Margócsy: A Petőfi-film történelemszemlélete teljesen hamis

A Jelenkor oldalán megjelent írásában az ELTE nyugalmazott professzora kemény kritikát fogalmaz meg Lóth Balázs Most vagy soha! című filmjével szemben. Úgy látja, „(a) cselekmény keretei stimmelnek (de hisz ennyit minden iskolás gyerek is tud), ám ami a cselekmény-kereteken belül zajlik, annak minimális történeti referenciális hitele nincsen; nem egyszerűen művészi fantázia szabad játéka, hanem minden ízében hamis (és sokszor ízléstelen) ferdítés, aminek művészi hitele sincsen, történeti emlékezésként pedig működésképtelen.”

Petőfi a csillagok között?

Margócsy a Most vagy soha! cselekményének lezárulását követő állítások elemzésével kezdi a szövegét. Problematizálja azt a kijelentést, mely szerint Petőfi Sándor a fehéregyházi csatában a „csillagok közé került”. Mint kifejti, ezzel mintha „a Petőfi-kultusz másfél száz éves misztikus legendáinak sorozatába” kapcsolódna be a Most vagy soha!, hiszen „transzcendens csodaként hagyná kiteljesedni” főhősét,

pedig a film cselekményében addig nem volt nyoma a transzcendens jelenlétének.

Hasonlóan problematikusnak érzi a Jókai Mórral kapcsolatos, ugyancsak a film végén feltűnő feliratot, mely szerint „nem tudni, mi módon, megúszta a rá mért halálos ítélet fenyegetését, s életben maradt”. Margócsy arra figyelmeztet, hogy Jókait egyáltalán nem vonták felelősségre, majd így folytatja: „felmerül a kérdés: legyen bármilyen szabadon szárnyaló és elrugaszkodott a film cselekményének fikciója – a film kommentárja vajon miért lódít ekkorát? Vagy azt akarják sugallni, hogy derék magyar történelmi személyiség csak az lehet, akit legalább halálra ítélt a gaz ellenség?”

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

Margócsy István a Könyvhetet megnyitó beszédében azt feszegette, vajon hogyan lehet valóban közel jutni Petőfihez, és a jelenlegi próbálkozások alkalmasak-e erre.

Tovább olvasok

A titkosrendőr, aki csúnyábbat esik Petőfinél

A film műfaja Margócsy szerint a 17-18. században uralkodó heroikus vitézi játék típusához közelít: „példaadónak szánt hősi tartások szituáció nélküli felvázolása egy meghatározott erkölcsi tartás bemutatása végett, a nemzeti dicsekedés látványos ornamentikájával fűszerezve (ma mindez enyhe politikai-ideológiai vonatkozásokkal kibővítve jelentkezik).”

Csakhogy, fűzi hozzá, a Most vagy soha! az előbbiek jegyében kétes sikerrel változtatta akciófilmmé a hajdani békés tüntetést. Ráadásul „rendkívül gyermeteg módon: hiszen csak azt tudta bemutatni, hogy az ellenség magánemberként üldözi (szerencsére eredménytelenül) a pozitív hősöket; a főszereplők pedig nem csinálnak semmit (kiváltképp nem akcióznak), hanem csak szaladgálnak (Petőfi legnagyobb akció-hőstette abban áll, hogy a titkosrendőr elől feleségével együtt kiugrik az ablakon; onnan tudjuk, hogy győztek, hogy a titkosrendőr csúnyábban esik), szónokolnak, verset mondanak, számtalanszor esküsznek, s szelíd rábeszéléssel szerelik le az állig felfegyverzett hatalmat,

amely nem bírja elviselni a tiszta hősök őszinte tekintetét.”

Győztünk, de mi lesz ezután?

A főszereplőt Margócsy „nagyszájú, fésületlen, mindennapi értelmiségi fiatalember”-ként írja le, alakját pedig a magyar történelmi propagandafilmek keretrendszerében értelmezi. A műfajjal kapcsolatban úgy fogalmaz, a történelmi propagandafilmek „amióta készülnek, egy kaptafára vannak szabva: a gonosz ellenséggel szemben a derék, hősi magyar közösség (nép, nemzet), sok szenvedés és áldozat után, győz – ám hogy a győzelem után mi következik, hogyan élt a győzelemmel, azt a filmek gondosan elkendőzik.”

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia
Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

Tovább olvasok

Margócsy az első képsorok alatt olvasható alkotói vállalást is górcső alá veszi: „ahogy történt, és ahogy történhetett volna”. Mint kifejti, megmagyarázatlan marad, „e kétféle szándék hogyan is érvényesülhet egyszerre, egy műben”. Szerinte a Most vagy soha! tisztázatlanul hagyja ezt a kérdést, „s miközben a magyar történelem egyik legismertebb történés-sorozatát prezentálja, oly vad fantáziajátékokkal töltötte fel és torzította el a cselekményt, hogy elbizonytalanítja a nézőt a téren:

mit is kell gondolnia a látottakról?”

Margócsy kitér rá, hogy amiatt is kínos a Most vagy soha! ügye, mert „az alkotók és propagátoraik ki kívánják vonni a filmet a kritika hatásköre alól”. Márpedig szerinte nem lehet elvárni, hogy a közönség hazafias kötelességből nézzen filmeket, ne pedig esztétikai alapon.

Háy János: A Petőfi-film olyan, mint a Szentek élete
Háy János: A Petőfi-film olyan, mint a Szentek élete

„Ha betartanánk a 12 pontot és a tízparancsolatot, akkor rendben lenne ez az ország” – mondta a telexnek Háy János. Szó esett továbbá Petőfi roppant életművéről és a forradalmi költő szerepeiről is. Összegyűjtöttük a beszélgetés legérdekesebb állításait.

Tovább olvasok

Inkább olvassuk Petőfit!

Írása zárásaként pedig Lóth Balázs alkotásának hosszú távú hatásain mereng. „Ha e filmet az iskolák számára is bemutatják (mindegy, hogy kötelező vagy csak ajánlott módon), súlyos károkat fog okozni a magyar irodalmi és történelmi oktatás terén – bízom benne, hogy a fiatalság e filmből leginkább a verekedésjeleneteket (amelyek sajnos nem első osztályúak, de mégis a legjobbak a filmben) fogja értékelni, s Petőfi Sándor figuráját illetően továbbra is inkább a versekre fogna hagyatkozni.

Hiszen e filmnek hamis volta elsősorban nem a részletek és apróságok torzításaiban rejlik: maga a történelemszemlélet egésze (már amennyiben van neki egyáltalán ilyen) hamis.

A történelemhamisítást pedig nem szerencsés hazafias kötelességként prezentálni.”

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

Emellett a március 14-én bemutatott, Petőfi és a márciusi ifjak forradalmi napját bemutató filmnek az erős nyitáshoz képest durván bezuhant a nézettsége.

...
Szórakozás

6 dolog, ami történelmileg hamis a Petőfi-filmben

Hermann Róbert történész, az 1848-1849-es események legnagyobb kortárs kutatója elmondta véleményét a Most vagy soha! című filmről – összeszedtük, hogy a történész szerint miben tér el a film a valós eseményektől.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Szórakozás

„Ez már hosszabb, mint egy házasság” – Megnéztük az 55 éves Kalákáról szóló filmet

Kaláka: a Kárpátoktól a Karib-tengerig nem egyszerűen a zenekar történetét meséli el, hanem egy kontinenseken átívelő út krónikája is.

Szerzőink

...
Kiss Imola

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

...
Horányi Hanna Zelma

Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról

...
sa

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

Természetesen olvasok
...
Zöld

3 könyv, ami segít megelőzni a kiégést, ami kisgyerekes szülőként rád leselkedik

...
Zöld

A Facebook az adataiddal tanítaná az AI-t, ezt teheted ellene

...
Zöld

5 pszichológiai könyv, ami segít megmenteni a párkapcsolatodat

...
Zöld

Miért jó, ha unatkozik a gyereked?

...
Zöld

Scarlett Johanssont sokkolta, hogy a ChatGPT egyik AI hangja olyan, mintha ő beszélne

...
Zöld

Összetört szív szindróma: olasz kutatók megtalálták, honnan ered a baj

...
Zöld

A vega és a vegán étrend bizonyítottan csökkenti a rák kockázatát – 4 hasznos könyvet ajánlunk

...
Zöld

Te is szeretnél lelassulni? Van 11 tippünk a nyugodt reggelekhez

...
Zöld

Jane Goodall: Mindenkiben ott van a fékezhetetlen lélek