Lenne belőled kannibál, ha állathúst már nem ehetsz?
Agustina Bazterrica
Pecsenyehús
Ford. Varju Kata, Metropolis Media, 2023, 226 oldal
-

„Tudom, hogy amikor meghalok, valaki majd eladja a húsomat a feketepiacon, az egyik távoli és borzalmas rokonom. Ezért dohányzom és iszom, hogy keserű legyen a húsom, és senki se lelje élvezetét a halálomban” – írja az argentin Agustina María Bazterrica Pecsenyehús című könyvében, amiben az emberekből tömegesen lesznek kannibálok. A szerző első regénye, a Matar la niña (Megölni a lányt) 2013-ban jelent meg, majd további három követte. Ezek közül magyarul csak a 2017-es Pecsenyehús érhető el, mely kiadásának évében a Clarín-díjat, 2020-ban pedig 

a Ladies of Horror Fiction legjobb regényének járó elismerését nyerte el.

A könyv olyan disztópikus világot mutat be, ahol az állatokat egy ismeretlen, az emberekre halálos vírus fertőzte meg, emiatt többé nem biztonságos elfogyasztani őket. A történet talán Argentínában játszódik – ez pontosan soha nem derül ki, csak feltételezhető –, a kormány mindenesetre módszeresen kiirtja az összes gerincest, majd legálissá teszi a kannibalizmust. Megindul az emberek ipari tenyésztése, melynek során felhasználják a húsukat, a bőrüket, a szőrüket, sőt még a hajukat is. Ezt a világot Marcos Tejo szemszögéből ismerjük meg, aki húsgyári ügyintézőként dolgozik, és egy nap ajándékba kap egy élő, fogyasztásra szánt nőstényt.

A kannibál Hannibal Lecter és Swift szerény javaslata

A kannibalizmus a legtöbb kultúrában a tabuk közül is az egyik legnagyobbnak számít, írók és rendezők sora viszont  – talán éppen ezért – előszeretettel foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Mi vehet rá egy embert a kannibalizmusra? Meddig vagyunk képesek engedelmeskedni a belénk nevelt morális gátnak?

Ha előbb a filmek között nézünk körül, azt találjunk, hogy az 1970-80-as években több olyan horror készült, többnyire olasz rendezőktől, amit a „kannibál boom” nevű alzsánerbe sorolunk.

Az elsők között volt a Ruggero Deodato rendezte áldokumentumfilm, a Cannibal Holocaust, ami a gyilkosságot, az erőszakot a filmes világra addig nem jellemző, nyílt brutalitással vitte vászonra. Az amazóniai esőerdőben játszódó filmben a szereplők halála olyan hitelesre sikerült, hogy Deodato tíz napra börtönbe került gyilkosságért – miután tisztázta magát, természetesen kiengedték. Később több országban betiltották a filmet, csak 2005-ben vált mindenhol elérhetővé.

Vitathatatlanul az egyik legismertebb alkotás ezen a téren Frank Marshall 1993-as, Életben maradtak című darabja. Ez egy valós eseten alapuló katasztrófafilm, amelyben egy rögbicsapat gépe lezuhan az Andokban, ahol csapdába esnek. Ahogy lassan elfogy az élelmük, nehéz döntésre szánják el magukat: a holtakba is beleesznek. Az Életben maradtak adaptáció, Piers Paul Read 1974-ben jelentette meg azonos című könyvét, amelyben elmeséli a súlyos katasztrófa sokkoló történetét.

Míg Deodato filmje ellentmondásos társadalomkritika, addig Marshall az emberi esendőséget, a végletekig való küzdést ábrázolja.

A rendezők mellett persze az írók fantáziáját is régóta megmozgatja a kannibalizmus. Jonathan Swift például Szerény javaslat című rövid, szatirikus és groteszk röpiratában a csecsemők fogyasztását veti fel megoldásként az élelemhiányra és a túlnépesedésre. A Pecsenyehúshoz hasonlóan még cserzést és vágóhidakat is javasol. Szintén közismert Thomas Harris teremtménye, Dr. Hannibal Lecter – a pszichopata sorozatgyilkos, aki megette áldozatait, sőt, mindezt gasztronómiai élvezettel tette: 

„Egy népszámlálóbiztos egyszer megpróbált beskatulyázni. Babbal elkészítve ettem meg a máját, és egy nagy korsó sört ittam rá.”

