Petőfi hatása ma is élő és szerteágazó - ez derült ki az évfordulós körkérdésünkre adott válaszokból [Petőfi200]

Petőfi születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a Könyves Magazin öt egyszerű kérdés segítségével próbálta megmutatni, mit jelent a szerző ma kortárs költőink, íróink számára. A múlt kedden záruló tíz részes sorozatból kiderült, hogy a magyar romantika egyik legnagyobb költője egyáltalán nem a tankönyvek dohos, élettelen alakja, hanem olyan karakter, akihez mindenkinek van valamiféle viszonyulása: személyiségét izgalmasnak, életművét, nyelvét aktuálisnak találták a megkérdezettek, noha mind a tízen más szövegekre, élményekre helyezték a hangsúlyt, és mindannyiuk Petőfi-képe különbözött a többitől.

Már arra a kérdésre, hogy szerintük melyek Petőfi legerősebb sorai/versei, mindenki másképp válaszolt. A Jövendölés, az Itt állok a rónaközépen, a Fa leszek ha … és a Bánat? Egy nagy oceán….mellett előkerült többek között A helység kalapácsa, az Útirajzok és Petőfi levelezése is.

Természetesen nemcsak a kedvenc versek, sorok, hanem a költővel kapcsolatos személyes élmények és emlékek is különböztek, bár közös volt bennük, hogy mindegyik a kisgyerekkor, a család, az iskola idejébe és terébe vezetett. Háy János legmeghatározóbb emléke, hogy néha János vitéznek szólította a nagymamája, Szöllősi Mátyás nagypapája pedig napra pontosan a költő születése után 100 évvel született, és ez fontos része volt a családi legendáriumnak. Kemény Zsófi a testvérével rongyosra nézte a János vitézt VHS-en, Szabó Borbála pedig ugyanezt mesélte a diafilm változatról. Berg Juditnak gyerekkorában úgy olvasták az Arany Lacinak című verset, hogy a Lacit Jutkával helyettesítették, Gurubi Ágnes pedig még az 1888-as kiadású Petőfi-összest is megmutatta nekünk, melyet nagymamájától a ballagására kapott. Karafiáth Orsolya nagyon szerette a Nemzeti dal megzenésített változatát, Berta Ádám pedig egy március 15-i mozis emléket idézett fel a kedvünkért. Erdős Virág az Anyám tyúkjára és a memoriterekkel kapcsolatos feszengésre emlékezett, Lackfi János pedig arra, hogy még beírást is kapott a tiszteletlen, ugyanakkor mindenki által ismert kis rigmus (Petőfi Sándor, gatyába táncol) elszavalása miatt, de a régi, zöld tízforintos is eszébe jutott Petőfiről.

Lackfi János: Petőfi szerelmes volt az életbe [Petőfi200]

Petőfivel kapcsolatos körkérdéseinkre ezen a héten Lackfi János válaszolt.

Tovább olvasok

Ahogyan az emlékek, úgy a Petőfi személyiségére vonatkozó elképzelések is mások voltak, bár ezek, az életrajzok és szövegek által rekonstruált személyiségjegyek azért nagyon is egy irányba mutattak, egy bátor, őszinte, extravagáns szerzőt körvonalaztak. Petőfit „humoros”, „belevaló”, „izgága”, „szenvedélyes”, „karakán”, „szókimondó”, „zseniális” személyiségnek gondolták, aki „szerelmes volt az életbe”. Kiemelték a költő szenvedélyes hozzáállását a haza problémáihoz, temperamentumát, szellemességét, többször felbukkanó öniróniáját, bátor őszintségét és azt, hogy igazából mindig fiatal marad számunkra, hiszen soha sem láttuk megöregedni. Talán ennek is köszönhető, hogy „levelei tele dinamittal, mintha egy kékre festett hajú pánk írta volna őket”.

Háy János: Petőfi az anyanyelvünk [Petőfi200]

Az Alföld szerelmesének élettörténetét és szövegeinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin. Mindenki ismeri, mindenkinek van véleménye róla. Körkérdésünkre ezúttal Háy János válaszolt.

Tovább olvasok

És mit kérdeznének tőle? Többen a házasságáról és Szendrey Júliáról faggatnák, vannak, akik emberi kapcsolatairól, színészi éveiről kérdeznék, de van, akit a halála előtti órák érdekelnének. Többen válaszolták, hogy kérdések helyett inkább az országot járnák vele, mulatnának, túrós csuszát ennének vagy éppen kávéznának egyet a romantika fiatalon elhunyt költőóriásával.

Szabó Borbála: Petőfi zseniális, humoros, izgága [Petőfi200]

Szabó Borbála A János vitéz-kód című kötetében újraértelmezte és modern környezetbe helyezte az ország egyik legismertebb kötelezőjét, most pedig elárulta, mit gondol Petőfiről.

Tovább olvasok

Kérdéseink a következők voltak:

Melyeket tartja Petőfi legizgalmasabb sorainak/strófáinak, és miért éppen ezeket?

Mi a legkorábbi vagy legmeghatározóbb emléke a költővel kapcsolatban?

Aktuális-e (akár részeiben, akár egészében) ma?

Melyik Petőfit érzi legközelebb magához? A forradalmárt, a hitvest, az Alföld szerelmesét vagy valami mást?

Mit kérdezne tőle, miről beszélgetne vele, ha visszamehetne az időben?

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Petőfi kultusza elfedi, mennyire szabad és kísérletező költő volt

Petőfi születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó kiállítását is újragondolták. A januárban megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni állandó kiállítás megnyitójáról már írtunk, most pedig a tárlat irodalomtörténész-kurátorával, Vaderna Gáborral beszélgettünk Petőfi szövegeiről, a költő humoráról, és arról, mit érdemes még olvasni tőle a mindenki által ismert kötelezőkön túl.

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

Szerzőink