Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Ha megállítanánk valakit az utcán és arra kérnénk mondjon egy magyar költőt, nagy valószínűséggel Petőfi jutna az eszébe. Mindenki ismeri az Anyám tyúkját és a Nemzeti dalt, de az is biztos, hogy bármerre járunk az országban, előbb-utóbb egy Petőfi utcába tévedünk. Nem véletlen, hogy a magyar költészet szinte eggyé vált a nevével: akár tudatosan, akár nem, Petőfi gondoskodott róla, hogy emlékezzünk rá. A Petőfi Irodalmi Múzeum új, állandó kiállítása a közismert klisék helyett a jelen kérdései felől közelíti meg Petőfi kultuszát. A kurátorok célja, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

Fotók: Birtalan Zsolt/PIM

Simon Eszter | 2023. január 26. |

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok, dr. Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, Prágai Adrienn művészettörténész és dr. Vaderna Gábor irodalomtörténész, azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a tárlat a napjainkat meghatározó kérdésekre válaszoljon. Az új kiállítás annyiban eltér a korábbiaktól, hogy

ezúttal nem az életrajz és a kultusz ápolása áll a középpontban.

A kurátorok arra tettek kísérletet, hogy egy-egy csomópontot körüljárva Petőfi más-más arcát mutassák be.

-

A kiállítás a Károlyi-palota egykori szalonjából indulva hét tematikus termen vezet végig. Az első térben még nem tudunk meg túl sok újdonságot, az óriási felületeken Petőfi életének főbb állomásairól olvashatunk. A terem igazi érdekessége az eddig ismeretlen kéziratok sokasága, amihez egy különleges szekrényt is építettek. Az eredeti szövegeket háromhavonta cserélik, mert a ritka dokumentumokat időnként pihentetni kell. A költő népszerűségét remekül bizonyítja, hogy Petőfi eltűnése után hamar megnyitották a Petőfi-házat, ahol olyan tárgyakat állítottak ki, mint például a költő kedvenc kocsonyás tálkája.

A relikviákról azonban csak feltételezhetjük, hogy Petőfihez tartoztak, míg a kéziratok egészen közel engednek a költő gondolatvilágához.

A kurátorok a hagyományos kultusztól eltávolodva Petőfi szövegvilágára helyezték a hangsúlyt, mindezt a korabeli magyar festészettel párbeszédbe állítva. Munkácsy Mihály, Barabás Miklós vagy Madarász Viktor festményei akár Petőfi-versek illusztrációi is lehetnének. Ez jól példázza, hogy a reformkor íróit és festművészeit hasonló kérdések foglalkoztatták.

A következő terembe lépve láthatjuk Petőfi kecskebőr tárcáját, amire Szendrey Júlia egy meztelen puttót és egy nemzeti zászlót hímzett.

A költő személyes tárgyai mellett Vörösmarty sakk-készlete, Arany János hálósapkája és Szendrey Júlia esküvői csokra is megidézi a magyar romantika korszakát. A kurátorok elmondása szerint a kiállítás önállóságra buzdítja a nézőt. Arra készteti, hogy vesszen el, szabadon barangoljon a termek között, mindenki fedezze fel Petőfi életéből azt, ami a leginkább megragadja a figyelmét. Akármilyen egyszerűen hangzik, első alkalomra adhattak volna kicsivel több kapaszkodót, ugyanakkor azt is elmondták, hogy

a Költő lenni vagy nem lenni kiállítás célja, hogy a néző többször is visszatérjen. Az mindenesetre tény, hogy a látogató elsőre óriási információhalommal találkozik, amiben elég könnyű elveszni.

-

Az is kétségtelen, hogy Petőfi már életében is felkavarta az irodalom állóvizét. A költő erőteljes kiállásával és markáns jellemvonásaival megragadta kortársai figyelmét. Kérdés azonban, hogy mindez mennyire volt tudatos. A kiállításon dr. Varenda Gáborral beszélgettünk, aki szerint elképzelhető, hogy Petőfi tudatosan használta a korabeli médiát, de az is, hogy egyszerűen csak remekül ráérzett a működésére. „Sokan szerették, és talán még többen utálták, de senki sem hagyta szó nélkül.

Egészen példátlan a magyar irodalomban, hogy egy író ekkora feltűnést keltsen a legkülönbözőbb társadalmi rétegekben” – mondta a kurátor.

