Erdős Virág: Ellened fordul és elpusztít a brand, ami belőled vétetett [Petőfi200]

Erdős Virág: Ellened fordul és elpusztít a brand, ami belőled vétetett [Petőfi200]

Mit jelent számunkra Petőfi? Hogyan viszonyul a szövegeihez a mai olvasó? Milyennek látjuk, hogyan értjük vagy értjük félre? Hogy mindezt megvizsgáljuk, öt rövid kérdést tettünk fel kortárs íróknak és költőknek, és talán a válaszokból megelevenedik és feltámad poraiból ez a középiskolai tankönyvek lapjai közé rekedt izgalmas életmű és személyiség. Mindenkinek másképp, de mindenképpen 2023 perspektívájából.

ko | 2023. február 28. |

Kemény ZsófiSzöllősi Mátyás és Háy János után most Erdős Virág válaszait adjuk közre:

Melyeket tartja Petőfi legizgalmasabb sorainak, és miért éppen ezeket?

„Édes szép, ifju hitvesem”, „Szörnyű idő, szörnyű idő!”, például. Amikor öt versszaknyi igyekvés, vagy épp egy komplett költői életmű legeslegvégén egyszer csak megérkezik ezekhez a fokozhatatlanul egynemű mondatokhoz. Mint régen, amikor az augusztusi tűzijáték végén kigyulladt a Gellért-hegy, és az addigi „játék a tűzzel” hirtelen élesbe fordult. Van egy homályos emlékem arról a felolvasóestről, amelyen Parti Nagy talán először olvasta fel a frissen készült Petőfi Barguzinban című versét valamikor a kétezres évek legelején. Ő akkor a várakozásokkal ellentétben nem a kései Petőfi-lírát próbálta elképzelni, hanem Petőfi, a mindenkori „helyi nevezetesség” addigi túlhajszolt látvány-költészetét parodizálta, persze iszonyú viccesen. Pedig szerintem Petőfi, ha nem halt volna meg, akkor ’49 után, amikor a „játék a tűzzel” egyszerre élesbe fordult, egészen másképp kezdett volna el írni. Kis túlzással: szegény, ha megéri, nagy költő válhatott volna belőle.

Mi a legkorábbi vagy legmeghatározóbb emléke a költővel kapcsolatban?

A legkorábbi talán az Anyám tyúkja. Mondhatnám, hogy még a feszengésre is emlékszem, amikor a kisiskolás olvasókönyvemben először olvastam, de ez nem igaz, mert akkoriban még simán elhitették velünk, hogy az igazi költészet ilyen. Valami nettó idiótaság, kendermag és iparkodás, amihez se térben, se időben, se nyelvileg nem tudsz kapcsolódni, de nem nevethetsz rajta, mert még a vicceit is halálosan komolyan kell venni. A természetes viszonyulás nem opció, mert a beavatás lényege, hogy magát a helyes viszonyulást kell fáradságos munkával elsajátítanod. Ha gyerekkoromban természetesen mertem volna viszonyulni azokhoz a Petőfi-versekhez, amelyeket annak idején a beetetés szándékával ránk erőltettek – Itt van az ősz, Füstbe ment terv, Anyám tyúkja, stb –, akkor biztos, hogy fejvesztve menekülök előlük, mint minden elől, ami idegen és hazug.

Hiszen az ősz nyilvánvalóan a legocsmányabb évszak, anyámat utálom, a tyúk pedig egy zacskósleves.

Aktuális-e (akár részeiben, akár egészében) ma?

Szerintem a probléma aktuális, amit képvisel. Produkció-e a költészet, celeb, megmondóember, marketingszakember-e a költő. Elvakít-e a saját láthatóságod, törvényszerű-e, hogy ellened fordul és elpusztít a brand, ami belőled vétetett.

Melyik Petőfit érzi legközelebb magához? A forradalmárt, a hitvest, az Alföld szerelmesét vagy valami mást?

Egy szóval se mondtam, hogy közel érzem magamhoz. Lehet, hogy Petőfi színésznek nem volt jó színész, viszont költőnek nagyon jó színész volt. Parádés alakításai voltak, és egy percre se esett ki az aktuális szerepéből. Pont csak közel nem engedett minket se magához, se a korhoz, amelyben élt. És ez nem az idő távolsága, hanem a színpad és a nézőtér közti távolság. Tudom, milyen a színpadra bezárva lenni, nagy kár, hogy élete végéig nem tudott onnan kiszabadulni.

Mit kérdezne tőle, miről beszélgetne vele, ha visszamehetne az időben?

Nem hiszem, hogy szóba állna velem, de hogy nem venne komolyan egy percig se, az biztos. Pont olyan magasról lesajnálna, mint manapság a magamfajtát a hozzá hasonló, kétszáz éves fiatalemberek. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Petőfi kultusza elfedi, mennyire szabad és kísérletező költő volt

Petőfi születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó kiállítását is újragondolták. A januárban megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni állandó kiállítás megnyitójáról már írtunk, most pedig a tárlat irodalomtörténész-kurátorával, Vaderna Gáborral beszélgettünk Petőfi szövegeiről, a költő humoráról, és arról, mit érdemes még olvasni tőle a mindenki által ismert kötelezőkön túl.

...
Podcast

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

 Berényi Anna Petőfi című életrajzi regénye arra vállalkozik, hogy árnyalja a képet, mely hagyományosan bennünk él a 19. század egyik legfontosabb költőjéről. Hogyan lehet regényt írni egy rendkívül rövid, mindössze 26 évnyi, ráadásul mindenki számára nagyon jól ismert élettörténetből?

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

...
Hírek

Népmesék, megelevenedő nevek és a víz történetei [Programajánló]

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

...
Hírek

Munkába állnak a hollywoodi forgatókönyvírók

...
Hírek

Bret Easton Ellis: Minden könyvemet magamnak írtam, soha nem másoknak

...
Hírek

Bödőcs Tibor: A népi-urbánus vita itt zajlik, bennem

...
Hírek

Múló idő, várandósság és beszélgetés önmagunkkal - magyar irodalom a Könyvfesztiválon

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.