Petőfi születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a Könyves Magazin öt egyszerű kérdés segítségével próbálta megmutatni, mit jelent a szerző ma kortárs költőink, íróink számára. A múlt kedden záruló tíz részes sorozatból kiderült, hogy a magyar romantika egyik legnagyobb költője egyáltalán nem a tankönyvek dohos, élettelen alakja, hanem olyan karakter, akihez mindenkinek van valamiféle viszonyulása: személyiségét izgalmasnak, életművét, nyelvét aktuálisnak találták a megkérdezettek, noha mind a tízen más szövegekre, élményekre helyezték a hangsúlyt, és mindannyiuk Petőfi-képe különbözött a többitől.
Már arra a kérdésre, hogy szerintük melyek Petőfi legerősebb sorai/versei, mindenki másképp válaszolt. A Jövendölés, az Itt állok a rónaközépen, a Fa leszek ha … és a Bánat? Egy nagy oceán….mellett előkerült többek között A helység kalapácsa, az Útirajzok és Petőfi levelezése is.
Természetesen nemcsak a kedvenc versek, sorok, hanem a költővel kapcsolatos személyes élmények és emlékek is különböztek, bár közös volt bennük, hogy mindegyik a kisgyerekkor, a család, az iskola idejébe és terébe vezetett. Háy János legmeghatározóbb emléke, hogy néha János vitéznek szólította a nagymamája, Szöllősi Mátyás nagypapája pedig napra pontosan a költő születése után 100 évvel született, és ez fontos része volt a családi legendáriumnak. Kemény Zsófi a testvérével rongyosra nézte a János vitézt VHS-en, Szabó Borbála pedig ugyanezt mesélte a diafilm változatról. Berg Juditnak gyerekkorában úgy olvasták az Arany Lacinak című verset, hogy a Lacit Jutkával helyettesítették, Gurubi Ágnes pedig még az 1888-as kiadású Petőfi-összest is megmutatta nekünk, melyet nagymamájától a ballagására kapott. Karafiáth Orsolya nagyon szerette a Nemzeti dal megzenésített változatát, Berta Ádám pedig egy március 15-i mozis emléket idézett fel a kedvünkért. Erdős Virág az Anyám tyúkjára és a memoriterekkel kapcsolatos feszengésre emlékezett, Lackfi János pedig arra, hogy még beírást is kapott a tiszteletlen, ugyanakkor mindenki által ismert kis rigmus (Petőfi Sándor, gatyába táncol) elszavalása miatt, de a régi, zöld tízforintos is eszébe jutott Petőfiről.
Lackfi János: Petőfi szerelmes volt az életbe [Petőfi200]
Több fontos bicentenáriumot is ünneplünk idén, hiszen 1823 jelentős év volt a magyar irodalomban, Petőfi Sándor is ebben az évben jött a világra. Az Alföld szerelmesének élettörténetével és szövegeivel nagyon sokan találkoznak, hiszen kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin, nemzeti kultúránk egyik legalapvetőbb pillére. Mindenki ismeri, mindenkinek van véleménye róla.
Fotó: Molnár Mihály
Több fontos bicentenáriumot is ünneplünk idén, hiszen 1823 jelentős év volt a magyar irodalomban. Megszületett Madách Imre, Kölcsey megírta a Himnuszt, és az egyik legismertebb költőnk, Petőfi Sándor is ebben az évben jött a világra. Az Alföld szerelmesének élettörténetét és szövegeinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin. Ha másért nem, legalább ezért közismert. Ráadásul talán nincs is olyan magyar település, ahol ne lenne Petőfi utca, de rengeteg általános iskola és művelődési ház viseli a nevét, és sok-sok emléktábla és emlékház őrzi az emlékét a nagy költőnek, a romantika egyik legnagyobb alakjának. Mindenki ismeri, mindenkinek van véleménye róla.
Fotó: Valuska Gábor
Esterházy Péter Petőfi, a légtornász című szövegében például így emlékezik meg róla: „… ez a Petőfi nevű légtornász minden pillanatban, minden mozdulatával és minden mozdulatlanságával, álmában és ébren és félálomban, egyedül vagy barátai karjaiban, azt hirdetné… nem, nem hirdetné, csak állítaná, létezésének módjával állítaná, csöndesen és megfellebbezhetetlenül, amit már-már elfelejtettünk, hogy a légtornász főként nem elismert vagy el nem ismert, nemcsak a szakmájához ért, meg a nőkhöz meg a férfiakhoz, nemcsak állampolgár, magánszemély és alkalmazott, (…) hanem ő a LEVEGŐ URA.” De mit jelent a levegő urának lenni? És mit jelent Petőfi ma? Hogyan viszonyul a szövegeihez a mai olvasó? Milyennek látjuk, hogyan értjük vagy értjük félre? Ki az a Petőfi Sándor és aktuálisak-e még a versei?
Hogyan építette Petőfi saját imázsát?
A 26 évesen elhunyt költőről rekordszámú kép készült: Petőfi Sándor céltudatosan használta a róla készített képeket. Másfajta képet festetett közéleti célokból, és másokat baráti rendezvényeken. Negyvenhét, köztük több, eddig ismeretlen portrét mutat be Petőfi Sándorról az a kötet, amely március elején jelent meg a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában. Az Arcpoetica című kiadványt végigpörgetve mintha pillanatfelvételek egész sorozatán bukkanna fel előttünk az 1848-as forradalom emblematikus költőjének alakja. Mennyiben tekinthetők azonban hitelesnek ezek az ábrázolások? Milyennek látták a kortársak Petőfit, és miért utálta a költő, ha fényképezik? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ Adrovitz Anna művészettörténésszel és Kalla Zsuzsa irodalomtörténésszel.
Tovább olvasok
Hogy mindezt megvizsgáljuk, öt rövid kérdést tettünk fel kortárs íróknak és költőknek, és talán a válaszokból megelevenedik és feltámad poraiból ez a középiskolai tankönyvek lapjai közé rekedt izgalmas életmű és személyiség. Mindenkinek másképp, de mindenképpen 2023 perspektívájából.
Az első alkalommal Kemény Zsófi válaszait közöljük.
Melyeket tartja Petőfi legizgalmasabb sorainak/strófáinak, és miért éppen ezeket?
Kommersz módon azokat, amikben megjósolja a saját halálát. Nem tudom leválasztani a sorsát a költészetéről. Azt a vágyát, hogy feltétlenül hősi halott akar lenni, minél hamarabb.
Mi a legkorábbi vagy legmeghatározóbb emléke a költővel kapcsolatban?
A János vitéz rajzfilm, amit rongyosra néztünk a nővéremmel (VHS-en, úgyhogy a rongyos nem csak frázis). Ma is kívülről tudom.
Aktuális-e (akár részeiben, akár egészében) ma?
Ez a költészet lényege: hogy túlvan az „aktuális” fogalmán. Petőfi pont ugyanúgy aktuális, mint Szapphó, Rilke vagy Kali Ágnes.
Melyik Petőfit érzi legközelebb magához? A forradalmárt, a hitvest, az Alföld szerelmesét vagy valami mást?
A vándorszínészt. Magam is az volnék.
Mit kérdezne tőle, miről beszélgetne vele, ha visszamehetne az időben?
Hogy nem szeretne-e mégis inkább nagyszakállú, öreg bácsiként elmélkedni és írogatni, ennyire muszáj meghalni a hazáért és a píárért?
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
NAGY
Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát
Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.
KÖNYVES ADVENT
Költő és szabadságharcos - de ki volt Petőfi valójában?
Berényi Anna a valóság színeivel festi ki a jól ismert dagerrotípiát Petőfiről, de nemcsak kifesti - megeleveníti hősét. Olvass bele!
HÍREK
Nyolckötetes Petőfi-sorozat jelenik meg a bicentenáriumra
Az Osirisnál most megjelent könyvek koncepciójában hangsúlyos volt, hogy a témájukat ne csak Petőfi Sándor és munkássága adja, hanem egy tágabb korszakot öleljen fel és annak legnagyobb alkotóival is foglalkozzon, Petőfi mellett többek között Vörösmarty Mihály, Arany János és Madách Imre is megjelenjen.
