Vasárnap délután a friss Nobel-díjas Krasznahorkai László elmondta beszédét a Svéd Királyi Tudományos Akadémia közönsége előtt, amit mi ebben a cikkben foglaltunk össze.  A stockholmi beszéd címen a Magvetőnél megjelenik a teljes szöveg, ami svédül, angolul és magyarul is felkerült a Nobel-díj honlapjára.

Hogy mi minden történt azóta és ki hogyan gratulált neki, ebben a cikkükben szedtük összeItt pedig egy tavalyi podcastunkat ajánljuk, amiben végigbeszéltük az „apokalipszis mesterének” életművét, valamint portrécikkben is röviden bemutattuk az író munkásságát.

Krasznahorkai lászló
A stockholmi beszéd
Magvető, 2025, 32 oldal
- 

Szürreális és anarchikus regények

A beszédről több külföldi lap is beszámolt. A világ egyik vezető hírügynöksége, az AP így írt az eseményről:

„A szürreális és anarchikus regényeivel – amelyek komor világnézetet és maró humort ötvöznek 

– Nobel-díjat nyert magyar író, Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban tartott előadást, amely egyike volt ritka nyilvános fellépéseinek.”

Azt írják, hogy Krasznahorkai magyar nyelvű előadása olyan témákat érintett, mint a régi és új angyalok, az emberi méltóság, a remény vagy annak hiánya, a lázadás, és a berlini metróban megfigyelt csavargókról szóló észrevételei. Idézik az előadás kezdő mondatát, amely így hangzott: „Az irodalmi Nobel-díj kapcsán eredetileg a reményről kívántam megosztani önökkel a gondolataimat, de a remény nálam éppen végleg kifogyott, így most az angyalokról fogok beszélni”.

Krasznahorkai László: A jó soha nem éri el a csápoló gonoszt

Kiemelik, hogy Krasznahorkai szerint az „ősi angyalokkal” ellentétben az „új angyalok viszont szárnyaikat vesztve, egyszerű utcai ruhában járnak, nem tudjuk, mennyien vannak. Ha akarják, könnyű felismerni őket, de el is rejtőzhetnek.”

Hosszú, kanyargós, apokaliptikus mondatok

A cikk szerint az író „hosszú, kanyargós, apokaliptikus, de pontok nélküli” mondataiban azt mondja, hogy sokkoló számára, amikor „kihallja az elém álló új angyal rémületes történetét, hogy áldozat ő, áldozat: és nem értünk, hanem miattunk, valamennyiünkért, és valamennyiünk miatt, szárnyak nélkül, és üzenet nélkül, tudatván, hogy háború van, háború, és csak

háború a természetben is, a társadalomban is, és ez a háború nemcsak fegyverekkel, kínnal és pusztítással zajlik,

azzal is persze a skála egyik szélén, de zajlik annak a skálának az ellenkező szélén is, mert egyetlen rossz szó elég...”.

Amikor a Nobel-díj zsűrije októberben bejelentette Krasznahorkai díjazását, a 71 éves írót „nagyszerű epikus írónak” nevezték, akinek műveit „abszurdizmus és groteszk túlzások jellemzik”, írják. „Krasznahorkai művei a közép-európai hagyomány részének tekinthetők” – áll a Nobel-díj szervezőinek nyilatkozatában. „Fontos jellemzőik a pesszimizmus és az apokalipszis, de a humor és a kiszámíthatatlanság is.”

Az AP az író művei közül a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, a Wenckheim báró hazatérése és a Herscht 07769 című regényeket említi.

(APNews)

Nyitókép: Clément Morin, © Nobel Prize Outreach