Erdős Virág: Ellened fordul és elpusztít a brand, ami belőled vétetett [Petőfi200]

Erdős Virág: Ellened fordul és elpusztít a brand, ami belőled vétetett [Petőfi200]

Mit jelent számunkra Petőfi? Hogyan viszonyul a szövegeihez a mai olvasó? Milyennek látjuk, hogyan értjük vagy értjük félre? Hogy mindezt megvizsgáljuk, öt rövid kérdést tettünk fel kortárs íróknak és költőknek, és talán a válaszokból megelevenedik és feltámad poraiból ez a középiskolai tankönyvek lapjai közé rekedt izgalmas életmű és személyiség. Mindenkinek másképp, de mindenképpen 2023 perspektívájából.

ko | 2023. február 28. |

Kemény ZsófiSzöllősi Mátyás és Háy János után most Erdős Virág válaszait adjuk közre:

Melyeket tartja Petőfi legizgalmasabb sorainak, és miért éppen ezeket?

„Édes szép, ifju hitvesem”, „Szörnyű idő, szörnyű idő!”, például. Amikor öt versszaknyi igyekvés, vagy épp egy komplett költői életmű legeslegvégén egyszer csak megérkezik ezekhez a fokozhatatlanul egynemű mondatokhoz. Mint régen, amikor az augusztusi tűzijáték végén kigyulladt a Gellért-hegy, és az addigi „játék a tűzzel” hirtelen élesbe fordult. Van egy homályos emlékem arról a felolvasóestről, amelyen Parti Nagy talán először olvasta fel a frissen készült Petőfi Barguzinban című versét valamikor a kétezres évek legelején. Ő akkor a várakozásokkal ellentétben nem a kései Petőfi-lírát próbálta elképzelni, hanem Petőfi, a mindenkori „helyi nevezetesség” addigi túlhajszolt látvány-költészetét parodizálta, persze iszonyú viccesen. Pedig szerintem Petőfi, ha nem halt volna meg, akkor ’49 után, amikor a „játék a tűzzel” egyszerre élesbe fordult, egészen másképp kezdett volna el írni. Kis túlzással: szegény, ha megéri, nagy költő válhatott volna belőle.

Mi a legkorábbi vagy legmeghatározóbb emléke a költővel kapcsolatban?

A legkorábbi talán az Anyám tyúkja. Mondhatnám, hogy még a feszengésre is emlékszem, amikor a kisiskolás olvasókönyvemben először olvastam, de ez nem igaz, mert akkoriban még simán elhitették velünk, hogy az igazi költészet ilyen. Valami nettó idiótaság, kendermag és iparkodás, amihez se térben, se időben, se nyelvileg nem tudsz kapcsolódni, de nem nevethetsz rajta, mert még a vicceit is halálosan komolyan kell venni. A természetes viszonyulás nem opció, mert a beavatás lényege, hogy magát a helyes viszonyulást kell fáradságos munkával elsajátítanod. Ha gyerekkoromban természetesen mertem volna viszonyulni azokhoz a Petőfi-versekhez, amelyeket annak idején a beetetés szándékával ránk erőltettek – Itt van az ősz, Füstbe ment terv, Anyám tyúkja, stb –, akkor biztos, hogy fejvesztve menekülök előlük, mint minden elől, ami idegen és hazug.

Hiszen az ősz nyilvánvalóan a legocsmányabb évszak, anyámat utálom, a tyúk pedig egy zacskósleves.

Aktuális-e (akár részeiben, akár egészében) ma?

Szerintem a probléma aktuális, amit képvisel. Produkció-e a költészet, celeb, megmondóember, marketingszakember-e a költő. Elvakít-e a saját láthatóságod, törvényszerű-e, hogy ellened fordul és elpusztít a brand, ami belőled vétetett.

Melyik Petőfit érzi legközelebb magához? A forradalmárt, a hitvest, az Alföld szerelmesét vagy valami mást?

Egy szóval se mondtam, hogy közel érzem magamhoz. Lehet, hogy Petőfi színésznek nem volt jó színész, viszont költőnek nagyon jó színész volt. Parádés alakításai voltak, és egy percre se esett ki az aktuális szerepéből. Pont csak közel nem engedett minket se magához, se a korhoz, amelyben élt. És ez nem az idő távolsága, hanem a színpad és a nézőtér közti távolság. Tudom, milyen a színpadra bezárva lenni, nagy kár, hogy élete végéig nem tudott onnan kiszabadulni.

Mit kérdezne tőle, miről beszélgetne vele, ha visszamehetne az időben?

Nem hiszem, hogy szóba állna velem, de hogy nem venne komolyan egy percig se, az biztos. Pont olyan magasról lesajnálna, mint manapság a magamfajtát a hozzá hasonló, kétszáz éves fiatalemberek. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Petőfi kultusza elfedi, mennyire szabad és kísérletező költő volt

Petőfi születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó kiállítását is újragondolták. A januárban megnyílt, Költő lenni vagy nem lenni állandó kiállítás megnyitójáról már írtunk, most pedig a tárlat irodalomtörténész-kurátorával, Vaderna Gáborral beszélgettünk Petőfi szövegeiről, a költő humoráról, és arról, mit érdemes még olvasni tőle a mindenki által ismert kötelezőkön túl.

...
Podcast

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

 Berényi Anna Petőfi című életrajzi regénye arra vállalkozik, hogy árnyalja a képet, mely hagyományosan bennünk él a 19. század egyik legfontosabb költőjéről. Hogyan lehet regényt írni egy rendkívül rövid, mindössze 26 évnyi, ráadásul mindenki számára nagyon jól ismert élettörténetből?

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

Hírek
...
Szórakozás

Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

...
Panodyssey

Vajsenbek Péter: Immigrant story / Akik még hisznek / Magyarok és értelmiségiek [Panodyssey]

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Szórakozás

Tarr Béla, Fekete István, ChatGPT-féle Godot és a Műanyag égbolt [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Alkotótárs

Vonnák Diána: A nyelv nagyon demokratikus dolog, mindenki használja

...
Zöld

Peter Wohlleben elmagyarázza, hogyan erősödik meg az erdő, ha békén hagyjuk

...
Hírek

Elhunyt Kipke Tamás Táncsics Mihály-díjas újságíró, író

...
Hírek

Összeállt a Magyar Könyvtervezés díj shortlistje

...
Zöld

Magyar mesterséges intelligencia segíthet a depresszió szűrésében

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Nádas szerint elkerülhetetlen az összeomlás, de muszáj tennünk a dolgunkat

A Nádas Péterről készült dokumentumfilm, a Saját erdő egyszerre portré- és természetfilm, meditatív alkotás, mely a világról és önmagunkról alkotott tudásunk átgondolására késztet. Kárpáti György Mór alkotása megállásra késztet, kiléptet a mindennapok zajából és felületességéből, és bevezeti a nézőt az író gondolatainak terébe. 

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

A páciens című sorozathoz kapcsolódva most öt olyan könyvet mutatunk, amelyekben a pszichológus szemszögén keresztül beleshetünk a terápia zárt ajtaja mögé, és amelyekből kiderül, hogy a szakember is ugyanolyan esendő, mint a páciens.  

...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.