Gazda Albert: Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is

Gazda Albert: Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Gazda Albert többek közt arról mesélt, hogy könyvet írni miért kőművesmunka és mennyi a fikció és a valóság aránya a Leningrádban. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

(A tízes listáról Gurubi Ágnes válaszait ITT, Szűcs Péterét ITT, Puskás Panniét ITT, Balássy Fanni interjúját pedig ITT olvashatjátok.)

Fotó: Gazda Boglárka

Könyves Magazin | 2021. október 02. |
Gazda Albert
Leningrád
Cser Kiadó, 2021, 314 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Az én történetemnek nincs klasszikus íve, nem büszkélkedhetek szabályos írói karrierrel, pályakezdőnek sem vagyok igazán tipikus így ötven fölött. Újságírói pályafutásom ezzel szemben van, az elég színes és gazdag volt, sokáig szabályosnak is tűnt, korrektortól főszerkesztőig és tovább, ám az utóbbi időben egyenetlenné, hullámzóvá vált. Ezt azonban egyáltalán nem bánom, hiszen máskülönben nem születhetett volna meg a Leningrád.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Bő tíz évvel ezelőtt, amikor még az Index szerkesztőjeként dolgoztam, igen aktív voltam a Tumblr nevű mikroblogplatformon, oda raktam ki apró szilánkokat saját régmúltamról. Később a Cinken is előfordult hasonló, ott terjedelmesebb szövegek jelentek meg, ezek egyike volt például a Katonakönyv című – szintén Cser kiadós – kötet kiindulópontja, amely végül ötszerzős lett. De olyan írást is közzétettem akkor, egyet-kettőt, amelyek alaposan átdolgozva bekerültek végül a Leningrádba. A visszajelzések alapján úgy tűnt, az emberek szeretik ezeket, és ahogy egyre több kis sztori lett, úgy egyre többször gondoltam arra, hogy akár könyv is készülhetne belőlük. Így gondolta a szerkesztőm, Vörös András is, és rendszeresen ösztökélt. Nekifutottam néhányszor, inkább kevesebb, mint több sikerrel, elpilledtem, abbahagytam, más dolgom volt, szerkesztettem, újságot írtam. Meg hát könyvet is, például a magyar jégkorongról, másodmagammal. Valamikor a koronavírus-járvány első hullámának elején, amikor kevesebb munkám és több időm lett hirtelen, nekifogtam megint, és néhány hónapnyi szerencsétlenkedés után egyszer csak elkezdett működni a nyelv. Onnantól már könnyű dolgom volt, mondanám, ha közben nem álltam volna le kétszer hosszabb időre, mert ez a bizonyos nyelv valamitől mégis elveszett átmenetileg. Kezdtem zordaknak, szigorúaknak érezni a szövegeket, olyanok voltak, mintha egy kevésbé tehetséges Agota Kristof írta volna őket. 

Nagyon szeretem Agota Kristofot, viszont nem zord és szigorú könyvet szerettem volna írni. Hanem éppen ellenkezőleg.

Sűrűt ugyan, de könnyed módon sűrűt, és semmiképp sem nyomasztót.

Mit vártál az első könyvedtől?

Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is, és amiről a magyar emberek nagy része akkor sem tudott semmit, amikor még létezett. Vagy amit tudtak, vagy tudni véltek róla esetleg, azt sem tudták jól. Persze magamat is szétszedtem és összeraktam közben, ez akkor is így van, ha nem győzöm ismételgetni, hogy nem önéletrajzot írtam. Az eddigi visszajelzések alapján azt hiszem, nem rontottam el nagyon, az olvasói feedbackek és a recenziók között egy olyat sem találtam, ami részben vagy akár egészében ne úgy fejtené meg a könyvet, ahogy szerettem volna. Mindegyikben találok valamit, ami jólesik, ami kedvemre való, olykor olyat is, ami nekem is új, de pozitív értelemben az. A vesémbe látnak.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Egyelőre szeretem úgy, ahogyan van. Kerek lett. Esetleg megszámoznám a fejezeteket, hogy még egyértelműbb legyen, hogy sorban kell olvasni őket, regényként, nem pedig novelláskötetként, amit akár összevissza és keresztül-kasul is lehet.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Négy-öt ember látta az utolsó előtti verziót, családon belül és kívül, sok fontos észrevételt és javaslatot kaptam, mindet megfontoltam és szinte mindet megfogadtam. A legtöbbet talán korábbi kollégám, jó barátom, Vass Norbert író-szerkesztő segített, tippjeinek köszönhetően legyalulódtak bizonyos sallangok, egységesebbé, pontosabbá, tisztábbá váltak fontos szövegrészek. Nagygéci Kovács József kritikusnak egy Esterházy-idézetért vagyok hálás – ezt nem ismertem azelőtt –, aki valami olyasmit mondott, hogy 

könyvet írni kőművesmunka, felépítem, visszabontom, megint felrakok egy-két sor téglát, megigazítom, megsimítom és így tovább.

