A Salman Rushdie elleni merénylet után világszerte sokan felidézik A sátáni versek megjelenését, a fatvát és a korábbi merényletkísérleteket, de kevesebb szó esik arról, hogy milyen író és gondolkodó Rushdie. M. Nagy Miklós felidézte az író egy korábbi esszéjét, amelyben Salman Rushdie azok közé a szerzők közé sorolta magát, akik két véglet között helyezkednek el: „olykor Kelet, olykor Nyugat felé fordítják a tekintetüket, miközben nem tévesztik szem elől, hogy minden igazság szükségképpen csak átmeneti és esetleges lehet”.
Magyarul hamarosan megjelennek összegyűjtött esszéi, amelyek M. Nagy Miklós szerint mintegy sűrítve tartalmazzák mindazt, amit a regényeiben és a regényei kiismerhetetlen sokszínűségével is elmondott már mindannak, aki követi a munkásságát. Ebben az író úgy magyarázza az általa próteusziként jellemzett világát, amelyben „egyetlen eszme és hittétel sem bírhat abszolút érvénnyel, és nem mentesülhet a lehetséges kritikai felülvizsgálás alól”. Leszögezi ugyanakkor azt is, hogy az írónak bátornak kell lennie, amikor felveszi a harcot a politikai demagógiával szemben, „amelynek egyetlen célja pontosan ugyanaz, mint amire az autoriter vezetők mindig is törekedtek, nevezetesen a közvélemény tények iránti bizalmának aláásása – az ilyen vezetőknek egyetlen üzenete van, éspedig az, hogy »higgyetek bennem, és csakis bennem, mert én vagyok az igazság«”.
A teljes bejegyzést ITT tudjátok elolvasni!
Rushdie fordítójával, Greskovits Endrével készült interjúnkat itt tudjátok újraolvasni:
A kortárs világirodalomban talán nincs még egy olyan sokat vitatott, támadott és hivatkozott mű, mint Salman Rushdie A sátáni versek című regénye. Az eredetileg 1988-ban megjelent kötetet egyes muszlim körök istenkáromlónak tartják, 1989-ben Irán vallási vezetője, Khomeini ajatollah fatvát adott ki az író ellen és vérdíjat tűzött ki a fejére. Salman Rushdie nagyjából tíz évig álnéven élt, erről az időszakról Joseph Anton címmel írt könyvet. A sátáni versek azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy múlt pénteken egy férfi késsel támadt Rushdie-ra egy amerikai irodalmi rendezvényen, és súlyosan megsebesítette a szerzőt. A regényről és a magyar megjelenésről Greskovits Endre műfordítót kérdeztük.
