Balássy Fanni: Az írás munka, kitartó próbálkozás, mindennapos feladat

Balássy Fanni: Az írás munka, kitartó próbálkozás, mindennapos feladat

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Balássy Fanni első olvasmányélményeiről és az emlékezetes olvasói reakciókról mesélt, de szóba kerültek a gimis évek és a Beatles is. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

(A tízes listáról Gurubi Ágnes válaszait ITT, Szűcs Péter interjúját ITT , Puskás Panniét pedig ITT olvashatjátok.)

Fotó: Rusznyák Csaba

Könyves Magazin | 2021. október 02. |
Balássy Fanni
Hol is kezdjem
Pagony, 2020, 188 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Talán az, hogy túlértékeltem az ihletet övező pátoszt. Hajlamos vagyok széttárni a karom, és hátradőlni, hogy ma nem jött a múzsa, ez van. A halogatásra és a lustaságra azonban remek gyógyír a közelgő határidő okozta stressz, illetve egy szerkesztő türelmes, ám határozott hangú levelei. Ez a könyv ébresztett rá, hogy az írás munka, kitartó próbálkozás, koncentrált figyelmet igénylő, mindennapos feladat. Azóta persze megint szét vagyok esve, és ismét türelmesen noszogató emaileket kapok, de legalább most már elméleti síkon brillírozok.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Egy irodalmi pályázat, amelyet a 18. születésnapjára írt ki a Pagony Kiadó. Beküldtem rá egy novellát egy esetlen, helyét kereső lányról. Nem fűztem hozzá nagy reményeket, ezért is lepett meg a szerkesztőség reakciója. Két héttel az eredményhirdetés után behívtak a Bartók Béla úti boltba egy beszélgetésre, ahol feltették azt a kérdést, amelynél kevés szebb akad a világon: volna-e kedvem írni nekik egy könyvet.

Volt. Nagyon is.

Bár sosem terveztem ifjúsági irodalommal foglalkozni, és hosszabb lélegzetvételű munkán sem dolgoztam mindaddig. Annyit tudtam csak, hogy egy elsős gimnazista lány lesz a főhősöm, aki nehezen találja a helyét az új közegben, és aki bátran, kínos részletességgel vall az olvasóknak mindarról, ami foglalkoztatja. És igen sok dolog foglalkoztatja.

Mit vártál az első könyvedtől?

Nem voltak nagyratörő terveim, de azt mindenképpen szerettem volna, hogy ha akár egyetlen kamaszlány is a kezébe veszi, úgy érezze, nincsen egyedül. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Amint kijött a könyv a nyomdából, a szerkesztőm, Grancsa Gergely nyomatékosan megkért, hogy ki ne merjem nyitni. Én természetesen nem hallgattam az intelmekre, azonnal felcsaptam, és mit ad Isten, pont egy olyan oldalnál nyílt ki, ahol lemaradt a mondatzáró írásjel. Az idegösszeroppanás második fázisa akkor jelentkezett, amikor észrevettem, hogy az A Hard Day’s Night következetesen határozatlan névelő nélkül szerepel. Ezúton szeretnék minden Beatles-rajongót megkövetni. Nem vagyok méltó! Tartalmilag azonban nem változtatnék semmin. Koromból adódóan még élénken élnek bennem a gimnáziumi élmények, és sorsszerűnek látom a kiadóhoz keveredésemet is:

most van itt az ideje, hogy ennek a korosztálynak írjak,

később már, úgy érzem, nem tudnék hitelesen az ő nyelvükön szólni.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Elsősorban annak a véleményére, akihez a könyv ajánlását is címeztem, és akitől íróként és szerkesztőként remek tanácsokat kaptam. Kiss Lászlóról van szó, per definitionem jobbik felemről és alkotótársamról. A regény nagy része a karanténidőszak alatt született, sokat menekültünk akkor a természetbe. Laci horgászbotot szerelt és a keszegekkel bíbelődött, én pedig a kempingszékben ülve pötyögtem a laptopon, aztán felolvastam neki az eredményt. 

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Nagyon jólesett, hogy nem csak kamasz olvasói voltak a regénynek, így bizonyítást nyerhetett a korhatárbesorolása: 14-99 éves korig. Ahogy az is nagy öröm, hogy szép számmal akadtak férfiolvasók is, akik hősiesen végigküzdötték magukat a menstruációnak szentelt fejezeten. És annak is örültem, hogy sokan egy ültő helyükben ledarálták a regényt. De a legjobb érzés mind közül, hogy olyanok, akik saját bevallásuk szerint nem szoktak hangosan nevetni könyveken, most fel-felkacagtak.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Patricia St. John Nyomok a hóban című regénye volt. Nem a legelsöprőbb magasirodalmi élményem, de nem kicsinyíteném a jelentőségét: rajta keresztül tanultam olvasni. Anyukámmal fejezetről fejezetre haladtunk esténként, ő beült mellém az ágyba, és hangosan olvasta a szöveget, én pedig a szememmel követtem a betűket. Alig néhány képet őrzök ebből a regényből, de

az olvasás hangulata elevenen él bennem.

Látom magam előtt a megsárgult lapokat, a mackós ágyneműhuzatot, a meleg lámpafényt, és hallom anyukám hangját. Otthonosságérzés fog el, ha csak rágondolok. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Minél kevesebbet tud az ember az irodalomról, annál önérzetesebben tudja állítani, hogy amit ő csinál, az tisztán annak számít. Kisiskolásként nagy mellénnyel mutogattam a szüleimnek a minősíthetetlen verseimet és meséimet, és felolvasóestet tartottam a nagyszüleimnek, aztán szerencsére kinőttem ezt a korszakot. De anyukámnak a mai napig megmutatok mindent. 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Az utóbbi időszakból Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb című kötetét mondanám. A novellákból ösztönös emberismeret árad, a mondatok sallangmentesek, a történetek egyszerre hatnak ismerősen, mert mindannyian találkoztunk már hasonló helyzetekkel, és mégis képesek újszerűen megszólítani az olvasót. Leginkább talán azok a szövegek ragadtak meg, amelyek érzékletesen beszélnek a testünkbe kódolt, genetikusan öröklődő hibákról, betegségekről, amikkel szemben tehetetlenek vagyunk. Itt abba is hagyom, mert olyannak tűnhetek, mint egy egyszemélyes B-közép.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szűcs Péter másfél évtizede vadássza a mondatokat az első regényéhez

Összeállt a Margó-díj tízes listája, mi pedig sorra bemutatjuk a jelölteket. Ezúttal Szűcs Péter mesél a regénybe beszüremkedő családi történetekről és az első könyv megírásának tapasztalatairól.

...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2021 Margó-díjasa!

Idén hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk a legjobb tíz nevezettet.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Régóta bolygat az anyai nagymamámnak a múltja

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Gurubi Ágnes mesélt az első kötetig vezető útról. 

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

Zalán Tibor személyében november 27-én új kulcsőrt avatnak a Mesemúzeumban.

...
Szívünk rajta

Mourlevat a fekete humort franciás könnyedséggel elegyíti

Jean-Claude Mourlevat könyveiben nem riad vissza a szokatlan vagy épp meghökkentő témaválasztástól, a Szívünk rajtában a hónap könyvének választott Putifár tanár úr visszavág is egy nyugdíjba vonult tanár bosszújáról szól. A kötet László Kinga fordításában és Rofusz Kinga illusztrációival jelent meg magyarul – a fordítót a könyvről és az íróról, az illusztrátort pedig a Putifár képi világáról faggattuk.

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Kritika

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

Olvass!
...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!