Böszörményi Márton: Soha nem akartam feladni, nem akartam beállni a sorba

Böszörményi Márton: Soha nem akartam feladni, nem akartam beállni a sorba

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Böszörményi Márton mesélt arról, hogyan lett inspiráló könyv számára a Drakula, mit láttak bele első novellájába az olvasók, és mi köze egy keserű öregasszonynak Egyiptomhoz. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

(A tízes listáról Gurubi Ágnes válaszait ITT, Szűcs Péterét ITT, Puskás Panniét ITT, Balássy Fanniét ITT, Gazda Albertét ITT , Szarka Károlyét ITT, Bakos Gyöngyiét ITT, Halász Ritáét ITT, Angela Murinai interjúját pedig ITT olvashatjátok.)

Fotó: Béres Márton

Könyves Magazin | 2021. október 08. |
Böszörményi Márton
Meixner Józsefné apoteózisa
Napkút, 2020, 112 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Ezt a regényt munka és kisgyerek mellett írtam, éjjelente. Nincs bajom az éjszakázással, alapvetően is jobban megy akkor az írás, de azért kimerítő folyamat volt. Naponta tíz-tizenegy órákat dolgoztam, ha szabadnapom volt, akkor próbáltam a fiammal és a feleségemmel foglalkozni, szóval sokszor nehezen vettem rá magam, hogy még írjak is. Bár, ha nem írtam volna, akkor biztosan megőrülök. Talán ez volt a legfontosabb tapasztalat, hogy képes vagyok ilyen körülmények között is elmélyülten alkotni. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Évekig dolgoztam egy könyvesboltban, egy alkalommal, amikor az online rendelt könyvcsomagokat pakoltam, megláttam az egyik vásárló nevét, aki egy Egyiptomról szóló albumot rendelt. Ő volt Meixner Józsefné.

A név és Egyiptom elindított bennem valamit.

Macskákat láttam, egy megkeseredett öregasszonyt egy nyomasztó panellakásban, egy pusztulásra ítélt várost, és már el is kezdett körvonalazódni a történet. Novellát akartam írni ebből, de hamar rájöttem, hogy ennek a mesének nagyobb tér kell, így duzzadt végül regénnyé. 

Mit vártál az első könyvedtől?

Azt szerettem volna, hogy a történetem eljusson azokhoz a nyitottabb szemléletű olvasókhoz, akik valami másra vágynak, valami szokatlanra, akik hajlandóak kicsit megdolgozni azért, hogy megfejtsék a könyvet, nem kész válaszokat, megoldásokat akarnak, hanem szeretik maguk összerakni a kirakós darabkáit. Természetesen nem gondoltam, hogy megújítom az irodalmat, ez nem is volt célom, mindössze egy olyan szűkebb alkotói közösséghez csatlakoztam ezzel a regénnyel, akik valamiért kilógnak a fősodorból, akik kompromisszumok nélkül kísérleteznek. Azt vártam, hogy a regény megtalálja a maga közönségét. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Nem változtatnék. A szerkesztőmmel, Vass Norbival - akinek ezúton is nagyon köszönöm a munkáját - sokat dolgoztunk azon, hogy kihozzuk ebből a szövegből a maximumot, mindent megtettünk, hogy önmaga lehető legjobb változata legyen. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes lenne a könyv, de ebben a történetben, ebben a kéziratban ennyi volt. Igazából már elolvasni sem tudnám újra, ez ennyi volt, ezt már lezártam. Most már új regényen dolgozom.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Van pár barátom, akik hosszú évek óta olvassák és véleményezik az írásaimat, teljesen megbízom bennük, a legjobb pedig, hogy tényleg őszinték velem, nem finomkodnak. Ha valami jó és tetszik nekik, akkor nagyon tudnak lelkesedni, de ha valami kevésbé sikerült (vagy egyenesen borzalmas), akkor kegyetlenül szétszednek. Ez a szöveg kifejezetten tetszett nekik. Illetve a feleségemnek is meg szoktam mutatni a dolgaimat, de ez ennél a regénynél nem jött össze, mivel előbb küldtem el a kéziratot az egyik barátomnak, ezért a nejem már csak a megjelent könyvet volt hajlandó elolvasni. Tanultam a hibámból, a most készülő regényemet ő olvashatta el először.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Igazából meglepett, hogy mennyi pozitív visszajelzést kaptam. A Meixner Józsefné apoteózisa nem a nagyközönség számára készült, tényleg egy szűk kört akartam megszólítani, így mindig elcsodálkozom, hogy mennyi helyről, hányféle embertől kapok elismerő kritikákat. Több fanyalgásra és értetlenségre számítottam. De persze inkább a negatív kritikák maradnak meg az emberben. A legrosszabb, legnyomasztóbb értékelést egy jó barátomtól kaptam. Egyáltalán nem erre számítottam tőle, azt gondoltam, ő érteni fogja a könyvet, ehelyett gyakorlatilag mindent lehúzott a regényben, minden egyes részt, gondolatot, írói elképzelést. Sokáig rosszul éreztem magam ezután, de aztán sikerült megbeszélnünk a dolgot, rájöttünk, hogyan mentek el egymás mellett a szöveggel.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Nem biztos, hogy ez volt az első regény, amit olvastam, de a legemlékezetesebb,

ami gyakorlatilag megpecsételte a sorsomat, mert az elolvasása után döntöttem el, hogy én írni akarok, az a Drakula volt.

Kilenc éves voltam, és amint befejeztem a regényt, egyből nekiláttam, hogy megírjam a folytatását. Össze is jött néhány oldal, de rájöttem, hogy ezzel túl nagy fába vágtam a fejszémet, úgyhogy inkább rövidebb, saját történeteket kezdtem írni. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Tizenöt éves voltam, amikor írtam egy Naomi Watts a lemezboltban dolgozik című szürreális novellát, amit beküldtem az rpg.hu nevű oldalra, ahol meg is jelent, sokan olvasták, és ami meglepett, hogy sokan hozzá is szóltak. De a legdöbbenetesebb az volt, hogy valami nagyon kifacsart politikai mondanivalót próbáltak belemagyarázni a szövegbe, amire én soha nem is gondoltam. Igazából tetszett a dolog, tetszett, hogy milyen elborult gondolatokat tudtam kiváltani az emberekből. Azóta is erre törekszem, hogy az írásaim lehetőséget biztosítsanak az embereknek a gondolkodásra. 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Nagyon örültem, amikor rátaláltam Bartók Imre Fém című első regényére. Valamiféle önigazolást nyertem belőle, hogy igenis lehet így írni, lehet más az irodalom, játszhatok a saját szabályaim szerint, és így is lehet közönségem, lehetnek olvasóim. Soha nem akartam feladni, nem akartam beállni a sorba, de azért sokat segített ez a regény, hogy kitartsak a saját elképzeléseim mellett. Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy évekkel később Imre mentoráltja lehettem, rengeteget tanultam tőle, illetve tanulok még most is, mert minden egyes újabb könyvével újabb és újabb leckéket ad fel - és nem csak nekem, hanem az egész kortárs magyar irodalomnak.  

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Angela Murinai: Magamtól vártam el, hogy olyan könyvet írjak, ami túlnő rajtam

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Ezúttal Angela Murinai mesélt arról, hogyan lett a terápiás írásból könyv, milyen ismeretlenekkel osztozni a gyászban, és mit élvez abban, ahogy változik a nyelv.

...
Nagy

Gazda Albert: Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Gazda Albert mesélt az első kötetig vezető útról. 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Régóta bolygat az anyai nagymamámnak a múltja

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Gurubi Ágnes mesélt az első kötetig vezető útról. 

Hírek
...
Gyerekirodalom

Az Abigéllel eredünk a Szabó Magda-titok nyomába

...
Szórakozás

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

...
Hírek

Umbridge is megirigyelné a magyar tankerületeket - a sztrájkoló tanárokkal vagyunk!

...
Nagy

“Az élet túl rövid, hogy sokáig haragudjunk benne” - 105 éve született Szabó Magda 

...
Nagy

Lichter Péter: A furcsa reakciókat általában a filmjeim kapják

...
Szórakozás

A Szolgálólány meséje új évadának tétje, hogy be tud-e törni Gileád a szabad világba

...
Beleolvasó

Veres Attila novellájában egy kutyát megharapni szerelmi zálog és hatalmi aktus

...
Hírek

Tíz évig írta a Blonde forgatókönyvét a Marilyn Monroe életéről szóló film rendezője

...
Zöld

Csernobil felpörgette a levelibékák evolúcióját: feketék lettek

...
Hírek

Neil Gaiman is aláírta az írók petícióját, hogy a műveik e-könyvként is elérhetőek legyenek a könyvtárakban

...
Nagy

Háy János: A kamasz hamisnak és romlottnak látja a felnőttek világát

...
Hírek

A fogadóirodáknál Krasznahorkai László is a Nobel-esélyesek közt van

...
Zöld

Litkai Gergely: Felelős minimalizmus

"Aki már mélázott az Ali Express felett egy olyan biszbaszt helyezve a kosarába, aminek egyetlen célja 10 másodpercnyi boldogság, illetve egy kínai szénerőmű csúcsra járatása, már a célcsoport része." A Zöld podcast legújabb részét alább meghallgathatod, a házigazda Litkai gondolatait a témáról elolvashatod cikkében.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

...
Laborczi Dóra

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

...
Kolozsi Orsolya

Nádas Péter emlékei és a Világló részletek rajzolják ki Újlipótváros rejtett történetét

A hét könyve
Kritika
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
...
Zöld

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

Mardos - A bűntudatról kilenc fejezetben címmel jelent meg Réz Anna első kötete. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel arról, hogyan lehet a vallás és a pszichológia mezsgyéjén kívül értelmezni a szégyen és a bűntudat kérdését, miért van elege az anyai bűntudatkeltésből, a klímaszorongásból vagy az állandó önreflexiós kényszerből.

Olvass!
...
Beleolvasó

Mészöly Miklós alakját ritka pillanatokat rögzítő fotók és emlékek idézik meg

Mészöly Miklós életéről és személyiségről mesél Szávai Géza legújabb kötete, Az élet és Mészöly Miklós, amelyben fényképek és személyes emlékek révén ismerhetjük meg közelebbről az írót. A könyv a tavaly megjelent Az életed, Polcz Alaine párja. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.