Nem hagyhatjuk ki a sorból az amerikai próza tavaly elhunyt mesterét, Cormac McCarthyt és Az út című regényét (olvass bele), melyben egy olyan posztapokaliptikus világot tár elénk, ahol mindenki a túlélésért küzd, ezért még az emberevéstől sem riadnak vissza.

Illetve említésre méltó Raphael Montestól a Titkos vacsorák is, ami egészen más oldalról közelíti meg a témát. Négy fiatal adósságba keveredik, ezért az az ötletük támad, hogy dúsgazdag, elit ügyfeleknek különleges lakomát rendeznek, különleges alapanyagokból. A vállalkozás szárnyalni kezd, úgy tűnik, néhányan elképesztő összegeket fizetnek azért, hogy emberhúst ehessenek.

És mit tud mindehhez hozzátenni a Pecsenyehús?

A narrátor, Marcos még fiatal volt, amikor megtörtént az Átmenet – így nevezték el az időszakot, amikor az emberek átálltak az emberhúsra. Akkor is húsgyárban dolgozott, de amit előtte állatokkal tett meg, azt most emberekkel folytatja. Olvasóként nem sokat tudunk az Átmenet előtti életéről: emlékeiben felidézi a vírus megjelenését követő pánikot és káoszt, de személyes viszonyulását nem ismerjük meg mélyebben. Marcos más szereplőkkel való beszélgetéseiből tudjuk összerakni, ki hogyan adaptálódott az új világrendhez.

A múlt elmesélése helyett Bazterrica azonnal a közepébe csap, az első pár oldalon megismerjük a társadalom hozzáállását a jelenlegi helyzethez: a tenyésztett embereket termékeknek tekintik. Nincs nevük, egyszerűen egyedeknek hívják őket, illetve nősténynek/hímnek. Ezek a tenyésztett emberek nem tudnak írni, olvasni, számolni, nincsenek hangszálaik – eltávolítják őket, hogy ne kiáltozzanak. Hormonokkal felgyorsítják a növekedésüket, mesterségesen termékenyítik meg, sőt, meg is fejik őket. A homlokukon egy odaégetett billog díszeleg, ami jelzi, hogy levágásra szánják őket. 

Ismerős?

Bazterrica tehát azt a kérdést feszegeti: mi választja el az embert és az állatot? Jogunk van megenni egy embert, ha soha nem élt emberként? Az állati körülmények naturalista leírásával kényszeríti az olvasót, hogy beleképzelje magát ebbe a helyzetbe, lehetetlen döntés elé állítva: enne-e emberhúst, ha nincs más lehetőség.

Az is jelzi, hogy ez a disztópikus társadalom már egyáltalán nem veszi emberszámba a tenyésztett egyedeket, hogy megjelenik egy új sport, az embervadászat. A rajongói jó erőben lévő termékeket rendelnek, amiket szabadon engednek egy bizonyos területen, majd levadásszák őket. Hogy érdekesebbé tegyék, néha terhes nőstényeket kérnek, mert azok vadabbul harcolnak. 

„Olyat is akarok, amiben már kifejlődött a magzat, hogy azt is meg tudjuk enni utána.”

Legálissá váltak az emberkísérletek, Marcos egy laboratóriumba is szállít egyedeket, ahol például a nikotinfüggőséget vizsgálják, illetve biztonságosabb autókat próbálnak fejleszteni. A kormány szabályzatot dolgoz ki a házi egyedekre is: lehet őket otthon tartani, de csak meghatározott körülmények között, tilos velük „fajtalankodni”, illetve rabszolgaként használni őket stb. Aki megszegi ezeket az előírásokat, azt szintén vágóhídra küldik és feldolgozzák.

A diktatúra nem emlék, hanem a sötétség mélyén lopakodó szörny
A diktatúra nem emlék, hanem a sötétség mélyén lopakodó szörny

Az argentin Mariana Enríquez novelláiban a horrort a társadalomkritikával keverve mesél a diktatúra átható örökségéről és az erőszak sokféle, mindennapos arcáról. A tűz martaléka a hét könyve.