Kb. ötször mentem végig a teljes szövegen azután, hogy már megvolt teljes terjedelmében, és kőműveskedtem közben szorgalmasan.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Akik ismernek, mindannyian azt hiszik, hogy az elbeszélő-főszereplő száz százalékban én vagyok. Ez érthető, és nincs is ellenemre, noha a valóságban nyolcvan százaléknál nem magasabb az átfedési arány. Viszont akik gyerek- és kamaszkoromból is ismernek, sőt a közeget is ismerik, amit megírtam – ilyen olvasók is vannak, örülök nekik nagyon –, azok a többi szereplőt is iparkodnak azonosítani. Ez keményebb dió, hiszen közel sem mindegyikük létezett, és ha mégis, messze nem pont úgy.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Két eset lehetséges, vagy Tatay Sándortól a Kinizsi Pál, vagy Balázs Bélától Az igazi égszínkék. Mind a kettőt szerettem, utóbbit különösen, varázslatos volt. Órán is olvastam a pad alatt, a tanító néni elvette, később visszaadta. Mármint az anyukámnak. Kínos volt. Nemrég újraolvastam, még mindig nagyon szép.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Ezt pontosan tudom: huszonnégy. A Hatodik Síp című kárpátaljai irodalmi folyóiratnak volt egy novellapályázata 1990-ben, amire három szöveget is írtam, és be is küldtem mindegyiket. A barátom, Kacsur Gusztáv is beküldött egyet. Megosztott első díjat kapott, én helyezetlen maradtam. Teljes joggal, nem dobtam ki a pályamunkákat, megvannak, tényleg rosszak. Hangulatot többé-kevésbé már akkor is tudtam írni, történetet nagyon nem. Aztán valamikor a 90-es évek közepén megjelent két novellám az ÉS-ben, emellett van egy nagyon szép visszautasító levelem a Holmitól, személyesen Domokos Mátyástól. Erősen biztatott, de hiába: hamarosan napilapos, később internetes újságíró lettem, és az irodalmi ambíciókat további energiák híján hagytam porosodni, parlagon heverni negyed századon keresztül.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

J. D. Salinger: Zabhegyező. Utánanéztem, hamarabb jelent meg, mint a Kilenc történet, így magától értetődő a választás. Megváltoztatta az életemet, akárcsak korábban az Utánam, srácok vagy a '81-es Rockévkönyv. Minden túlzás nélkül. Ez eleinte nem volt annyira kellemes, de később minden a helyére került. A mai napig újraolvasom kétévente. Természetesen a Gyepes Judit-féle fordításban. Nekem pont úgy jó Holden Caulfield, ahogyan abban a zöld borítós könyvben beszél, tesz, vesz, jön, megy, van. A Leningrád történetének vége után néhány hónappal vettem meg Ungváron, a Druzsba könyvesboltban, 2 rubelért és 7 kopejkáért.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2021 Margó-díjasa!

Idén hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk a legjobb tíz nevezettet.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Régóta bolygat az anyai nagymamámnak a múltja

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Gurubi Ágnes mesélt az első kötetig vezető útról. 

...
Nagy

Puskás Panni: Azt vártam a könyvtől, hogy hatással legyen az olvasóira

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Puskás Panni mesélt az első kötetig vezető útról. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

A hét könyve
Kritika
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
...
Zöld

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

Mardos - A bűntudatról kilenc fejezetben címmel jelent meg Réz Anna első kötete. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel arról, hogyan lehet a vallás és a pszichológia mezsgyéjén kívül értelmezni a szégyen és a bűntudat kérdését, miért van elege az anyai bűntudatkeltésből, a klímaszorongásból vagy az állandó önreflexiós kényszerből.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Mit él át egy hegymászó felesége, ha a férje nem tér vissza az expedícióról? - Megnéztük Erőss Zsolt életéről szóló filmet

Múlt héten debütált Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amiben egészen új perspektívából közelítette meg Erőss Zsolt eltűnését és halálát, mivel az eseményeket a hegymászó felesége, Sterczer Hilda szemszögéből látjuk. A filmet A Hópárduc felesége című interjúkötet inspirálta. 

...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Zöld

Litkai Gergely: Felelős minimalizmus

"Aki már mélázott az Ali Express felett egy olyan biszbaszt helyezve a kosarába, aminek egyetlen célja 10 másodpercnyi boldogság, illetve egy kínai szénerőmű csúcsra járatása, már a célcsoport része." A Zöld podcast legújabb részét alább meghallgathatod, a házigazda Litkai gondolatait a témáról elolvashatod cikkében.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

...
Laborczi Dóra

Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól

...
Kolozsi Orsolya

Nádas Péter emlékei és a Világló részletek rajzolják ki Újlipótváros rejtett történetét

...

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

Hírek
...
Gyerekirodalom

Az Abigéllel eredünk a Szabó Magda-titok nyomába

...
Szórakozás

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

...
Hírek

Umbridge is megirigyelné a magyar tankerületeket - a sztrájkoló tanárokkal vagyunk!

...
Nagy

“Az élet túl rövid, hogy sokáig haragudjunk benne” - 105 éve született Szabó Magda 

...
Nagy

Lichter Péter: A furcsa reakciókat általában a filmjeim kapják

...
Szórakozás

A Szolgálólány meséje új évadának tétje, hogy be tud-e törni Gileád a szabad világba

...
Beleolvasó

Veres Attila novellájában egy kutyát megharapni szerelmi zálog és hatalmi aktus

...
Hírek

Tíz évig írta a Blonde forgatókönyvét a Marilyn Monroe életéről szóló film rendezője

...
Zöld

Csernobil felpörgette a levelibékák evolúcióját: feketék lettek

...
Hírek

Neil Gaiman is aláírta az írók petícióját, hogy a műveik e-könyvként is elérhetőek legyenek a könyvtárakban

...
Nagy

Háy János: A kamasz hamisnak és romlottnak látja a felnőttek világát

...
Hírek

A fogadóirodáknál Krasznahorkai László is a Nobel-esélyesek közt van