Levették Salman Rushdie-t a lélegeztetőgépről, már tud beszélni

Levették Salman Rushdie-t a lélegeztetőgépről, már tud beszélni

sa | 2022. augusztus 14. |

Salman Rushdie-t pénteken vitték kórházba, miután New York államban, egy száműzetésben élő művészeknek szóló rendezvényen a beszéde előtt egy férfi több szúrással megkéselte. Az első hírek szerint valószínűleg elveszíti az egyik szemét, sérültek a karjában lévő idegek és a mája is, beszélni pedig nem tudott.

A Guardian alapján a 24.hu arról ír, hogy az írót azóta levették a lélegeztetőgépről, beszél, sőt viccelődik is. Rushdie ügynöke, Andrew Wylie megerősítette a hírt.

Rushdie „viszonylag normálisan” élte az életét a támadás előtt

Erről és az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről a szerző a Stern magazinnak adott interjúban beszélt, amelyet két hete adott és eredetileg augusztus 18-án jelent volna meg.  A támadás előtt egy órával pedig megjelent egy cikk Rushdie fatvájáról egy iráni hírportálon. 

Tovább olvasok

A támadó New Jersey-i férfit, Hadi Matart azonnal őrizetbe vették, azóta gyilkossági kísérlet miatt emeltek ellene vádat, ám ő szombaton ártatlannak vallotta magát. A bíróság elutasította, hogy óvadék mellett távozhasson.

1989-ben Homeini ajatollah, Irán vallási vezetője fetvával kiközösítést hirdetett Rushdie ellen A sátáni versek című könyve miatt, majd vérdíjat tűzött ki a fejére. Ugyan az iráni állam hivatalosan igyekszik távoltartani magát az ügytől, az író ellenségnek számít az országban, egy félállami vallásos alapítvány pedig 2012-ben 3,3 millió dollárra emelte a Rushdie fejére kitűzött vérdíjat. Egy órával a merénylet előtt Iránban megerősítették az író elleni halálos ítéletet, írta a 24.hu.

Iránban hivatalosan nem reagáltak Rushdie megtámadására, a szélsőségesebb lapok viszont üdvözölték az esetet és dicsérték a támadót. A Kajhán azt írta szombaton, hogy

meg kell csókolni annak a kezét, aki kitekeri Isten ellenségeinek a nyakát,

valamint bátor és kötelességtudó embernek nevezte a támadót, Rushdie-t pedig gonosznak és hitehagyottnak. A Vatan Emrúz cikkének címe Kés Salman Rushdie nyakában volt, a Horaszán szerint pedig a sátán úton van a pokolba. 

Az indiai ateista muszlim származású író az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei című regényével vált híressé, amely csak az Egyesült Királyságban több mint egymillió példányban kelt el. Az 1988-ban publikált negyedik könyve, A sátáni versek megjelenése után közel 10 évre bujkálásra kényszerült. A szürrealista, posztmodern regény felháborodást váltott ki egyes muszlimok körében, akik a benne foglaltakat istenkáromlásnak tartották, és néhány országban be is tiltották. Indiában több embert megöltek a Rushdie-ellenes zavargásokban, Iránban pedig megkövezték a brit nagykövetséget a fővárosban, Teheránban. A könyv fordítói sem voltak biztonságban: 1991-ben a könyv egyik japán fordítóját halálra késelték, néhány hónappal később pedig egy olasz fordítót is megkéseltek, a könyv norvég kiadóját, William Nygaardot pedig lelőtték – de mindketten túlélték.

Rushdie-t több irodalmi rendezvényen is megfenyegették és bojkottálták, de ő továbbra is ír. Következő regénye, a Győzelem városa 2023 februárjában jelenik meg:

Egy varázslatos városról szól Rushdie új regénye
Egy varázslatos városról szól Rushdie új regénye

Egy város, egy nő, egy istenség történetét dolgozza fel Salman Rushdie új, tizenötödik regénye, amely angolul jövő februárban jelenik meg, és a leírás alapján nagyon úgy tűnik, hogy az író ismét nagyot merít a mágikus realizmusból.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Rushdie „viszonylag normálisan” élte az életét a támadás előtt

Erről és az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről a szerző a Stern magazinnak adott interjúban beszélt, amelyet két hete adott és eredetileg augusztus 18-án jelent volna meg.  A támadás előtt egy órával pedig megjelent egy cikk Rushdie fatvájáról egy iráni hírportálon. 

...
Hírek

Salman Rushdie lélegeztetőgépen van és nem tud beszélni – nyilatkozta az ügynöke

Salman Rushdie ügynöke a BBC tudósítása szerint azt nyilatkozta, hogy „a hírek nem jók”, miután az írót leszúrták egy New York állambeli rendezvényen.

...
Hírek

Egy varázslatos városról szól Rushdie új regénye

Egy város, egy nő, egy istenség történetét dolgozza fel Salman Rushdie új, tizenötödik regénye, amely angolul jövő februárban jelenik meg, és a leírás alapján nagyon úgy tűnik, hogy az író ismét nagyot merít a mágikus realizmusból.

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

Szerzőink

...
Závada Péter

Závada Péter: A szenvedő művész mítosza

...
Varró Attila

Poe hamar a mozik sztárja lett, és a saját rémtörténeteiben találta magát

...
Sándor Anna

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón
...
Zöld

Nincs idő arra várni, hogy a tölgyfa megnőjön, mert az nem most hoz profitot

Zelei Anna Az elveszett erdő című kötetében közérthetően magyarázza el a hazai erdők helyzetét. Mit tehet a hétköznapi városlakó az erdőért, miért írja felül a gazdaság a természet törvényeit, és hogyan férkőzik be észrevétlenül a politika az erdő nyugalmába? Interjú.