Tovább olvasok

A szerző még a hitnek is szentel néhány mondatot. Az Átmenet után új, a többitől merőben különböző vallások jelennek meg, amiknek a kormány kénytelen legitimitást adni. Meggyőződésük szerint testükkel a népet kell szolgálniuk, ezért önkénetesen feláldozzák magukat, azaz besétálnak a vágóhídra, hogy feldolgozzák őket. Kezdetben a kormány ezt nem akarja engedélyezni, azonban a társadalmi nyomás egyre erősebb (vonakodásukat a vallás elleni diszkriminációnak tudják be), aminek végül engednek, a gyáraknak pedig fogadni kell az önkénteseket. Csakhogy az öregek húsa (márpedig mindenféle korú hívő van) nem finom, a húsgyár pedig nem adhat ki „vezetéknévvel és keresztnévvel” rendelkező húst, ezért kidobják őket. Egy nagy társadalmi hazugság tanúi leszünk tehát, a hívőkkel ellentétben olvasóként tudjuk, hogy az áldozatuk teljesen felesleges.

Több, mint a húsfogyasztás kritikája

Az eddigiek alapján adja magát a következtetés, hogy a könyv a vegán életmód mellett kardoskodik, szerintem viszont ennél többről van itt szó. A húsipar, a húsfogyasztás direkt kritikája egy ponton valóban megfogalmazódik: Marcos egy családi trauma után egy ideig nem hajlandó húst enni. Néhányan elvből elutasítják, hogy embert egyenek, és olyan is akad, aki egyenesen beleőrül a gondolatba. A húsfeldolgozás leírása pedig annyira aprólékos, hogy 

az olvasóban óhatatlanul megkérdőjeleződik, valóban akar-e a továbbiakban bármilyen húst enni.

Bazterrica azonban ravasz: nem egyszerűen a húsevést kritizálja, hanem felteszi a kérdést, vajon miért nem etikus embert ennünk, ha állatot igen? A regényben pedig olyan szintre redukálja a fogyasztásra szánt egyedeket, hogy szinte legitimálja a kérdést, és gondolkodásra késztet.

Az író szerint, ha az állatok nem lennének elérhetőek, nem tudna az egész bolygó azonnal vegetáriánus lenni – amiben lássuk be, van némi igazság, igaz nem esik szó sem a szintetikus hús lehetőségéről, sem például a rovarok hasznosításáról. 

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?
A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

A hamburgered ára bepillantást enged a nagyüzemi húsipar működésébe, Péntek Csaba pedig interjúnkban beszélt a növényi alapú étkezést övező sztereotípiákról, az élelmiszerellátás etikus racionalizásáról, a hús előállításának etikai kérdéseiről és a felelős fogyasztóról is.

Tovább olvasok

Azon túl, hogy megkérdőjelezi az állatkísérletek és a sportvadászat etikusságát, erős politikakritikát is megfogalmaz: például amióta a kormány kiirtotta a madarakat, az emberek rögeszmésen félnek a fennmaradt néhánytól és mindenhova esernyővel járnak. Úgy hiszik ugyanis, hogy a madárürülék mérgező, bár erre semmilyen bizonyíték nincs. Az író tehát

tükröt tart elénk abban is, milyen könnyen elhiszünk bármit a propagandának.

Szintén etikai problémák sora jelenik meg az ajándék nő helyzetében: amikor Marcos megkapja a nőstényt, nem örül neki – igaz, jó minőségű, de tehernek érzi, foglalkoznia kell vele, etetnie, figyelnie rá. Gyorsan megleli azonban a választ a benne dúló viharra: nem képes levágni a terméket.

Az író sejteti, hogy ugyan Marcos közvetetten vágással foglalkozik, saját kezűleg jó ideje nem tette. Az engedélye megvan, a férfi mégsem tudja rávenni magát arra, hogy megölje a nőt – eleinte maga sem tudja, miért. Ha eladja, a nő ugyanúgy meghal, valaki más le fogja vágni. Beviszi hát a házba, mint egy otthoni egyedet, azonban hamarosan még jobban meglágyul felé a szíve. Elnevezi, majd napjait a gondoskodása köré kezdi el szervezni, ami egyre több bonyodalom forrása lesz.

A tabudöntögetés nem fedi el a hibákat

Bazterrica regényének talán legnagyobb hibája, hogy túl rövid. Van néhány érdektelen mellékszál, amit az olvasó néha nem is tud, hova tegyen, mintha semmihez sem lenne köze. Például kapunk egy elejtett, azonban sok potenciállal rendelkező felvetést arról, hogy talán az egész vírust a kormány találta ki, csak azért, hogy legyen oka legalizálni a kannibalizmust – így akarják ugyanis kontrollálni a túlnépesedést. 

