Petőfi hatása ma is élő és szerteágazó - ez derült ki az évfordulós körkérdésünkre adott válaszokból [Petőfi200]

Petőfi hatása ma is élő és szerteágazó - ez derült ki az évfordulós körkérdésünkre adott válaszokból [Petőfi200]

Petőfi születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a Könyves Magazin öt egyszerű kérdés segítségével próbálta megmutatni, mit jelent a szerző ma kortárs költőink, íróink számára. A múlt kedden záruló tíz részes sorozatból kiderült, hogy a magyar romantika egyik legnagyobb költője egyáltalán nem a tankönyvek dohos, élettelen alakja, hanem olyan karakter, akihez mindenkinek van valamiféle viszonyulása: személyiségét izgalmasnak, életművét, nyelvét aktuálisnak találták a megkérdezettek, noha mind a tízen más szövegekre, élményekre helyezték a hangsúlyt, és mindannyiuk Petőfi-képe különbözött a többitől.

ko | 2023. április 18. |

Már arra a kérdésre, hogy szerintük melyek Petőfi legerősebb sorai/versei, mindenki másképp válaszolt. A Jövendölés, az Itt állok a rónaközépen, a Fa leszek ha … és a Bánat? Egy nagy oceán….mellett előkerült többek között A helység kalapácsa, az Útirajzok és Petőfi levelezése is.

Természetesen nemcsak a kedvenc versek, sorok, hanem a költővel kapcsolatos személyes élmények és emlékek is különböztek, bár közös volt bennük, hogy mindegyik a kisgyerekkor, a család, az iskola idejébe és terébe vezetett. Háy János legmeghatározóbb emléke, hogy néha János vitéznek szólította a nagymamája, Szöllősi Mátyás nagypapája pedig napra pontosan a költő születése után 100 évvel született, és ez fontos része volt a családi legendáriumnak. Kemény Zsófi a testvérével rongyosra nézte a János vitézt VHS-en, Szabó Borbála pedig ugyanezt mesélte a diafilm változatról. Berg Juditnak gyerekkorában úgy olvasták az Arany Lacinak című verset, hogy a Lacit Jutkával helyettesítették, Gurubi Ágnes pedig még az 1888-as kiadású Petőfi-összest is megmutatta nekünk, melyet nagymamájától a ballagására kapott. Karafiáth Orsolya nagyon szerette a Nemzeti dal megzenésített változatát, Berta Ádám pedig egy március 15-i mozis emléket idézett fel a kedvünkért. Erdős Virág az Anyám tyúkjára és a memoriterekkel kapcsolatos feszengésre emlékezett, Lackfi János pedig arra, hogy még beírást is kapott a tiszteletlen, ugyanakkor mindenki által ismert kis rigmus (Petőfi Sándor, gatyába táncol) elszavalása miatt, de a régi, zöld tízforintos is eszébe jutott Petőfiről.

Lackfi János: Petőfi szerelmes volt az életbe [Petőfi200]
Lackfi János: Petőfi szerelmes volt az életbe [Petőfi200]

Petőfivel kapcsolatos körkérdéseinkre ezen a héten Lackfi János válaszolt. 

Tovább olvasok

Ahogyan az emlékek, úgy a Petőfi személyiségére vonatkozó elképzelések is mások voltak, bár ezek, az életrajzok és szövegek által rekonstruált személyiségjegyek azért nagyon is egy irányba mutattak, egy bátor, őszinte, extravagáns szerzőt körvonalaztak. Petőfit „humoros”, „belevaló”, „izgága”, „szenvedélyes”, „karakán”, „szókimondó”, „zseniális” személyiségnek gondolták, aki „szerelmes volt az életbe”. Kiemelték a költő szenvedélyes hozzáállását a haza problémáihoz, temperamentumát, szellemességét, többször felbukkanó öniróniáját, bátor őszintségét és azt, hogy igazából mindig fiatal marad számunkra, hiszen soha sem láttuk megöregedni. Talán ennek is köszönhető, hogy „levelei tele dinamittal, mintha egy kékre festett hajú pánk írta volna őket”.

Háy János: Petőfi az anyanyelvünk [Petőfi200]
Háy János: Petőfi az anyanyelvünk [Petőfi200]

Az Alföld szerelmesének élettörténetét és szövegeinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin.  Mindenki ismeri, mindenkinek van véleménye róla. Körkérdésünkre ezúttal Háy János válaszolt. 

Tovább olvasok

És mit kérdeznének tőle? Többen a házasságáról és Szendrey Júliáról faggatnák, vannak, akik emberi kapcsolatairól, színészi éveiről kérdeznék, de van, akit a halála előtti órák érdekelnének. Többen válaszolták, hogy kérdések helyett inkább az országot járnák vele, mulatnának, túrós csuszát ennének vagy éppen kávéznának egyet a romantika fiatalon elhunyt költőóriásával.

Szabó Borbála: Petőfi zseniális, humoros, izgága [Petőfi200]
Szabó Borbála: Petőfi zseniális, humoros, izgága [Petőfi200]

Szabó Borbála A János vitéz-kód című kötetében újraértelmezte és modern környezetbe helyezte az ország egyik legismertebb kötelezőjét, most pedig elárulta, mit gondol Petőfiről.

Tovább olvasok

Kérdéseink a következők voltak:

Melyeket tartja Petőfi legizgalmasabb sorainak/strófáinak, és miért éppen ezeket?

Mi a legkorábbi vagy legmeghatározóbb emléke a költővel kapcsolatban?

Aktuális-e (akár részeiben, akár egészében) ma?

Melyik Petőfit érzi legközelebb magához? A forradalmárt, a hitvest, az Alföld szerelmesét vagy valami mást?

Mit kérdezne tőle, miről beszélgetne vele, ha visszamehetne az időben?

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...

Petőfi kultusza elfedi, mennyire szabad és kísérletező költő volt

Petőfi születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó kiállítását is újragondolták. A januárban megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni állandó kiállítás megnyitójáról már írtunk, most pedig a tárlat irodalomtörténész-kurátorával, Vaderna Gáborral beszélgettünk Petőfi szövegeiről, a költő humoráról, és arról, mit érdemes még olvasni tőle a mindenki által ismert kötelezőkön túl.

...

Petőfi Sanyinak mindig kijön a lépés

A Petőfi-vírus Bánki Éva első ifjúsági regénye, amelynek egyik kulcsfigurája egy nagydumás fiú, Sanyi, aki a tanárok szerint soha semmiben nem tud alulmaradni, és még az is lehet, hogy szuperhős-komplexusa van. Olvass bele a kötetbe!

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Hírek
...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

...

Betiltaná Krasznahorkai könyveit egy orosz szervezet

...

Geszti Péter kezet fogna Molnár Ferenccel: megvolt A Pál utcai fiúk 500. előadása

...

Meghalt Björn Andrésen, a Halál Velencében sztárja

...

Dokumentumfilm készül a megható történetnek induló botránykönyvről

...

Dr. Zacher Gábor memoárral búcsúzik a mentőorvosi hivatástól

Kiemeltek
...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

A Könyves Magazin podcastjének vendége iamyank, akivel STNTLN című albumáról beszélgettünk.

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében