Gazda Albert: Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is

Gazda Albert: Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Gazda Albert többek közt arról mesélt, hogy könyvet írni miért kőművesmunka és mennyi a fikció és a valóság aránya a Leningrádban. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést októberben az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

(A tízes listáról Gurubi Ágnes válaszait ITT, Szűcs Péterét ITT, Puskás Panniét ITT, Balássy Fanni interjúját pedig ITT olvashatjátok.)

Fotó: Gazda Boglárka

Könyves Magazin | 2021. október 02. |
Gazda Albert
Leningrád
Cser Kiadó, 2021, 314 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Az én történetemnek nincs klasszikus íve, nem büszkélkedhetek szabályos írói karrierrel, pályakezdőnek sem vagyok igazán tipikus így ötven fölött. Újságírói pályafutásom ezzel szemben van, az elég színes és gazdag volt, sokáig szabályosnak is tűnt, korrektortól főszerkesztőig és tovább, ám az utóbbi időben egyenetlenné, hullámzóvá vált. Ezt azonban egyáltalán nem bánom, hiszen máskülönben nem születhetett volna meg a Leningrád.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Bő tíz évvel ezelőtt, amikor még az Index szerkesztőjeként dolgoztam, igen aktív voltam a Tumblr nevű mikroblogplatformon, oda raktam ki apró szilánkokat saját régmúltamról. Később a Cinken is előfordult hasonló, ott terjedelmesebb szövegek jelentek meg, ezek egyike volt például a Katonakönyv című – szintén Cser kiadós – kötet kiindulópontja, amely végül ötszerzős lett. De olyan írást is közzétettem akkor, egyet-kettőt, amelyek alaposan átdolgozva bekerültek végül a Leningrádba. A visszajelzések alapján úgy tűnt, az emberek szeretik ezeket, és ahogy egyre több kis sztori lett, úgy egyre többször gondoltam arra, hogy akár könyv is készülhetne belőlük. Így gondolta a szerkesztőm, Vörös András is, és rendszeresen ösztökélt. Nekifutottam néhányszor, inkább kevesebb, mint több sikerrel, elpilledtem, abbahagytam, más dolgom volt, szerkesztettem, újságot írtam. Meg hát könyvet is, például a magyar jégkorongról, másodmagammal. Valamikor a koronavírus-járvány első hullámának elején, amikor kevesebb munkám és több időm lett hirtelen, nekifogtam megint, és néhány hónapnyi szerencsétlenkedés után egyszer csak elkezdett működni a nyelv. Onnantól már könnyű dolgom volt, mondanám, ha közben nem álltam volna le kétszer hosszabb időre, mert ez a bizonyos nyelv valamitől mégis elveszett átmenetileg. Kezdtem zordaknak, szigorúaknak érezni a szövegeket, olyanok voltak, mintha egy kevésbé tehetséges Agota Kristof írta volna őket. 

Nagyon szeretem Agota Kristofot, viszont nem zord és szigorú könyvet szerettem volna írni. Hanem éppen ellenkezőleg.

Sűrűt ugyan, de könnyed módon sűrűt, és semmiképp sem nyomasztót.

Mit vártál az első könyvedtől?

Szerettem volna elmesélni valamit egy világról, ami már nincs is, és amiről a magyar emberek nagy része akkor sem tudott semmit, amikor még létezett. Vagy amit tudtak, vagy tudni véltek róla esetleg, azt sem tudták jól. Persze magamat is szétszedtem és összeraktam közben, ez akkor is így van, ha nem győzöm ismételgetni, hogy nem önéletrajzot írtam. Az eddigi visszajelzések alapján azt hiszem, nem rontottam el nagyon, az olvasói feedbackek és a recenziók között egy olyat sem találtam, ami részben vagy akár egészében ne úgy fejtené meg a könyvet, ahogy szerettem volna. Mindegyikben találok valamit, ami jólesik, ami kedvemre való, olykor olyat is, ami nekem is új, de pozitív értelemben az. A vesémbe látnak.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Egyelőre szeretem úgy, ahogyan van. Kerek lett. Esetleg megszámoznám a fejezeteket, hogy még egyértelműbb legyen, hogy sorban kell olvasni őket, regényként, nem pedig novelláskötetként, amit akár összevissza és keresztül-kasul is lehet.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Négy-öt ember látta az utolsó előtti verziót, családon belül és kívül, sok fontos észrevételt és javaslatot kaptam, mindet megfontoltam és szinte mindet megfogadtam. A legtöbbet talán korábbi kollégám, jó barátom, Vass Norbert író-szerkesztő segített, tippjeinek köszönhetően legyalulódtak bizonyos sallangok, egységesebbé, pontosabbá, tisztábbá váltak fontos szövegrészek. Nagygéci Kovács József kritikusnak egy Esterházy-idézetért vagyok hálás – ezt nem ismertem azelőtt –, aki valami olyasmit mondott, hogy 

könyvet írni kőművesmunka, felépítem, visszabontom, megint felrakok egy-két sor téglát, megigazítom, megsimítom és így tovább.

Kb. ötször mentem végig a teljes szövegen azután, hogy már megvolt teljes terjedelmében, és kőműveskedtem közben szorgalmasan.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Akik ismernek, mindannyian azt hiszik, hogy az elbeszélő-főszereplő száz százalékban én vagyok. Ez érthető, és nincs is ellenemre, noha a valóságban nyolcvan százaléknál nem magasabb az átfedési arány. Viszont akik gyerek- és kamaszkoromból is ismernek, sőt a közeget is ismerik, amit megírtam – ilyen olvasók is vannak, örülök nekik nagyon –, azok a többi szereplőt is iparkodnak azonosítani. Ez keményebb dió, hiszen közel sem mindegyikük létezett, és ha mégis, messze nem pont úgy.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Két eset lehetséges, vagy Tatay Sándortól a Kinizsi Pál, vagy Balázs Bélától Az igazi égszínkék. Mind a kettőt szerettem, utóbbit különösen, varázslatos volt. Órán is olvastam a pad alatt, a tanító néni elvette, később visszaadta. Mármint az anyukámnak. Kínos volt. Nemrég újraolvastam, még mindig nagyon szép.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Ezt pontosan tudom: huszonnégy. A Hatodik Síp című kárpátaljai irodalmi folyóiratnak volt egy novellapályázata 1990-ben, amire három szöveget is írtam, és be is küldtem mindegyiket. A barátom, Kacsur Gusztáv is beküldött egyet. Megosztott első díjat kapott, én helyezetlen maradtam. Teljes joggal, nem dobtam ki a pályamunkákat, megvannak, tényleg rosszak. Hangulatot többé-kevésbé már akkor is tudtam írni, történetet nagyon nem. Aztán valamikor a 90-es évek közepén megjelent két novellám az ÉS-ben, emellett van egy nagyon szép visszautasító levelem a Holmitól, személyesen Domokos Mátyástól. Erősen biztatott, de hiába: hamarosan napilapos, később internetes újságíró lettem, és az irodalmi ambíciókat további energiák híján hagytam porosodni, parlagon heverni negyed századon keresztül.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

J. D. Salinger: Zabhegyező. Utánanéztem, hamarabb jelent meg, mint a Kilenc történet, így magától értetődő a választás. Megváltoztatta az életemet, akárcsak korábban az Utánam, srácok vagy a '81-es Rockévkönyv. Minden túlzás nélkül. Ez eleinte nem volt annyira kellemes, de később minden a helyére került. A mai napig újraolvasom kétévente. Természetesen a Gyepes Judit-féle fordításban. Nekem pont úgy jó Holden Caulfield, ahogyan abban a zöld borítós könyvben beszél, tesz, vesz, jön, megy, van. A Leningrád történetének vége után néhány hónappal vettem meg Ungváron, a Druzsba könyvesboltban, 2 rubelért és 7 kopejkáért.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2021 Margó-díjasa!

Idén hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk a legjobb tíz nevezettet.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Régóta bolygat az anyai nagymamámnak a múltja

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Gurubi Ágnes mesélt az első kötetig vezető útról. 

...
Nagy

Puskás Panni: Azt vártam a könyvtől, hogy hatással legyen az olvasóira

Idén már hetedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Lassan hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Puskás Panni mesélt az első kötetig vezető útról. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Hírek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Nagy

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

...
Nagy

Pataki Ági útravalói az életre: józanul gondolkozz, állj ki magadért és hallgass az okosabbra!

...
Nagy

A halál előtti élet méltóságáért fogott össze 30 magyar író

...
Nagy

Szilasi László könyve szemérmetlen módon nyúl a történelemhez

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról