Angela Murinai: Magamtól vártam el, hogy olyan könyvet írjak, ami túlnő rajtam

Angela Murinai: Magamtól vártam el, hogy olyan könyvet írjak, ami túlnő rajtam

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Angela Murinai mesélt arról, hogyan lett a terápiás írásból könyv, milyen ismeretlenekkel osztozni a gyászban, és mit élvez abban, ahogy változik a nyelv. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

(A tízes listáról Gurubi Ágnes válaszait ITT, Szűcs Péterét ITT, Puskás Panniét ITT, Balássy Fanniét ITT, Gazda Albertét ITT , Szarka Károlyét ITT, Bakos Gyöngyiét ITT, Halász Rita interjúját pedig ITT olvashatjátok.)

Fotó: Murinai Zsolt

Könyves Magazin | 2021. október 07. |
Angela Murinai
Mikor feltámad a szél - Megrendítő történet arról, hogyan élheti túl egy anya a gyermeke elvesztését
Libri, 2021, 213 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Az a sok évtized, amit írással töltöttem. Egész kicsi koromból emlékszem olyasmire, hogy rövid kis történetet írok, saját mesét, és azt mutatom a szüleimnek. De ez még szórványos volt. A módszeres és rendszeres "edzés" akkor kezdődött, mikor 14 évesen naplót kezdtem írni. Az internet megjelenésekor viszonylag hamar a bloggerek közt találtam magam, így kisebb-nagyobb kihagyásokkal lassan 20 éve fent vagyok a neten. A ma is vezetett blogom már az ötödik a sorban, és ezt hetedik éve írom.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Meg akartam őrizni a fiamat azzal, hogy írok egy olyan könyvet, amiben minél több ember megtalálja önmagát. Valami olyat akartam adni a világnak, ami megmozgatja a gondolatokat és az érzéseket. Ez a gondolat még akkor megszületett, mikor a gyász elején voltam. Akkor még terápiás jelleggel írtam le az eseményeket és az érzéseim. Azután ezek a jegyzetek pihentek néhány évet, mikor is 

2020 tavaszán egy éjjel megéreztem, hogy készen állok arra, hogy megírjam ezt a könyvet.

Ezután néhány hét alatt elkészültem vele. 

Mit vártál az első könyvedtől?

Semmit nem vártam tőle. Magamtól vártam el, hogy olyan könyvet írjak, ami túlnő rajtam, ami méltó ehhez a témához, amiben úgy tudok mesélni a világról, hogy megrengessem vele a szíveket. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Lényegileg semmit. Talán majd lesz alkalmam egyszer belenyúlni picit tartalmilag is, mert időközben tudomásomra jutottak olyan információk, amikkel még hitelesebb lehetne a történet. Az olvasónak ezek nem jelentős kérdések, ezek csak magam és a családom miatt lennének fontosak. Az apróságokban, a nyelvben, a szavakban minden olvasáskor változtatnék. Attól függően, hogy milyen lelkiállapotban vagyok, más a viszonyom is a szöveggel, másképp látok rá, sőt, eszembe jut szebb szó, jobb kifejezés, amire lecserélnék valamit. Felfedezek egy szóismétlést, és csóválom a fejem, amiért korábban nem láttam. Azt gondolom, egy szöveg soha nincs igazán készen. Soha nem tökéletes. A nyelv összefonódik a lelkünkkel, így az aktuális érzéseink befolyásolják a nyelvhez való viszonyunkat is. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Több embernek mutattam meg. Mindig van 4-5 bétázóm. Leginkább olyan emberek, akikről tudom, hogy sokat olvasnak, szeretnek annyira, hogy kíméletesek és egyben őszinték is legyenek velem. Mindig az érdekel ilyenkor, hogy mennyire érdekes nekik a történet, illetve, hogy hol érzik "lyukasnak". Mire nem kaptak választ, kit szeretnének jobban látni a szereplők közül, van-e, amit nem értenek. Ahol hiányérzete van az ötből háromnak, ott tudom, hogy kell még dolgoznom és többet kell mutatnom ahhoz, hogy az olvasó megkapja, amit akar.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Nem tudok ilyet mondani. Emlékezetes és szép reakciókat kapok. Akik elolvassák, úgy tűnik, szeretik ezt a könyvet, és erről számolnak be nekem. De talán mégis van egy. Az Ünnepi Könyvhéten találkoztam egy fiatal nővel, aki végigvárta a színpadi beszélgetést, majd a dedikálást is. Közben végig éreztem magamon a szemét és éreztem azt is, ahogy szavak nélkül is összekapcsolódunk. Mikor leült az asztalomhoz, csak odatolta a könyvet, hogy aláírjam. Úgy éreztem, szeretne beszélni velem, ezért megkérdeztem, elolvasta-e már. Akkor mesélte el, hogy néhány hónapja váratlanul elveszítette a szerelmét. Kis híján belehalt a veszteségbe, fizikailag és lelkileg is teljesen tönkrement. A barátai és a családja próbáltak neki segíteni, mégis azt érezte, végtelenül magányos. Senki nem érti, min megy keresztül. 

