesztője) beszélgetett a lapszám két szerzőjével (a sok közül), Fehér Renátóval és Szegő Jánossal.

...
Nagy

Esterházy gyerekként Majkon tanulta meg, mi az a munka

A Károlyiak sokkal hamarabb csináltak karriert, mint az Esterházyak – írja Esterházy Péter a Harmonia Caelestisben, amelynek lapjain biztos kézzel vezeti végig az olvasót a családfa minden ágán és bogán. A nagymama, Károlyi Margit a főszereplője annak a néhány éve forgatott dokumentumfilmnek is, amely a grófnő alakján keresztül Majkról és az Esterházy családról is mesél.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Gyerekirodalom

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Dobó Kata filmet forgatott Lakner Artúr gyerekklasszikusából: ez lett az El a kezekkel a Papámtól!, ma pedig kijött az első előzetes.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.