A volt tévés műsorvezető, az azóta krimiíróként A csütörtöki nyomozóklubbal világsikert arató Richard Osman negyedik kötete november 7-től magyarul is olvasható. Osman népszerű nyugdíjas nyomozóinak új kalandjai a fülszöveg szerint szomorú apropóval indulnak:
“Karácsony napján veszélyes szállítmány érkezik Angliába, és amikor köddé válik, a csütörtöki nyomozóklub sokkoló hírt kap: valaki megölte egy barátjukat. A banda a gyilkos nyomába ered. Műkincshamisítók, internetes csalók és drogdílerek keresztezik útjukat, ráadásul a halottak száma is egyre nő, de az eltűnt csomagnak továbbra is hűlt helye. Vészesen fogy az idő, egy gyilkos tart Coopers Chase felé, a csütörtöki nyomozóklubnak pedig fel kell tennie a kérdést:
végül mégiscsak kifogytak a szerencséből? És vajon ki lesz az, aki utoljára marad?”
Osman eddigi három kötete összesen 150 hetet töltött a brit sikerlistákon, világszerte 9,5 millió példányban kelt el, és Spielberg meg is vette A csütörtöki nyomozóklub megfilmesítési jogait. A harmadik rész, Az eltévedt golyó (olvass bele) minden idők egyik leggyorsabban fogyó felnőtteknek szánt könyve lett.
Ha fél évvel ezelőtt Richard Osmant egyetlen mondattal kellett volna jellemezni, akkor ő lett volna az az angol tévés pasas, aki írt egy roppant sikeres krimit négy nyugdíjas nyomozóról, aminek a filmjogait nem más vette meg, mint Steven Spielberg. Akkor már lehetett tudni, hogy érkezik a folytatás, aminek a tétje nem más, minthogy kiderüljön: Osman sikere egyszeri felvillanás volt-e, vagy végleg elfoglalta helyét a sikeres krimiírók között. Pár hete magyarul is megjelent A férfi, aki kétszer halt meg, amely a legtöbb ponton hozza mindazt, amit már az elsőben is szerettünk.
Osmanról azóta azt is tudjuk, hogy lett volna rá esélye, hogy fiatalon kémnek álljon, valamint hogy az őse nemcsak csempész, hanem amatőr nyomozó is volt. Interjúnkban pedig azt mondta a hősei “szupererejéről”:
“(...) a szereplőim hetven felettiek és egy olyan életszakaszban vannak, amikor valószínűleg a legbölcsebbek, amikor már rengeteg mindent láttak. Végigdolgozták az életüket, volt családjuk, gyerekeik, bizonyos dolgokat már meggyászoltak, a testük már szétesik, de az agyuk még úgy működik, mint egy harmincöt évesé. Már hallottak minden hazugságot, láttak minden csalfaságot, ráadásul rengeteg idejük van, hiszen nem kell munkába járniuk és mindig valamilyen elfoglaltság után kutatnak. Az igazi szupererejük az, hogy az emberek alábecsülik, ártalmatlannak gondolják őket.”
