Böszörményi Márton: Soha nem akartam feladni, nem akartam beállni a sorba

Böszörményi Márton: Soha nem akartam feladni, nem akartam beállni a sorba

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Böszörményi Márton mesélt arról, hogyan lett inspiráló könyv számára a Drakula, mit láttak bele első novellájába az olvasók, és mi köze egy keserű öregasszonynak Egyiptomhoz. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

(A tízes listáról Gurubi Ágnes válaszait ITT, Szűcs Péterét ITT, Puskás Panniét ITT, Balássy Fanniét ITT, Gazda Albertét ITT , Szarka Károlyét ITT, Bakos Gyöngyiét ITT, Halász Ritáét ITT, Angela Murinai interjúját pedig ITT olvashatjátok.)

Fotó: Béres Márton

Könyves Magazin | 2021. október 08. |
Böszörményi Márton
Meixner Józsefné apoteózisa
Napkút, 2020, 112 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Ezt a regényt munka és kisgyerek mellett írtam, éjjelente. Nincs bajom az éjszakázással, alapvetően is jobban megy akkor az írás, de azért kimerítő folyamat volt. Naponta tíz-tizenegy órákat dolgoztam, ha szabadnapom volt, akkor próbáltam a fiammal és a feleségemmel foglalkozni, szóval sokszor nehezen vettem rá magam, hogy még írjak is. Bár, ha nem írtam volna, akkor biztosan megőrülök. Talán ez volt a legfontosabb tapasztalat, hogy képes vagyok ilyen körülmények között is elmélyülten alkotni. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Évekig dolgoztam egy könyvesboltban, egy alkalommal, amikor az online rendelt könyvcsomagokat pakoltam, megláttam az egyik vásárló nevét, aki egy Egyiptomról szóló albumot rendelt. Ő volt Meixner Józsefné.

A név és Egyiptom elindított bennem valamit.

Macskákat láttam, egy megkeseredett öregasszonyt egy nyomasztó panellakásban, egy pusztulásra ítélt várost, és már el is kezdett körvonalazódni a történet. Novellát akartam írni ebből, de hamar rájöttem, hogy ennek a mesének nagyobb tér kell, így duzzadt végül regénnyé. 

Mit vártál az első könyvedtől?

Azt szerettem volna, hogy a történetem eljusson azokhoz a nyitottabb szemléletű olvasókhoz, akik valami másra vágynak, valami szokatlanra, akik hajlandóak kicsit megdolgozni azért, hogy megfejtsék a könyvet, nem kész válaszokat, megoldásokat akarnak, hanem szeretik maguk összerakni a kirakós darabkáit. Természetesen nem gondoltam, hogy megújítom az irodalmat, ez nem is volt célom, mindössze egy olyan szűkebb alkotói közösséghez csatlakoztam ezzel a regénnyel, akik valamiért kilógnak a fősodorból, akik kompromisszumok nélkül kísérleteznek. Azt vártam, hogy a regény megtalálja a maga közönségét. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Nem változtatnék. A szerkesztőmmel, Vass Norbival - akinek ezúton is nagyon köszönöm a munkáját - sokat dolgoztunk azon, hogy kihozzuk ebből a szövegből a maximumot, mindent megtettünk, hogy önmaga lehető legjobb változata legyen. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes lenne a könyv, de ebben a történetben, ebben a kéziratban ennyi volt. Igazából már elolvasni sem tudnám újra, ez ennyi volt, ezt már lezártam. Most már új regényen dolgozom.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Van pár barátom, akik hosszú évek óta olvassák és véleményezik az írásaimat, teljesen megbízom bennük, a legjobb pedig, hogy tényleg őszinték velem, nem finomkodnak. Ha valami jó és tetszik nekik, akkor nagyon tudnak lelkesedni, de ha valami kevésbé sikerült (vagy egyenesen borzalmas), akkor kegyetlenül szétszednek. Ez a szöveg kifejezetten tetszett nekik. Illetve a feleségemnek is meg szoktam mutatni a dolgaimat, de ez ennél a regénynél nem jött össze, mivel előbb küldtem el a kéziratot az egyik barátomnak, ezért a nejem már csak a megjelent könyvet volt hajlandó elolvasni. Tanultam a hibámból, a most készülő regényemet ő olvashatta el először.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Igazából meglepett, hogy mennyi pozitív visszajelzést kaptam. A Meixner Józsefné apoteózisa nem a nagyközönség számára készült, tényleg egy szűk kört akartam megszólítani, így mindig elcsodálkozom, hogy mennyi helyről, hányféle embertől kapok elismerő kritikákat. Több fanyalgásra és értetlenségre számítottam. De persze inkább a negatív kritikák maradnak meg az emberben. A legrosszabb, legnyomasztóbb értékelést egy jó barátomtól kaptam. Egyáltalán nem erre számítottam tőle, azt gondoltam, ő érteni fogja a könyvet, ehelyett gyakorlatilag mindent lehúzott a regényben, minden egyes részt, gondolatot, írói elképzelést. Sokáig rosszul éreztem magam ezután, de aztán sikerült megbeszélnünk a dolgot, rájöttünk, hogyan mentek el egymás mellett a szöveggel.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Nem biztos, hogy ez volt az első regény, amit olvastam, de a legemlékezetesebb,

ami gyakorlatilag megpecsételte a sorsomat, mert az elolvasása után döntöttem el, hogy én írni akarok, az a Drakula volt.

Kilenc éves voltam, és amint befejeztem a regényt, egyből nekiláttam, hogy megírjam a folytatását. Össze is jött néhány oldal, de rájöttem, hogy ezzel túl nagy fába vágtam a fejszémet, úgyhogy inkább rövidebb, saját történeteket kezdtem írni. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Tizenöt éves voltam, amikor írtam egy Naomi Watts a lemezboltban dolgozik című szürreális novellát, amit beküldtem az rpg.hu nevű oldalra, ahol meg is jelent, sokan olvasták, és ami meglepett, hogy sokan hozzá is szóltak. De a legdöbbenetesebb az volt, hogy valami nagyon kifacsart politikai mondanivalót próbáltak belemagyarázni a szövegbe, amire én soha nem is gondoltam. Igazából tetszett a dolog, tetszett, hogy milyen elborult gondolatokat tudtam kiváltani az emberekből. Azóta is erre törekszem, hogy az írásaim lehetőséget biztosítsanak az embereknek a gondolkodásra. 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Nagyon örültem, amikor rátaláltam Bartók Imre Fém című első regényére. Valamiféle önigazolást nyertem belőle, hogy igenis lehet így írni, lehet más az irodalom, játszhatok a saját szabályaim szerint, és így is lehet közönségem, lehetnek olvasóim. Soha nem akartam feladni, nem akartam beállni a sorba, de azért sokat segített ez a regény, hogy kitartsak a saját elképzeléseim mellett. Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy évekkel később Imre mentoráltja lehettem, rengeteget tanultam tőle, illetve tanulok még most is, mert minden egyes újabb könyvével újabb és újabb leckéket ad fel - és nem csak nekem, hanem az egész kortárs magyar irodalomnak.  

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Angela Murinai: Magamtól vártam el, hogy olyan könyvet írjak, ami túlnő rajtam

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Ezúttal Angela Murinai mesélt arról, hogyan lett a terápiás írásból könyv, milyen ismeretlenekkel osztozni a gyászban, és mit élvez abban, ahogy változik a nyelv.

...
Nagy

Gazda Albert: Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Gazda Albert mesélt az első kötetig vezető útról. 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Régóta bolygat az anyai nagymamámnak a múltja

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Gurubi Ágnes mesélt az első kötetig vezető útról. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Hírek

Steinbeck kutyarágta kézirata is kalapács alá kerül

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Gyerekirodalom

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Karikó az első magyar Nobel-díjas nő.

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

Luiz Schwarcz Sao Paulo egyik legjelentősebb könyvkiadójának alapítója, aki Légszomj című könyvében családjáról és a bipoláris zavarral való küzdelméről is mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

A családomban mindenki gyilkos Agatha Christie és Arthur Conan Doyle találkozása a Tőrbe ejtve-filmekkel és A csütörtöki nyomozóklubbal. Ördögien csavaros történet, ami a klasszikus krimik szabályrendszerét tiszteletben tartva nyújt valami felejthetetlenül újat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le.