Két hete fut a magyar mozikban a Most vagy soha!, amiről kritikánkban azt írtuk, hogy „Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel”, ráadásul kollégánk szerint “a 201 éve született Petőfi Sándor nem ülné végig ezt a filmet”.
Minden idők legdrágább magyar filmjéről eddig úgy tudtuk, hogy 6,1 milliárd forintjába került az államnak, így az adófizetőknek is. Az összeg az Economx (korábban Napi.hu) számításai alapján terjedt el a nyilvánosságban, most azonban a Forbes és a hvg360 is újraszámolta a Nemzeti Filmiroda és a Nemzeti Filmintézet nyilvántartásait.
Mennyi is az annyi?
A két lap számításai alapján a valós összeg 7,022 milliárd forint, illetve a film értékesítéséhez a forgalmazóval együtt további 70 millió forint marketingtámogatást kaptak az alkotók.
A Forbes szerint a költségvetés az alábbi módon oszlik meg:
- 4,795 milliárd forint közvetlen állami támogatás,
- 2,106 milliárd forint közvetett – adókedvezményes – állami támogatás,
- plusz 120 millió forint egyéb forrás, magánfelajánlás, vállalati szponzoráció.
Ennél nagyobb költségvetése magyar filmnek még nem volt, egyedül a 20 milliárd fölött járó Hunyadi-projekt szárnyalja túl, de az sorozatnak készül.
Durván zuhan az érdeklődés
A bemutató előtt Rákay Philip producer még arról beszélt, hogy szerinte hazafias kötelesség megnézni a filmjét. Hogy a lelkesítő felszólítása vagy az ünnepi hosszúhétvégére időzített időpont miatt inkább, az most mellékes, viszont a Most vagy soha! 75 ezer nézővel indított, írja a 24.hu. Ezzel a Covid után bemutatott legsikeresebb magyar film lett, a nyitóhétvége 162 milliós jegyeladása pedig a rendszerváltás utáni magyar film egyik legmagasabb bevétele. Idén a mozikban egyébként csak a Dűne második része előzi meg.
A második hétvégére viszont óriásit zuhant a Most vagy soha! nézettsége:
71,2 százalékkal kevesebb néző volt rá kíváncsi.
Az okokról ismét csak találgatni lehet, hogy a sok, inkább negatív kritika okozta-e vagy még inkább az, hogy akik látták, nem ajánlották az ismerőseiknek. Hermann Róbert történész például több olyan hibát is talált a filmben, ami szerinte nem indokolható. Úgy sem, hogy az alkotók azzal a mondattal próbálták bebiztosítani magukat az elején: „Ahogy történt és ahogy történhetett volna”.
Háy János pedig azt nyilatkozta a Telexnek, hogy szerinte a film olyan, mint a Szentek élete: egy bizonyos cél érdekében eltéríti a valós történetet, és meg nem történt epizódokkal ajándékozza meg annak szereplőit:
„Ha betartanánk a 12 pontot és a tízparancsolatot, akkor rendben lenne ez az ország” – mondta a telexnek Háy János. Szó esett továbbá Petőfi roppant életművéről és a forradalmi költő szerepeiről is. Összegyűjtöttük a beszélgetés legérdekesebb állításait.
