Gazda Albert: Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is

Gazda Albert: Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Gazda Albert többek közt arról mesélt, hogy könyvet írni miért kőművesmunka és mennyi a fikció és a valóság aránya a Leningrádban. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

(A tízes listáról Gurubi Ágnes válaszait ITT, Szűcs Péterét ITT, Puskás Panniét ITT, Balássy Fanni interjúját pedig ITT olvashatjátok.)

Fotó: Gazda Boglárka

Könyves Magazin | 2021. október 02. |
Gazda Albert
Leningrád
Cser Kiadó, 2021, 314 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Az én történetemnek nincs klasszikus íve, nem büszkélkedhetek szabályos írói karrierrel, pályakezdőnek sem vagyok igazán tipikus így ötven fölött. Újságírói pályafutásom ezzel szemben van, az elég színes és gazdag volt, sokáig szabályosnak is tűnt, korrektortól főszerkesztőig és tovább, ám az utóbbi időben egyenetlenné, hullámzóvá vált. Ezt azonban egyáltalán nem bánom, hiszen máskülönben nem születhetett volna meg a Leningrád.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Bő tíz évvel ezelőtt, amikor még az Index szerkesztőjeként dolgoztam, igen aktív voltam a Tumblr nevű mikroblogplatformon, oda raktam ki apró szilánkokat saját régmúltamról. Később a Cinken is előfordult hasonló, ott terjedelmesebb szövegek jelentek meg, ezek egyike volt például a Katonakönyv című – szintén Cser kiadós – kötet kiindulópontja, amely végül ötszerzős lett. De olyan írást is közzétettem akkor, egyet-kettőt, amelyek alaposan átdolgozva bekerültek végül a Leningrádba. A visszajelzések alapján úgy tűnt, az emberek szeretik ezeket, és ahogy egyre több kis sztori lett, úgy egyre többször gondoltam arra, hogy akár könyv is készülhetne belőlük. Így gondolta a szerkesztőm, Vörös András is, és rendszeresen ösztökélt. Nekifutottam néhányszor, inkább kevesebb, mint több sikerrel, elpilledtem, abbahagytam, más dolgom volt, szerkesztettem, újságot írtam. Meg hát könyvet is, például a magyar jégkorongról, másodmagammal. Valamikor a koronavírus-járvány első hullámának elején, amikor kevesebb munkám és több időm lett hirtelen, nekifogtam megint, és néhány hónapnyi szerencsétlenkedés után egyszer csak elkezdett működni a nyelv. Onnantól már könnyű dolgom volt, mondanám, ha közben nem álltam volna le kétszer hosszabb időre, mert ez a bizonyos nyelv valamitől mégis elveszett átmenetileg. Kezdtem zordaknak, szigorúaknak érezni a szövegeket, olyanok voltak, mintha egy kevésbé tehetséges Agota Kristof írta volna őket. 

Nagyon szeretem Agota Kristofot, viszont nem zord és szigorú könyvet szerettem volna írni. Hanem éppen ellenkezőleg.

Sűrűt ugyan, de könnyed módon sűrűt, és semmiképp sem nyomasztót.

Mit vártál az első könyvedtől?

Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is, és amiről a magyar emberek nagy része akkor sem tudott semmit, amikor még létezett. Vagy amit tudtak, vagy tudni véltek róla esetleg, azt sem tudták jól. Persze magamat is szétszedtem és összeraktam közben, ez akkor is így van, ha nem győzöm ismételgetni, hogy nem önéletrajzot írtam. Az eddigi visszajelzések alapján azt hiszem, nem rontottam el nagyon, az olvasói feedbackek és a recenziók között egy olyat sem találtam, ami részben vagy akár egészében ne úgy fejtené meg a könyvet, ahogy szerettem volna. Mindegyikben találok valamit, ami jólesik, ami kedvemre való, olykor olyat is, ami nekem is új, de pozitív értelemben az. A vesémbe látnak.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Egyelőre szeretem úgy, ahogyan van. Kerek lett. Esetleg megszámoznám a fejezeteket, hogy még egyértelműbb legyen, hogy sorban kell olvasni őket, regényként, nem pedig novelláskötetként, amit akár összevissza és keresztül-kasul is lehet.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Négy-öt ember látta az utolsó előtti verziót, családon belül és kívül, sok fontos észrevételt és javaslatot kaptam, mindet megfontoltam és szinte mindet megfogadtam. A legtöbbet talán korábbi kollégám, jó barátom, Vass Norbert író-szerkesztő segített, tippjeinek köszönhetően legyalulódtak bizonyos sallangok, egységesebbé, pontosabbá, tisztábbá váltak fontos szövegrészek. Nagygéci Kovács József kritikusnak egy Esterházy-idézetért vagyok hálás – ezt nem ismertem azelőtt –, aki valami olyasmit mondott, hogy 

könyvet írni kőművesmunka, felépítem, visszabontom, megint felrakok egy-két sor téglát, megigazítom, megsimítom és így tovább.

Kb. ötször mentem végig a teljes szövegen azután, hogy már megvolt teljes terjedelmében, és kőműveskedtem közben szorgalmasan.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Akik ismernek, mindannyian azt hiszik, hogy az elbeszélő-főszereplő száz százalékban én vagyok. Ez érthető, és nincs is ellenemre, noha a valóságban nyolcvan százaléknál nem magasabb az átfedési arány. Viszont akik gyerek- és kamaszkoromból is ismernek, sőt a közeget is ismerik, amit megírtam – ilyen olvasók is vannak, örülök nekik nagyon –, azok a többi szereplőt is iparkodnak azonosítani. Ez keményebb dió, hiszen közel sem mindegyikük létezett, és ha mégis, messze nem pont úgy.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Két eset lehetséges, vagy Tatay Sándortól a Kinizsi Pál, vagy Balázs Bélától Az igazi égszínkék. Mind a kettőt szerettem, utóbbit különösen, varázslatos volt. Órán is olvastam a pad alatt, a tanító néni elvette, később visszaadta. Mármint az anyukámnak. Kínos volt. Nemrég újraolvastam, még mindig nagyon szép.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Ezt pontosan tudom: huszonnégy. A Hatodik Síp című kárpátaljai irodalmi folyóiratnak volt egy novellapályázata 1990-ben, amire három szöveget is írtam, és be is küldtem mindegyiket. A barátom, Kacsur Gusztáv is beküldött egyet. Megosztott első díjat kapott, én helyezetlen maradtam. Teljes joggal, nem dobtam ki a pályamunkákat, megvannak, tényleg rosszak. Hangulatot többé-kevésbé már akkor is tudtam írni, történetet nagyon nem. Aztán valamikor a 90-es évek közepén megjelent két novellám az ÉS-ben, emellett van egy nagyon szép visszautasító levelem a Holmitól, személyesen Domokos Mátyástól. Erősen biztatott, de hiába: hamarosan napilapos, később internetes újságíró lettem, és az irodalmi ambíciókat további energiák híján hagytam porosodni, parlagon heverni negyed századon keresztül.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

J. D. Salinger: Zabhegyező. Utánanéztem, hamarabb jelent meg, mint a Kilenc történet, így magától értetődő a választás. Megváltoztatta az életemet, akárcsak korábban az Utánam, srácok vagy a '81-es Rockévkönyv. Minden túlzás nélkül. Ez eleinte nem volt annyira kellemes, de később minden a helyére került. A mai napig újraolvasom kétévente. Természetesen a Gyepes Judit-féle fordításban. Nekem pont úgy jó Holden Caulfield, ahogyan abban a zöld borítós könyvben beszél, tesz, vesz, jön, megy, van. A Leningrád történetének vége után néhány hónappal vettem meg Ungváron, a Druzsba könyvesboltban, 2 rubelért és 7 kopejkáért.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2021 Margó-díjasa!

Idén hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk a legjobb tíz nevezettet.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Régóta bolygat az anyai nagymamámnak a múltja

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Gurubi Ágnes mesélt az első kötetig vezető útról. 

...
Nagy

Puskás Panni: Azt vártam a könyvtől, hogy hatással legyen az olvasóira

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Puskás Panni mesélt az első kötetig vezető útról. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

...
Podcast

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Beszélgetés Benedek Ágotával fogselymezésről, sorozatfejlesztésről, a felboncolt testéről, a köldöknézegetésről és arról a 3 évről, ami 3 könyvet hozott. A legutolsó októberben jelenik meg Akkor inkább már most megdöglök címmel, amiben a teremtéstörténetben is megjelenik a menstruáció, a hormonok szétvernek mindent, de még űrkaják is szerepelnek benne.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...
Vass Norbert

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Hírek
...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

...
Hírek

Népmesék, megelevenedő nevek és a víz történetei [Programajánló]

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

...
Hírek

Munkába állnak a hollywoodi forgatókönyvírók

...
Hírek

Bret Easton Ellis: Minden könyvemet magamnak írtam, soha nem másoknak

...
Hírek

Bödőcs Tibor: A népi-urbánus vita itt zajlik, bennem

...
Hírek

Múló idő, várandósság és beszélgetés önmagunkkal - magyar irodalom a Könyvfesztiválon

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik