Keresés

100 évvel ezelőtt, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós író, aki a magyar irodalomtörténetben a mai napig megkerülhetetlen viszonyítási pont. 

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.

Véget ért a 15 éve megjelent Párhuzamos történetek közös olvasása Ott Annával, a záró epizódban pedig maga az író, Nádas Péter egy órán keresztül mesélt regényről, írásról és családról.

Halász Rita első regénye, a Mély levegő ott kezdődik, ahol más történetek véget érnek: a menekülés pillanatában. A karácsonyi Összekötvében a négy fal között lejátszódó drámákról és a diszfunkcionális családokról Valuska László beszélgetett a szerzővel.

A Gormenghast-trilógia egyesek szerint azért nem szólt akkorát, min A Gyűrűk Ura, mert nem annyira jó, mások szerint azért, mert túl jó. A trilógia mindenesetre egyszerre komor, groteszk, abszurd és leginkább párját ritkító - nálunk most ez a hét könyve.

Bő harmincéves késéssel jelent meg magyarul Margaret Atwood Macskaszem című regénye. Bár a könyv egy Elaine Risley nevű – amúgy fiktív – festő életútját mutatja be, a fókusz mégsem a művészi kiteljesedésen van, hanem azon a toxikus gyerekkori barátságon, amely később alapjaiban határozta meg Elaine művészi tevékenységét. A Macskaszem a hét könyve.

Varró Dániel verses mesében dolgozta fel az egyik legnagyobb karácsonyi klasszikust, melyhez Szegedi Katalin gondolta újra a Diótörő figuráját.

A bántalmazó kapcsolatoknak bevett koreográfiájuk van, amely az önbizalom lerombolásától kezdve a verbális agresszión át a tettlegességig vezet. Halász Rita hőse is egy ilyen kapcsolatban él, története pedig fokozatosan veszi el az olvasótól is a levegőt.

Boldogh-ház, Kétmalom utca című művében Térey János nemcsak saját felnövéstörténetét írta meg, hanem Debrecen és a családja egymásba folyó kapcsolatát is - írtuk korábban a kötetről. Az egyéni városképről, az írói hang megtalálásáról és a továbbadott mintákról Harmath Artemisz irodalomtörténésszel és Dömötör András rendezővel Valuska László beszélgetett vasárnap a Margón.