„A legnagyobb nevű zoológust, aki arról cikkezett, hogy a vírus puszta koholmány, igencsak hamar baleset érte.”

Az emberek kétfelé oszlanak, akik hisznek ennek az elméletnek, és akik nem – Marcos az előbbi csoportot erősíti, így az olvasó is hajlik arra, hogy egyetértsen vele. A szerző azonban nem fejti ki mélyebben, nem ad igazat egyik oldalnak sem, csak lebegtet.

Zavaró az is, hogy semmit sem tudunk a világ többi részéről. Mindenhol így reagáltak a kormányok? Mindenhol lehet emberhúst enni? A vírus minden földrészt érint? Mi lett az ökoszisztémával az állatok nélkül? Utóbbi olvasható reflektálásként a jelenlegi ökológiai krízisre is: ha nincsenek állatok, és felborult a természet egyensúlya, akkor mind halálra vagyunk ítélve? 

Jordán Ferenc: A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia
Jordán Ferenc: A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

Tovább olvasok

Persze, az információhiány lehet szándékos írói fogás is – érdekesebb elgondolkodni ezeken a kérdéseken, mint választ kapni rájuk. Bazterrica mindenesetre nem akar minket megnyugtatni, azonban talán túl sok kérdést hagyott nyitva, és 

az olvasóban marad egy kevés „csak ennyi?” érzés.

Szintén rontja kicsit az olvasmányélményt, hogy a fordítás helyenként nem gördülékeny, ami nehezíti a megértést.

A Pecsenyehús összességében abszolút tabudöntögető könyv, viszont csak annak való, aki bírja az ilyen fokú naturalizmust. A disztópia-rajongók biztosan értékelni fogják a világépítést, nem beszélve az etikai problémákról, melyeket felvet. Bazterrica a világunk brutalitását a maga kegyetlen egyszerűségében tárja elénk, a húsfogyasztás tárgyalása pedig inkább eszköz számára, hogy feszegethesse a legősibb kérdéseket. Mi tesz minket emberré? És mit vagyunk hajlandóak feláldozni saját magunkból az igényeink kielégítéséért? 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Cormac McCarthy utolsó műve egy kötetben, dupla borítóval jelent meg

A két regény az író születésének 90. évfordulójára időzítve jelent meg magyarul.

...
Nagy

Időtlen, hömpölygő, déli prófétablues – Cormac McCarthy pályaképe

Táncba hívta a western, a krimi és a horror műfaji kódjait, de sokat játszott a hagyományos szintaxissal is. Sokak szerint Faulkner, Hemingway és Melville legfontosabb örököse, aki saját képére formálta az amerikai prózahagyományt. De mégis kicsoda az a Cormac McCarthy és miért fontos, hogy olvassuk a regényeit?

...
Nagy

A sötétség mestere volt – Cormac McCarthy legemlékezetesebb könyveiből válogattunk

A június 13-án, 89 éves korában elhunyt amerikai író, Cormac Mccarthy könyvei közül ajánlunk ötöt, melyek egytől-egyig lenyűgöző darabjai ennek a különleges életműnek. 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Olvass!
...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

A Hajnalcsillag-sorozat második kötetében, Az öröklét farkasai című nagyregényben Karl Ove Knausgård az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

Természetesen olvasok
...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

...
Zöld

Karikó Katalin eldöntötte, mihez kezd a Nobel-díj mellé kapott pénzzel

...
Zöld

Megrendezik az első szépségversenyt az AI-modelleknek, vajon Bíró Ada indul?

...
Zöld

Diétázol? Ebben a 3 ételben rejtőzhet cukor, pedig nem is számítasz rá

...
Zöld

Hogyan segíthet a nőknek egy endometriózisról szóló képregény?

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Zöld

Bíró Ada a köztévé új bemondója, csak épp nem ember

...
Zöld

Tudod már, mit csinálsz 10 év múlva? Olvass bele a jövőkutató könyvébe, amiről Litkai Gergely beszélget!

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

Hírek
...
Nagy

Pócsik Andrea: Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű [ROMA IRODALOM]

...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

...
Hírek

Marjane Satrapi nem akart több képregényt írni, de aztán Iránban meggyilkoltak egy nőt

...
Zöld

Ebből a sűrű, sötét erdőből csak hetekkel később bukkan fel a hajód - Olvass bele a Mitágó-erdőbe!

...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid