Szöllősi Mátyás: Utaznék, mulatnék Petőfivel [Petőfi200]

Szöllősi Mátyás: Utaznék, mulatnék Petőfivel [Petőfi200]

Az Alföld szerelmesének élettörténetét és szövegeinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin.  Mindenki ismeri, mindenkinek van véleménye róla. Körkérdésünkre ezúttal Szöllősi Mátyás válaszolt. 

Fotó: Todoroff Lázár

ko | 2023. február 14. |

Esterházy Péter szerint a levegő ura. De mit jelent a levegő urának lenni? És mit jelent Petőfi ma? Hogyan viszonyul a szövegeihez a mai olvasó? Milyennek látjuk, hogyan értjük vagy értjük félre? Ki az a Petőfi Sándor és aktuálisak-e még a versei?

Hogy mindezt megvizsgáljuk, öt rövid kérdést tettünk fel kortárs íróknak és költőknek, és talán a válaszokból megelevenedik és feltámad poraiból ez a középiskolai tankönyvek lapjai közé rekedt izgalmas életmű és személyiség. Mindenkinek másképp, de mindenképpen 2023 perspektívájából.

Kemény Zsófi után most Szöllősi Mátyás válaszait adjuk közre:

Melyeket tartja Petőfi legizgalmasabb sorainak, és miért éppen ezeket?

Sok minden eszembe jut tőle, de amikor január elsején rádöbbentem, hogy évforduló van, akkor ezek a sorok voltak azok, amelyek elsőként fölbukkantak: "Fa leszek, ha fának vagy virága. / Ha harmat vagy: én virág leszek. / Harmat leszek, ha te napsugár vagy… / Csak, hogy lényink egyesüljenek." Talán azért is juthatott ez a négy sor eszembe – nemcsak azért, mert szép és fontos négy sor –, hanem mivel előre és hátra is mutat az időben, a magyar költészetben, eszembe juttatja Csokonait, akinek a költészete sok tekintetben rokon Petőfiével, és aki számtalanszor lenyűgözött nyelvi zsenialitásával, de eszembe juttatja természetesen Arany Jánost, akiről az imént említett dolog talán még inkább elmondható, és persze József Attilát vagy Pilinszkyt, a tömörséget, azt, hogy milyen lényegre törő és tiszta a költészetük. És eszembe juthatott azért is, mert úgy tapasztalom, hogy szükségünk van/volna a kapcsolódásra, arra, hogy több közünk legyen egymáshoz, és a költészet a legbenső dolgok kapcsolódásáról szól.

Mi a legkorábbi vagy legmeghatározóbb emléke a költővel kapcsolatban?

A legkorábbi emlékem nem egy verséhez köthető. Maga az eset persze fölhívta rá a figyelmemet, és ez által kezdtem érdeklődni a személye, a költészete iránt. Igazából nem is egyszer történt meg ez, inkább egy évente ismétlődő eseményről beszélhetünk, ugyanis nagyapám, Szöllősi Mátyás 1923. január 1-jén született, vagyis újra és újra emlékezetembe vésődött, hogy apai nagyapám ugyanazon a napon született, ráadásul pont száz évvel később, mint az egyik leghíresebb magyar költő. Persze a legmeghatározóbb emlékeim már inkább a művek befogadásához, olvasásához kapcsolódnak, például ahhoz a gyermekként fontos (irodalmi) élményhez, amelyet a János Vitéz jelentett. Számtalanszor hallottam Margit nénitől, a dadámtól, esti mese gyanánt, és amelyet aztán kézbe is vettem, és olvastam sokszor. Ma természetesen már azért egy kissé másként látom-olvasom a szöveget, mást jelent nekem, de az kétségtelen, hogy köze volt ahhoz, hogy írással, irodalommal kezdtem foglalkozni, és hogy mind a líra, mind a próza, az elbeszélés fontos és meghatározó a számomra

Aktuális-e (akár részeiben, akár egészében) ma?

Ha csak a főbb témáira gondolunk, már egyértelműen érezhető, hogy van aktualitása, ezek a dolgok nem mennek ki a divatból, legfeljebb más szemszögből, másféle tapasztalat alapján vizsgáljuk őket.

Ami elsőként eszembe jut, az őszintesége.

Ennek nagyon is aktuálisnak kellene lennie. Az, amit Petőfi “szemére vetettek” a saját korában, hogy a versbeszéde nagyon közel áll a hétköznapi nyelvhez, szintén élővé (könnyen érthetővé) teszi, ezt ilyen távolból is lehet érzékelni, pláne, ha az ember olvas másokat is abból a korszakból, ilyen szempontból is frissnek, másnak látszik, és az is. Az alkalmazkodóképessége, az, hogy sok minden érdekelte, mégis arra fordította a legtöbb energiáját, amiben a legtehetségesebb volt, szintén fontossá teheti számunkra a személyét, a kutató, sosem lankadó, igazán elhivatott alkatát, a tevékenységét, akár példa is lehet, mindenféle patetikus mellékzöngétől mentesen. Számomra legalábbis biztosan az, mert én is sokféle tevékenységet folytattam, mire eljutottam addig, hogy az írás és a fényképezés vált azzá, amivel gyakorlatilag mindennap foglalkozom.

Melyik Petőfit érzi legközelebb magához? A forradalmárt, a hitvest, az Alföld szerelmesét vagy valami mást?

Ha már mindenáron választani kell, akkor személy szerint az Alföld szerelmesét, mert bár a fotós tevékenységemben és az írásaimban is gyakran a hegyvidék jelenik meg különféle formákban, azért például a Kecskemét környéki táj, Bugac puszta nagyon közel áll a szívemhez, fontos nekem. És ez nemcsak azért van így, mert részben én is onnan származom, és gyerekként viszonylag sok időt töltöttem arrafelé, hanem mert ha Petőfire gondolok, az ehhez a tájhoz kapcsolódó költeményei jutnak leggyakrabban eszembe - bizonyos szempontból ezeket a verseket tartom a legerősebbnek, legőszintébb szövegeinek, amelyek, úgy érzem, tényleg

egy hosszadalmas jelenlét folyamán kialakult benső lényegből fakadnak.

Mit kérdezne tőle, miről beszélgetne vele, ha visszamehetne az időben?

Nehéz kérdés. Más kor, más megnyilvánulási formák. Ami nekem ma természetes viselkedés, neki vajon milyen lehetne? Elsőként az jut eszembe – azzal együtt, hogy valószínűleg jól megértenénk egymást –, mennyire meglepődnénk a másik viselkedésén. Az ilyesmivel eljátszani gondolatban mindig izgalmas. Amúgy pedig, nem hiszem, hogy konkrétan az írásairól, a verseiről kérdezném. Nem hiszem, hogy ez volna a kulcs. Hogy ezeken a direkt dolgokon keresztül juthatnék hozzá a legközelebb. Inkább, ha már lehetőségem lenne hosszabb időt eltölteni vele, részt vennék a hétköznapi tevékenységeiben (kétségtelen, számára a versírás is teljesen mindennapos dolog volt), utaznék, mulatnék vele, azokról a kérdésekről érdeklődnék, például a színész éveiről, az emberekkel való kapcsolatáról, amik építették, alakították őt, a költészeten kívül, de aztán azzal összefüggésben foglalkoztatták, élményekről, csalódásokról, amelyek a lényegéhez tartoztak. Mennék vele, és így biztosan jóval többet megtudhatnék róla, mint amennyi a verseiből kiderül. A versek esszenciák, de egy ember persze jóval több mint a verseinek összessége.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

 Berényi Anna Petőfi című életrajzi regénye arra vállalkozik, hogy árnyalja a képet, mely hagyományosan bennünk él a 19. század egyik legfontosabb költőjéről. Hogyan lehet regényt írni egy rendkívül rövid, mindössze 26 évnyi, ráadásul mindenki számára nagyon jól ismert élettörténetből?

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Könyves Advent

Költő és szabadságharcos - de ki volt Petőfi valójában?

Berényi Anna a valóság színeivel festi ki a jól ismert dagerrotípiát Petőfiről, de nemcsak kifesti - megeleveníti hősét. Olvass bele!

Legjobb Könyvek Nőknek
Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.