A dokumentumfilm a szerzővel készült interjúk és archív felvételek mellett bemutatja hogyan reagált Rushdie A sátáni versek megjelenése utáni erőszakos fogadtatásra. A filmben szerepel Cat Stevens popénekes nyilatkozata is, aki Rushdie kivégzésére szólított fel, és felhívja a figyelmet azokra - például Jimmy Carterra és Károly hercegre -, akiknek a szerző mellé kellett volna állniuk az őt ért támadásokkal szemben, azonban nem tették. Ennek ellenpontjaként a film bemutatja azt is, hogy sokan támogatták az írót. Az Oscar-díjra jelölt Isabelle Adjani például A sátáni versekből olvasott fel egy részletet Franciaország legrangosabb filmművészeti gáláján, a César-díjátadón. A szerző 2018-ban azt mondta, hogy A sátáni versek a megjelenése óta semmit sem veszített jelentőségéből, majd arról is beszélt, hogy Alfred Hitchcock-rajongó, és A sátáni verseket a Madarak című horrorfilmhez hasonlította. A regény hatását Hitchcock filmjében az első vészjósló varjúhoz hasonlította, aki megjelent a mászókán, majd hamarosan több száz varjú csatlakozott hozzá, és ellepték a várost. A dokumentumfilm 2018-as megjelenésekor úgy tűnt, Rushdie már nem szorul a brit kormány védelmére, az idei augusztus 12-i támadása után pedig több író is kiállt mellette.
A Salman Rushdie elleni támadás ismét ráirányította a figyelmet A sátáni versek című regényre, amely miatt 1989-ben fatvát adtak ki az író ellen. Olvass bele!
A New Yorki-i Közkönyvtár lépcsőjén szólalt fel Paul Auster, Gay Talese és Kiran Desai, akik Rushdie mellé álltak, és felhívták a figyelmet a szabad véleménynyilvánításra, majd részleteket olvastak fel Rushdie műveiből. Suzanne Nossel, az amerikai PEN szerzője és vezérigazgatója azt mondta, hogy "még egy penge sem tudta a lehalkítani Salman Rushdie hangját". Nossel azt is hozzátette, hogy muszáj olyan erélyesen küzdeni, amennyire csak lehet, különösen most, amikor a politika hatással van a könyvtilalomra is.
Friderikusz Sándor közzétette a Youtube-csatornáján azt a 2007-es stúdióbeszélgetést, amelyet az akkor Budapestre látogató Salman Rushdie-val készített. Abban az évben jelent meg az író Sálimár bohóc című regénye magyarul, az interjúban pedig a fatváról, Indiáról és a kulturális tisztaságról, illetve tisztátalanságról is beszélgettek.
Roya Hakakian iráni amerikai-zsidó költő, újságíró és író menekültként érkezett az Egyesült Államokba, és teljes mellszélességgel kiállt Rushdie mellett. Hakakian a Harún és a mesék tengere első fejezetét olvasta fel. Jeffrey Eugenides, az Öngyilkos szüzek szerzője elmesélte, hogy Rushdie rajongójaként ammak idején megkereste a szerzőt, és londoni otthonába is elment. Aasif Mandvi humorista és író, Rushdie hamarosan megjelenő regényéből, a Victory Cityből olvasott fel, Paul Auster pedig a Joseph Anton című kötetéből idézett, felhívva ezzel a közönség figyelmét arra, hogy Rushdie nagyjából tíz évig álnéven írt, két irodalmi hősének, Joseph Conrad és Anton Csehov keresztnevét egyesítve.
Forrás: Open Culture, NPR, Mylibrarianship