HÍREK
PODCAST
Darvasi László nyulat nyúzni is megtanul, ha arról ír egy novellában
GYEREKIRODALOM
Könyvesblokk: A mai gyerekkönyvek egytől egyig leporolnák a tankönyvek Petőfi-képét
ZÖLD
Új irodalmi és környezetvédelmi online folyóirat indult a Balatonnál
HÍREK
Máté Gábornak mesélt Harry herceg arról, miért nem tartja magát áldozatnak
HÍREK
Kétszáz oldallal érkezik a Harry Potter-univerzumba az új Varázsalmanach
BELEOLVASÓ
Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli
NAGY
A tomboló düh elfojtása egy egyszerű beavatkozással is történhet
HÍREK
"Az ember pontosan olyan jó író lesz, amilyen jó olvasó"
PROMÓCIÓ
Használt könyvek eladása – az életben tartott irodalom
SZÓRAKOZÁS
SZÓRAKOZÁS
Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is
„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.
SZÓRAKOZÁS
Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt
Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk.
SZÓRAKOZÁS
Egyedi Péter: Kiadni magad ijesztő dolog és önterápia is
Versről és dalszövegről, Péterfy Borinak írt slágerről, a magyar és angol szövegek közti különbségekről is beszélgettünk az énekes-dalszerzővel. Az a.dal.szöveg podcastban Egyedi Péter volt a vendégünk.
A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket
![...]()
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
![...]()
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
![...]()
Az izlandi Jón Kalman Stefánsson költői regényében az emberek távol vannak egymástól, mint a csillagok
![...]()
Tovább olvasok
Ahogyan az emlékek, úgy a Petőfi személyiségére vonatkozó elképzelések is mások voltak, bár ezek, az életrajzok és szövegek által rekonstruált személyiségjegyek azért nagyon is egy irányba mutattak, egy bátor, őszinte, extravagáns szerzőt körvonalaztak. Petőfit „humoros”, „belevaló”, „izgága”, „szenvedélyes”, „karakán”, „szókimondó”, „zseniális” személyiségnek gondolták, aki „szerelmes volt az életbe”. Kiemelték a költő szenvedélyes hozzáállását a haza problémáihoz, temperamentumát, szellemességét, többször felbukkanó öniróniáját, bátor őszintségét és azt, hogy igazából mindig fiatal marad számunkra, hiszen soha sem láttuk megöregedni. Talán ennek is köszönhető, hogy „levelei tele dinamittal, mintha egy kékre festett hajú pánk írta volna őket”.
Háy János: Petőfi az anyanyelvünk [Petőfi200]
Az Alföld szerelmesének élettörténetét és szövegeinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin. Mindenki ismeri, mindenkinek van véleménye róla. Körkérdésünkre ezúttal Háy János válaszolt, aki Kik vagytok ti? című kötetében Petőfiről is írt.
Fotó: Valuska Gábor
Tovább olvasok
És mit kérdeznének tőle? Többen a házasságáról és Szendrey Júliáról faggatnák, vannak, akik emberi kapcsolatairól, színészi éveiről kérdeznék, de van, akit a halála előtti órák érdekelnének. Többen válaszolták, hogy kérdések helyett inkább az országot járnák vele, mulatnának, túrós csuszát ennének vagy éppen kávéznának egyet a romantika fiatalon elhunyt költőóriásával.
Szabó Borbála: Petőfi zseniális, humoros, izgága [Petőfi200]
Az Alföld szerelmesének élettörténetét és szövegeinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin. Mindenkinek van véleménye róla. Körkérdésünkre ezúttal Szabó Borbála válaszolt, aki A János vitéz-kód című kötetében újraértelmezte és modern környezetbe helyezte az ország egyik legismertebb kötelezőjét, Petőfi elbeszélő költeményét.
Fotó: Szöllősi Mátyás / Pagony
Tovább olvasok
Kérdéseink a következők voltak:
Melyeket tartja Petőfi legizgalmasabb sorainak/strófáinak, és miért éppen ezeket?
Mi a legkorábbi vagy legmeghatározóbb emléke a költővel kapcsolatban?
Aktuális-e (akár részeiben, akár egészében) ma?
Melyik Petőfit érzi legközelebb magához? A forradalmárt, a hitvest, az Alföld szerelmesét vagy valami mást?
Mit kérdezne tőle, miről beszélgetne vele, ha visszamehetne az időben?