Karafiáth Orsolya: Petőfi életében Júlia volt az egyetlen kaliber [Petőfi200]

Karafiáth Orsolya: Petőfi életében Júlia volt az egyetlen kaliber [Petőfi200]

Az Alföld szerelmesének élettörténetét és verseinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin. Mindenkinek van véleménye róla. Sorozatunkban kortárs költőket, írókat kérdeztünk meg arról, hogyan él bennük Petőfi költészete, mit jelent számukra a személye, kultusza. Körkérdésünkre ezen a héten Karafiáth Orsolya válaszolt. 

Fotó: Kállai Márta

ko | 2023. március 28. |

Mit jelent Petőfi ma? Hogyan viszonyul a szövegeihez a mai olvasó? Milyennek látjuk, hogyan értjük vagy értjük félre? Ki az a Petőfi Sándor és aktuálisak-e még a versei?Hogy mindezt megvizsgáljuk, öt rövid kérdést tettünk fel kortárs íróknak és költőknek, és talán a válaszokból megelevenedik és feltámad poraiból ez a középiskolai tankönyvek lapjai közé rekedt izgalmas életmű és személyiség. Mindenkinek másképp, de mindenképpen 2023 perspektívájából.

Kemény ZsófiSzöllősi MátyásHáy JánosLackfi JánosErdős Virág, Berta Ádám és Szabó Borbála után ezúttal Karafiáth Orsolya válaszait adjuk közre: 

Melyeket tartja Petőfi legizgalmasabb sorainak, és miért éppen ezeket?

“A bánat? egy nagy óceán. / S az öröm? / Az óceán kis gyöngye. Talán, / Mire fölhozom, össze is töröm.” Nyilván depressziós választás.

Mi a legkorábbi vagy legmeghatározóbb emléke a költővel kapcsolatban? Aktuális-e (akár részeiben, akár egészében) ma?

A Petőfi ’73 című film. És a nagy futás benne. Ez évekig kísértett, előttem volt, később is, mikor anyám üvöltette Bruce Springsteentől a Born to Runt. Egy szép fiú arca is megvolt belőle, később kiderült, hogy az Can Togay volt. Gyerekként anya mindig dalokkal altatott el, és az Európa csendes… volt ezek egyike, a partizándalokon kívül. “Szégyen rá, lecsendesült..” - ez örökké belém égett.

Hogy a lecsendesülés az egyik legnagyobb szégyen. A csendben maradás.

A Nemzeti dal megzenésítését is nagyon szerettem. Én is ki akartam állni emberek elé. Ez később sikerült is, soha nem felejtem el, mikor a 2019-es Pride-on, több ezer embert én indíthattam el a színpadról. “Indulhat a menet!” Az volt első, kordon nélküli Pride, egészen forradalminak éreztem.

De közben bajban vagyok a forradalmakkal, csitítottam a tesómat is mindig, mikor a tüntetéseken a tömeg azt kiábálta, violence! Mert én a csendes forradalmár vagyok, aki még a szavak erejében hisz. De abban már nemigen, hogy a tömeggel menni kell tombolni, harcolni is. Pedig tudom, hogy sokszor tényleg csak az erőszak a megoldás.

Komoly gondolatok! De utána máris ráz a nevetés, valaki elküld két képet, mind a kettőn ugyanaz az őz áll. Itt van őz. Itt van újra.

És ugyanilyen erővel, körülbelül ugyanakkor a János vitéz is megtalált, egy nagyon szép változatban volt meg, sosem untam, tudtam kívülről. És évekig azt hittem, az Annakoka egy szép női nép (“Annakokáért én arról lemondok….”), azt gondoltam, ha egyszer lányom lesz, így nevezem el. És imádtam hozzá a giccset, lementünk a Szegedi Szabadtéri Játékokra is megnézni, megvolt a lemez is, persze.

Apám mindent kifordított. Egyszer néztük a bővérű szomszédasszonyt az ablakból, nevettünk váltakozó szeretőin. Neked mi a véleményed róla, kérdeztem a fatert. Hát, képzetem hegy-völgyeit nem járja, felelte. Ezt el is loptam, és az első nagyobb sikert elérő versemben fel is használtam. Ekkor éreztem rá, hogy milyen jó játék ez a kifordítós. 