A korabeli lapok között jó néhány akadt, amely erős bírálatot fogalmazott meg arra hivatkozva, hogy a költő viselkedése polgárpukkasztó és szembemegy az általánosan elfogadott normákkal. Petőfi például azt gondolta, hogy az új nemzeti hadsereg önkéntes alapon, lelkesedésből szerveződik és olyan nemzetőrökből áll majd, akik hazafiasságból lépnek a hadsereg szolgálatába. Ez a hazafias lendület pedig győzelemre vezeti a hadsereget. Úgy tűnik, Petőfi arról viszont megfeledkezett, hogy a hadsereg akkor működik hatékonyan, ha korszerű és fegyelmezett. Nem hordott egyenruhát és nem jelentette be a szabadság iránti kérelmét sem, ezért Klapka György le akarta csukatni, a költő szerencséje csupán az volt, hogy Kossuth rajta tartotta a szemét. Neki köszönhetően Bem tábornok seregébe került, ahol a hadvezér tolmácsa lett, de itt még nem ér véget a sor. A költő számtalan kommunikációs szabályt is megszegett, és amikor figyelmeztetést kapott a magyar hadsereg főparancsnokától, válaszként gúnyos epigrammát írt feletteséről Nyakravaló címmel, de még ezt sem érezte elégnek. Mindenkivel tudatni akarta a véleményét, ezért publikálta a verset, amivel újabb botrányt robbantott ki.

-

Dr. Varenda Gáborral arra tettünk gondolatkísérletet, hogy Petőfi vajon ma is képes lenne-e a kultuszteremtésre. A költő pályája egybeesett azzal az időszakkal, amikor a nemzeti kultusz formái és rítusai éppen alakulóban voltak, és azzal is, amikor kialakult a médiakörnyezet - vagyis a nyomtatott sajtó -, ami  lehetővé tette a kultuszépítést.

„Nem véletlen, hogy reformkori figurákról készült szobrokkal van tele az ország, és a legtöbb utcát is róluk nevezték el.

Ez egyrészt az ő nagyságukat dicséri, ugyanakkor azt is magyarázza, hogy ezek a formák az ő életükben jöttek létre.” 

Arról is csak találgathatunk, hogy milyen élet várt volna Petőfire, ha túléli a szabadságharcot - ahogy például az a költő szintén forradalmár barátjának, Jókai Mórnak sikerült. Az író 1849 után meggazdagodott és betagozódott a polgári társadalomba, és méghozzá olyannyira, hogy villát vásárolt a Svábhegyen és Balatonfüreden, majd kormánypárti képviselő lett, aki a trónörökössel szerkesztett könyvsorozatot. 

Kapcsolódó cikkek
...
Könyves Advent

Költő és szabadságharcos - de ki volt Petőfi valójában?

Berényi Anna a valóság színeivel festi ki a jól ismert dagerrotípiát Petőfiről, de nemcsak kifesti - megeleveníti hősét. Olvass bele!

...
Hírek

Nyolckötetes Petőfi-sorozat jelenik meg a bicentenáriumra

Az Osirisnál most megjelent könyvek koncepciójában hangsúlyos volt, hogy a témájukat ne csak Petőfi Sándor és munkássága adja, hanem egy tágabb korszakot öleljen fel és annak legnagyobb alkotóival is foglalkozzon, Petőfi mellett többek között Vörösmarty Mihály, Arany János és Madách Imre is megjelenjen.

...
Szórakozás

A csönddé vált Pilinszkyről és a szemtelenül vagány Petőfiről is hallhatsz a Müpa podcastjeiben

A hagyományt megkerülve mutat be életműveket a Müpa Vers-est sorozata.

Hírek
...
Zöld

Jane Goodall Budapesten is bemutatja A remény könyvét

...
Hírek

Eredeti Kazinczy-kötet került elő egy online aukción

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Tavaly rekord számú könyv eltávolítását kérték az amerikai iskolákból és könyvtárakból

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

...
Hírek

A világ legrégebbi héber Bibliáját állítják ki Tel-Avivban

...
Szórakozás

Tolkien, Trianon, Borbély Szilárd, Polcz Alaine [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Több száz Petőfi-kézirat között böngészhetünk az interneten

...
Nagy

Melyik könyvvel érdemes belépni Sherlock Holmes fiktív univerzumába?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története