Berta Ádám: Petőfi egy közvetlen csóka [Petőfi200]

Berta Ádám: Petőfi egy közvetlen csóka [Petőfi200]

Az Alföld szerelmesének élettörténetét és szövegeinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin.  Mindenki ismeri, mindenkinek van véleménye róla. Körkérdésünkre ezúttal Berta Ádám válaszolt.

ko | 2023. március 14. |

Mit jelent Petőfi ma? Hogyan viszonyul a szövegeihez a mai olvasó? Milyennek látjuk, hogyan értjük vagy értjük félre? Ki az a Petőfi Sándor és aktuálisak-e még a versei? Hogy mindezt megvizsgáljuk, öt rövid kérdést tettünk fel kortárs íróknak és költőknek, és talán a válaszokból megelevenedik és feltámad poraiból ez a középiskolai tankönyvek lapjai közé rekedt izgalmas életmű és személyiség. Mindenkinek másképp, de mindenképpen 2023 perspektívájából.

Kemény ZsófiSzöllősi Mátyás, Háy János, Erdős Virág és Lackfi János után most Berta Ádám válaszait adjuk közre:

Melyeket tartja Petőfi legizgalmasabb sorainak, és miért éppen ezeket?

Nem tudom, ez-e a legizgalmasabb, de holtbiztos, hogy először ez a levélrészlet jut eszembe: „Mikor Toldi alszik s szájából a nyál foly, ezért sokan le fognak téged köpni, de én megcsókollak.” Ha olyanokkal beszélgetek, akik nem sok magyar verset olvastak, örömmel szoktam megemlíteni, hogy az alvás, a tátva maradó száj, a kicsurranó nyál a magyar költészetben versmotívumként is megállják a helyüket. Édesanyám sokat idézte kiskoromban az Arany Lacinak című verset. Ennek a címét sokáig nem tudtam helyesen értelmezni, talán mert anyám öccsét is Lacinak hívták. Éveken át úgy képzeltem, maga a vers az, ami aranyból van, aranyból készült ajándék, amit a szöveg formájában nyújt át a költő a vers címzettjének, bizonyos Lacinak.

Mi a legkorábbi vagy legmeghatározóbb emléke a költővel kapcsolatban?

Iskolával vittek bennünket valami nézhetetlen filmre március tizenötödike alkalmából. Szegeden a nyolcvanas években három mozi volt, a Vörös Csillag, a Szabadság és a Fáklya. Ez utóbbit később egy az egyben lebontották. Nagyon izgalmas épület volt egyébként, erkélyes vetítőteremmel, a nézőtérre vezető, sötét, tekervényes folyosókkal, imádtam barangolni benne. A kesztyűmet, hogy ne veszítsem el, szalagon belefűzte anyám vagy nagyanyám a dzsekibe, belül az akasztón átbújtatva, a gallértól jobbra-balra, végig a kabát ujján át. Vagy talán éppen hogy nem fűzték még bele, és a Fáklyában elhagytam fél pár kesztyűt, aztán ezért találták ki a zsinóros rögzítést, hogy engem mentálisan tehermentesítsenek. Jó tíz év múlva – ezt előfordulhat, hogy csak álmodtam –, a Westel rádiótelefon hőskorában szintén a Fáklyában láttam először egy embernél két mobilt. Egyik a jobb kezében, másik a balban: hibátlan westernhős. Talán ezért is kár volt a Fáklyát lebontani. Vittek bennünket a tanárnénik osztállyal a filmre, sütött a nap, nem volt hideg, a Széchenyi tér járdáin olvadt a félrekotort hó.

Viszonylag tökéletes volt minden.

Aktuális-e (akár részeiben, akár egészében) ma?

Eleve amiatt, hogy fiatalon halt meg, friss maradt az alakja, hiszen csak a megélt életkorához tudunk viszonyulni. Nem látjuk magunk előtt szőrösen, túlsúlyosan, mint Mikszáthot, nincs róla időskori portrénk, mint Jókairól, nem ő a haza bölcse, mint Deák. Petőfi nem hangyásodott meg Döblingben, mint Széchenyi. Egy közvetlen csóka, alaposan megfigyelte, hogyan halad a juhász a szamáron, ritkán volt pénze, talán az alkoholt se bírta, paprikás természetű, befordult a konyhába stb.

Kis túlzással olyan keretek között gondolunk rá, mint a saját mindennapi életünkre.

Melyik Petőfit érzi legközelebb magához? A forradalmárt, a hitvest, az Alföld szerelmesét vagy valami mást?

Mindig is érdekelt a topográfia az irodalomban, saját ötleteim rendszerint inspiráló helyszínekből bontakoznak ki. Előbb töprengek a narratíva által létrehívott téren, mint a karakteren vagy a konfliktuson. Petőfinek is a tájleíró szövegei foglalkoztatnak leginkább, élesnek, szemléletesnek tartom, iskolában, amikor memoritert kellett tanulni, könnyen boldogultam vele.

Mit kérdezne tőle, miről beszélgetne vele, ha visszamehetne az időben?

Az ismeretségeiről, emberi kapcsolatairól kérdezném. Ha pedig Petőfi szellemével hozna össze a sors, nem cinikusan, de ha tehetném, valódi kíváncsisággal mégis rákérdeznék, biztos megérte-e a kalandvágy. Milyennek bizonyult elesni a segesvári csatamezőn? Egyáltalán miket látott a halála előtti órákban? Elmondanám neki, milyen sokan járnak terápiába manapság a nyugati világban, biztatnám, fejtse ki, mi erről a véleménye. Természetesen az is foglalkoztatna, mik Petőfi nézetei a napi politikáról, arról, ahogyan az egyenlőtlenség és a propaganda megmérgezi az emberek életét.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Lackfi János: Petőfi szerelmes volt az életbe [Petőfi200]

Petőfivel kapcsolatos körkérdéseinkre ezen a héten Lackfi János válaszolt. 

...
Hírek

Erdős Virág: Ellened fordul és elpusztít a brand, ami belőled vétetett [Petőfi200]

Sorozatunkban kortárs költőket, írókat kérdezünk a kétszáz évvel ezelőtt született Petőfiről. Ezúttal Erdős Virág válaszait közöljük. 

...
Hírek

Háy János: Petőfi az anyanyelvünk [Petőfi200]

Az Alföld szerelmesének élettörténetét és szövegeinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin.  Mindenki ismeri, mindenkinek van véleménye róla. Körkérdésünkre ezúttal Háy János válaszolt. 

Hírek
...
Zöld

Jane Goodall Budapesten is bemutatja A remény könyvét

...
Hírek

Eredeti Kazinczy-kötet került elő egy online aukción

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

Tavaly rekord számú könyv eltávolítását kérték az amerikai iskolákból és könyvtárakból

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

...
Hírek

A világ legrégebbi héber Bibliáját állítják ki Tel-Avivban

...
Szórakozás

Tolkien, Trianon, Borbély Szilárd, Polcz Alaine [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Több száz Petőfi-kézirat között böngészhetünk az interneten

...
Nagy

Melyik könyvvel érdemes belépni Sherlock Holmes fiktív univerzumába?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk.