Szöllősi Mátyás: Utaznék, mulatnék Petőfivel [Petőfi200]

Szöllősi Mátyás: Utaznék, mulatnék Petőfivel [Petőfi200]

Az Alföld szerelmesének élettörténetét és szövegeinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin.  Mindenki ismeri, mindenkinek van véleménye róla. Körkérdésünkre ezúttal Szöllősi Mátyás válaszolt. 

Fotó: Todoroff Lázár

ko | 2023. február 14. |

Esterházy Péter szerint a levegő ura. De mit jelent a levegő urának lenni? És mit jelent Petőfi ma? Hogyan viszonyul a szövegeihez a mai olvasó? Milyennek látjuk, hogyan értjük vagy értjük félre? Ki az a Petőfi Sándor és aktuálisak-e még a versei?

Hogy mindezt megvizsgáljuk, öt rövid kérdést tettünk fel kortárs íróknak és költőknek, és talán a válaszokból megelevenedik és feltámad poraiból ez a középiskolai tankönyvek lapjai közé rekedt izgalmas életmű és személyiség. Mindenkinek másképp, de mindenképpen 2023 perspektívájából.

Kemény Zsófi után most Szöllősi Mátyás válaszait adjuk közre:

Melyeket tartja Petőfi legizgalmasabb sorainak, és miért éppen ezeket?

Sok minden eszembe jut tőle, de amikor január elsején rádöbbentem, hogy évforduló van, akkor ezek a sorok voltak azok, amelyek elsőként fölbukkantak: "Fa leszek, ha fának vagy virága. / Ha harmat vagy: én virág leszek. / Harmat leszek, ha te napsugár vagy… / Csak, hogy lényink egyesüljenek." Talán azért is juthatott ez a négy sor eszembe – nemcsak azért, mert szép és fontos négy sor –, hanem mivel előre és hátra is mutat az időben, a magyar költészetben, eszembe juttatja Csokonait, akinek a költészete sok tekintetben rokon Petőfiével, és aki számtalanszor lenyűgözött nyelvi zsenialitásával, de eszembe juttatja természetesen Arany Jánost, akiről az imént említett dolog talán még inkább elmondható, és persze József Attilát vagy Pilinszkyt, a tömörséget, azt, hogy milyen lényegre törő és tiszta a költészetük. És eszembe juthatott azért is, mert úgy tapasztalom, hogy szükségünk van/volna a kapcsolódásra, arra, hogy több közünk legyen egymáshoz, és a költészet a legbenső dolgok kapcsolódásáról szól.

Mi a legkorábbi vagy legmeghatározóbb emléke a költővel kapcsolatban?

A legkorábbi emlékem nem egy verséhez köthető. Maga az eset persze fölhívta rá a figyelmemet, és ez által kezdtem érdeklődni a személye, a költészete iránt. Igazából nem is egyszer történt meg ez, inkább egy évente ismétlődő eseményről beszélhetünk, ugyanis nagyapám, Szöllősi Mátyás 1923. január 1-jén született, vagyis újra és újra emlékezetembe vésődött, hogy apai nagyapám ugyanazon a napon született, ráadásul pont száz évvel később, mint az egyik leghíresebb magyar költő. Persze a legmeghatározóbb emlékeim már inkább a művek befogadásához, olvasásához kapcsolódnak, például ahhoz a gyermekként fontos (irodalmi) élményhez, amelyet a János Vitéz jelentett. Számtalanszor hallottam Margit nénitől, a dadámtól, esti mese gyanánt, és amelyet aztán kézbe is vettem, és olvastam sokszor. Ma természetesen már azért egy kissé másként látom-olvasom a szöveget, mást jelent nekem, de az kétségtelen, hogy köze volt ahhoz, hogy írással, irodalommal kezdtem foglalkozni, és hogy mind a líra, mind a próza, az elbeszélés fontos és meghatározó a számomra

Aktuális-e (akár részeiben, akár egészében) ma?

Ha csak a főbb témáira gondolunk, már egyértelműen érezhető, hogy van aktualitása, ezek a dolgok nem mennek ki a divatból, legfeljebb más szemszögből, másféle tapasztalat alapján vizsgáljuk őket.

Ami elsőként eszembe jut, az őszintesége.

Ennek nagyon is aktuálisnak kellene lennie. Az, amit Petőfi “szemére vetettek” a saját korában, hogy a versbeszéde nagyon közel áll a hétköznapi nyelvhez, szintén élővé (könnyen érthetővé) teszi, ezt ilyen távolból is lehet érzékelni, pláne, ha az ember olvas másokat is abból a korszakból, ilyen szempontból is frissnek, másnak látszik, és az is. Az alkalmazkodóképessége, az, hogy sok minden érdekelte, mégis arra fordította a legtöbb energiáját, amiben a legtehetségesebb volt, szintén fontossá teheti számunkra a személyét, a kutató, sosem lankadó, igazán elhivatott alkatát, a tevékenységét, akár példa is lehet, mindenféle patetikus mellékzöngétől mentesen. Számomra legalábbis biztosan az, mert én is sokféle tevékenységet folytattam, mire eljutottam addig, hogy az írás és a fényképezés vált azzá, amivel gyakorlatilag mindennap foglalkozom.

Melyik Petőfit érzi legközelebb magához? A forradalmárt, a hitvest, az Alföld szerelmesét vagy valami mást?

Ha már mindenáron választani kell, akkor személy szerint az Alföld szerelmesét, mert bár a fotós tevékenységemben és az írásaimban is gyakran a hegyvidék jelenik meg különféle formákban, azért például a Kecskemét környéki táj, Bugac puszta nagyon közel áll a szívemhez, fontos nekem. És ez nemcsak azért van így, mert részben én is onnan származom, és gyerekként viszonylag sok időt töltöttem arrafelé, hanem mert ha Petőfire gondolok, az ehhez a tájhoz kapcsolódó költeményei jutnak leggyakrabban eszembe - bizonyos szempontból ezeket a verseket tartom a legerősebbnek, legőszintébb szövegeinek, amelyek, úgy érzem, tényleg

egy hosszadalmas jelenlét folyamán kialakult benső lényegből fakadnak.

Mit kérdezne tőle, miről beszélgetne vele, ha visszamehetne az időben?

Nehéz kérdés. Más kor, más megnyilvánulási formák. Ami nekem ma természetes viselkedés, neki vajon milyen lehetne? Elsőként az jut eszembe – azzal együtt, hogy valószínűleg jól megértenénk egymást –, mennyire meglepődnénk a másik viselkedésén. Az ilyesmivel eljátszani gondolatban mindig izgalmas. Amúgy pedig, nem hiszem, hogy konkrétan az írásairól, a verseiről kérdezném. Nem hiszem, hogy ez volna a kulcs. Hogy ezeken a direkt dolgokon keresztül juthatnék hozzá a legközelebb. Inkább, ha már lehetőségem lenne hosszabb időt eltölteni vele, részt vennék a hétköznapi tevékenységeiben (kétségtelen, számára a versírás is teljesen mindennapos dolog volt), utaznék, mulatnék vele, azokról a kérdésekről érdeklődnék, például a színész éveiről, az emberekkel való kapcsolatáról, amik építették, alakították őt, a költészeten kívül, de aztán azzal összefüggésben foglalkoztatták, élményekről, csalódásokról, amelyek a lényegéhez tartoztak. Mennék vele, és így biztosan jóval többet megtudhatnék róla, mint amennyi a verseiből kiderül. A versek esszenciák, de egy ember persze jóval több mint a verseinek összessége.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

 Berényi Anna Petőfi című életrajzi regénye arra vállalkozik, hogy árnyalja a képet, mely hagyományosan bennünk él a 19. század egyik legfontosabb költőjéről. Hogyan lehet regényt írni egy rendkívül rövid, mindössze 26 évnyi, ráadásul mindenki számára nagyon jól ismert élettörténetből?

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Könyves Advent

Költő és szabadságharcos - de ki volt Petőfi valójában?

Berényi Anna a valóság színeivel festi ki a jól ismert dagerrotípiát Petőfiről, de nemcsak kifesti - megeleveníti hősét. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

...
Hírek

A Watchmen színezője és a Sárkányok háza színésze is itt lesz a Budapest Comic Conon

...
Szórakozás

„Én vagyok a Marvel-Jézus” – itt a Deadpool & Rozsomák szinkronos előzetese

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Nagy

Szabad ember volt és nagy író – Erich Kästner 125

...
Nagy

Egy hős, akit nehéz nem félreérteni – Szakáll Polett befejezése a Völgyhídhoz

...
Hírek

Alan Moore utolsó képregénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Hétköznapi csodák, valós látomások, határátlépések [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Promóció

Álarcok, meghasonulások és pörgés – az Egy kozmetikus tükre bemutatja a szépségipar mindennapjait

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.

...
Nagy

„Az igazi zene a tánc” – ezeket a versköteteket várjuk 2024 első felében

A világirodalmi megjelenéseket, a gyerek- és ifjúsági köteteket, illetve a hazai prózatermést szemléző összeállításaink után ezúttal a 2024 első felében várható legfontosabb verseskönyveket mutatjuk meg.

...
Nagy

Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

A székely nép krónikása, kiugrott pap, Szálasi propagandistája, a két világháború közötti időszak fontos prózaírója, emigrációban elhunyt „temetetlen halott”. Ki volt, és főként milyen író volt Nyirő József?

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.

...
Nagy

Capote belebukott, hogy elárulta a manhattani elit szent szörnyetegeit

Árulás, kiteregetett szennyesek és bonyolult szerelmi sokszögek. Egy gellert kapott golyó, egy francia étterem és egy főmű, ami nem készült el soha. Az író és a befolyásos hattyúnők története rémálom luxuskivitelben. Utánajártunk a sztorinak.

...
Szórakozás

Utolsó kémekből nemigen lesznek elsők, de röhejes, ha megpróbálják

Egy morózus, sokat látott kém Gary Oldman alakításában, csetlő-botló fiatal ügynökök, arcátlan hatalmi harcok és világbajnok fekete humor. A Slow Horses (Utolsó befutók) című krimisorozat irtózatosan szórakoztató és izgalmas.