Egyszer, még a kétezres évek legelején egy női lap készített egy összeállítást, az volt a címe: Márciusi ifjak. Pár fiatalt művészt odatettek a Nemzeti Múzeum elé, magunkról beszéltünk, a terveinkről. Milyen semmi, egoista kis tervek voltak ezek.

Melyik Petőfit érzi legközelebb magához? A forradalmárt, a hitvest, az Alföld szerelmesét vagy valami mást?

Egyiket sem. Nem áll közel hozzám.

De sokat foglalkoztam már vele. 1998-ban az egyetemi lapunk, a Sárkányfű Petőfi-különszámot készített. Játszottunk a kultusszal, és ennek jegyében az illusztrációkat gyerekek készítették. Egy közös volt bennük: a kackiás bajusz. És a művek felén gatyában táncolt. Én arról próbáltam meg szólni, hogy kiüresedett a mítosz. Ideje újra megtölteni. Érdekes módon ezzel a lapszámmal törte át a Sárkányfű a népszerűségi küszöböt. Készült televíziós összeállítás, riportok, szerzővé avattak minket. Én csak lestem.

És a gatyatánc nem engedett, egyszer egy közéleti tárcában jegyeztem meg: “Petőfi Sándor gatyában táncol, énekeltük. Petőfi ettől a gatyás képtől egész közel jött, és bár tudtuk, hogy ez egy gúnyrigmus, Petőfi nem lett kisebb, sőt! Kedves lett, a barátunk, szerettük! Hiszen a költőfejedelem is ugyanolyan, mint a fiúk a tornaöltözőben, mint a munkások a telken! Ugyanolyan, mint a barátnőm, Gitta papája, aki mindig megnyeri a lábszépségversenyt az üdülőben, szívecskés gatyában, amit az NSZK-ból kapott! Évekig ebben menőzik a búcsúesteken, kopnak rajta a szívek. Petőfire is szíves gatyát képzelek, veszettül ropja képzeletemben a honvédségi üdülőben, kicsit szerelmes vagyok belé, nagy bátorság kell ilyen gatyás tánchoz, nem merné mindenki, Gitta papája is csak csatakrészegen, de azt már amúgy is nehéz táncnak nevezni.

Petőfinek nem ártott a gatyatánc, Petőfi nagysága kiröhögésálló. 

Az egyetlen ebben a műfajban.”

Mit kérdezne tőle, miről beszélgetne vele, ha visszamehetne az időben?

A szerelemről kérdezném. Mert annyira zavaros volt, és annyira mindegy volt neki, kibe szerelmes. Júlia volt az egyetlen kaliber az életében, de abban sem vagyok biztos, hogy ezt egyáltalán felismerte-e.

A Karafiáth-versek izgalmas projektekben alakulnak át dallá
A Karafiáth-versek izgalmas projektekben alakulnak át dallá
Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szabó Borbála: Petőfi zseniális, humoros, izgága [Petőfi200]

Szabó Borbála A János vitéz-kód című kötetében újraértelmezte és modern környezetbe helyezte az ország egyik legismertebb kötelezőjét, most pedig elárulta, mit gondol Petőfiről.

...
Hírek

Lackfi János: Petőfi szerelmes volt az életbe [Petőfi200]

Petőfivel kapcsolatos körkérdéseinkre ezen a héten Lackfi János válaszolt. 

...
Hírek

Berta Ádám: Petőfi egy közvetlen csóka [Petőfi200]

A Petőfi-bicentenárium alkalmából indított sorozatunkban ezúttal Berta Ádám válaszolt a költővel kapcsolatos kérdésekre. 

Hírek
...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

...
Szórakozás

Máté Gábor, Sátántangó, Süsü és Friss Hús [PROGRAMAJÁNLÓ]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: Hogyan jutottam el a tajgába? (Megjegyzések személyességről és a társadalmi realitásról)

Kiss Tibor Noé esszésorozatának első részében saját könyvein végigtekintve mutatja meg az olvasónak, milyen változatos módokon fogalmazthatók meg a személyes tapasztalatok.

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.

A hét könyve
Kritika
Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.