Amikor a könyvemet olvasta, akkor érezte először azt, hogy tud valakihez kapcsolódni a gyászban, és hogy van remény arra, hogy idővel neki is könnyebb lesz.

Megrendítő beszélgetés volt. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Azt hiszem, Csukás István Oriza-Triznyákja lehetett. Vagy talán a kis Mukk története (Wilhelm Hauff)? Fogalmam sincs. Rengeteget olvastam gyerekkoromban. Ez a kettő, majd kicsivel később Lázár Ervin Berzsián és Didekije ennek az időszaknak fontos könyvei. Kisgyerekként egy egész könyvet elolvasni hatalmas dolog volt. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Nagyon korán elkezdtem írogatni, és azonnal arra is vágytam, hogy megosszam másokkal, leginkább a szüleimmel ezeket az írásokat. De hogy irodalomnak nevezzem őket... Nekem az irodalom egy misztérium. Vannak könyvek, és van az irodalom, ezért én tisztelettel megvárom, hogy mások nevezzék irodalomnak az írásaimat, amennyiben azok elérik azt a nívót. Egyébként még mindig inkább tartom magam bloggernek, mint irodalmat alkotó embernek.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Silvya Plath Üvegbúra című regénye nagy hatással volt rám, amikor olvastam. Ő költő leginkább, az Üvegbúra első és egyetlen regénye. Hasonló korú voltam, mikor olvastam, mint a regény szereplője, és hasonló érzések voltak bennem, így könnyen azonosultam vele. Aztán utánanéztem Plath életének, és szép lassan benyelt ez a különleges és fájdalmas történet, ez a végtelenül érdekes és szomorú nő. Olyan izgalmasnak és összetettnek láttam, hogy a könyvet is többször elolvastam, az életrajzát böngésztem, verseit olvastam. Talán az is elragadott és közel hozott hozzá, hogy ekkoriban én is intenzív naplóírásban voltam, így ez egy közös pont volt közöttünk.

A frissek közül most Halász Rita könyvét említeném. A Mély levegő egy nagyon intenzív, erős, sűrű könyv. Én egyébként is élvezem, ahogy a nyelvünk alakul. Ma már egészen máshogy íródnak a könyvek, mint pár évtizeddel ezelőtt. Én szeretem azokat a szövegeket, amelyek tömörek, intenzívek, szoros ritmussal haladnak. Halász Rita regényében úgy pattognak az érzések és a mondatok, mintha ostorral csettintgetne. Gyakran csíp is, ha elér a szíj vége. Kicsi, rövid könyv, mégis mélyre megy és sokat mond.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szarka Károly: Egy ideig olyan munkáim voltak, mint a regényem főszereplőjének

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Szarka Károly az írást segítő és hátráltató körülményekről, az Y-generáció alapélményéről és az apja reakciójáról is mesélt.

...
Nagy

Bakos Gyöngyi: Az írás nagyon kemény munka

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat.Ezúttal Bakos Gyöngyi mesélt az első kötetig vezető útról. 

...
Nagy

Gazda Albert: Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Gazda Albert mesélt az első kötetig vezető útról. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Hírek

A Trónok harca írója szerint az adaptáció szinte mindig rosszabb a könyvnél

...
Hírek

Ezeket a tanácsokat fogadd meg, ha könyvklubot indítanál

...
Szórakozás

Bombadil Toma végre szerephez jut A Gyűrűk Ura-sorozatban

...
Szórakozás

A Netflixen ezeket az adaptációkat nézték a legtöbben 2023 második felében

...
Hírek

Legszívesebben belelapoznánk ezekbe a könyvekbe – csakhogy márványból vannak

...
Hírek

Gyerekrajzokra bukkantak Pompeiiben

Olvass!
...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

A borbély fia fordulatos regény a gyászról, az újrakezdésről, a családi kapcsolatok és a vágy erejéről. Nem csupán az én- és apakeresés, de az alkotás magával ragadó története is, amely elmossa a határt jó és rossz, igaz és hamis, valóság és fikció között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Mutatunk kettőt.

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

Amikor a sikeres tanárt és podcastert visszahívják tanítani a régi gimnáziumába, egy régi gyilkosságban is új nyomra bukkan. Olvass bele Rebecca Makkai könyvébe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Szórakozás

„Ez már hosszabb, mint egy házasság” – Megnéztük az 55 éves Kalákáról szóló filmet

Kaláka: a Kárpátoktól a Karib-tengerig nem egyszerűen a zenekar történetét meséli el, hanem egy kontinenseken átívelő út krónikája is.

Szerzőink

...
Kiss Imola

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

...
Horányi Hanna Zelma

Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról

...
sa

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón