Háy János a bicentenárium évében a Petőfiről szóló körkérdésünkre azt válaszolta, hogy bár a költő kapcsán újabb és újabb meglepetések érik, az teljesen egyértelmű neki, hogy „pontossága, tisztasága, az egyszerűségre épülő rendkívül ravasz versépítkezése, a szerepekhez való viszonya, a művészi bátorsága mindig is meghatározó marad a magyar költészetben”.

„Petőfi nem lehet nemzeti minimum”

A 201 éve született zseni szerepvállalásairól Háy a Telexnek adott interjúban is beszélt. Petőfit „iszonyú vagány formaművész”-nek nevezte, aki a PR-munka területén megelőzte Andy Warholt és Ady Endrét, de hangsúlyozta azt is, hogy Kiskőrös (vagy Szabadszállás) híres szülötte

elsődlegesen mégis a költészet területén volt forradalmár.

A Most vagy soha! kapcsán Háy kifejtette, hogy a megtörtént eseményekhez a történelmi regények és filmek többféleképpen is viszonyulhatnak. A főbb cselekményszálakat megőrző, az érzelmi azonosulást pedig mellékszereplők beemelésével segítő alkotások közül az Egri csillagokat hozta példaként.

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

Tovább olvasok

Ugyancsak érvényes narrációs stratégia lehet az, ha a film a valós figurákon keresztül tesz bennünket beavatottá. Ilyen például Háy szerint a Blokád. A Petőfi-film viszont – folytatja az író – egy harmadik utat választ, amennyiben egy bizonyos cél érdekében eltéríti a valós történetet, és meg nem történt epizódokkal ajándékozza meg annak szereplőit. Így döntöttek a Most vagy soha! készítői is,

és ilyen értelemben a film a Szentek életéhez hasonlítható.

A beszélgetésben Háy kiemeli, hogy a Petőfi-film alkotóinak kijelentésével szemben szerinte semmilyen alkotó, könyv vagy film ismerete sem tekinthető nemzeti minimumnak. „Nemzeti minimum a 12 pont. Ha ezt és a tízparancsolatot betartanánk, akkor rendben lenne az ország.”

Pontatlanságok és hangsúlyeltolódások

Háy kitért rá, hogy a történelemtanároknak rendbe kell tenniük a Most vagy soha! jeleneteiben elhangzó a pontatlanságokat, illetve ki kell egyenlíteniük a film hangsúlyeltolódásait. Utóbbi kapcsán az Erdéllyel való unió többszöri emlegetését és a közteherviselés kihagyását hozta fel példaként.

Háy János: A rossz rácsontosodásokat le kell fejteni az írókról

Tovább olvasok

Szóba került ezen felül az is, hogy ‒ amint arra Hermann Róbert történész is kitért ‒ mivel a magyar 1844 óta államnyelv, az ezért való küzdelem nem volt tétje az 1848-as forradalomnak.

Az első számú romantikus ikon

A Kik vagytok ti? című, 2019-ben megjelent kötetében Háy azt fogalmazta meg Petőfiről, hogy rövid élete ellenére gigantikus életművet hozott létre. A „bordaloktól a királyok meggyilkolásáig tartó” hatalmas útról a telexes interjúban is beszélt, és azt mondta, ő újra és újra rácsodálkozik, hogy

Petőfinek mindezt mindössze hat-nyolc évbe telt megírnia.

Háy szerint Petőfi annak ellenére, vagy éppen amiatt lett a költészet központi alakja, hogy állandóan konfrontálódott a korízléssel élete során. És, hogy mi volt a titka? Háy megfogalmazásában a János vitéz szerzőjének alkotásai jelentették az első olyan költészetet idehaza, ami mindenki számára érhető. Így aztán nem csoda, hogy ő lett számunkra az első számú romantikus ikon.

Háy János: Petőfi az anyanyelvünk [Petőfi200]

Az Alföld szerelmesének élettörténetét és szövegeinek egy részét is sokan ismerik, kötelező tananyag általános iskolában, életmű tétel az érettségin.  Mindenki ismeri, mindenkinek van véleménye róla. Körkérdésünkre ezúttal Háy János válaszolt. 

Tovább olvasok

Ennek ellenére Háy úgy fogalmaz, kár, hogy „a filmben Petőfi végig egy patetikus figura, és nem látjuk azt a mókás fickót, aki a versekben ott van”.

Farkaschokkal táncoló

„A Most vagy soha! különben azzal sem pepecsel sokat, hogy az antagonisták motivációit megértesse velünk” – írtuk a filmről szóló kritikánkban. És a telexes beszélgetésben Háy János is emlegeti, hogy a Horváth Lajos Ottó által alakított, Farkasch nevű karakterről nem derül ki, miért lett gonosz, holott Jumurdzsákról vagy éppen Darth Vaderről pontosan tudjuk, mi irányítja a tetteiket.

Az interjúban Háy arról is beszél, hogy véleménye szerint Petőfi Sándor roppant intenzív és állati idegesítő figura volt, akivel könnyű lehetett kapcsolatba kerülni az élete során. Szerintünk azzal, hogy nem mutatja be a szereplők dilemmáit, a film éppen a kapcsolatteremtés lehetőségétől foszt meg bennünket. A piedesztálra emelt Petőfi-kép pedig – ahogy arra Háy János is kitér ‒ hidat emel az olvasók és a költői életmű elevensége közé.