6 dolog, ami történelmileg hamis a Petőfi-filmben

6 dolog, ami történelmileg hamis a Petőfi-filmben

Hermann Róbert történész, az 1848-1849-es események legnagyobb kortárs kutatója elmondta véleményét a Most vagy soha! című filmről, ami Petőfi Sándor és a márciusi ifjak tetteinek állít emléket. Csak nem úgy, nem ott, nem azzal – összeszedtük, hogy a történész szerint miben tér el a film a valós eseményektől.

sa | 2024. március 20. |

„Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel” – írtuk kritikánkban a rendező helyett sokkal inkább Rákay Philip 6 milliárd forintos produkciójaként emlegetett Most vagy soha! című filmről.

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia
Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

Tovább olvasok

Petőfis sztori, ami legalább megpróbált film lenni

A Széchenyi-díjas Hermann Róbert hétfőn posztolt a Facebookon arról, hogy látta a Most vagy sohát, az Index pedig ennek apropóján kereste meg a történészt, aki készségesen elmondta a véleményét a filmről.

Első lépésként mindjárt össze is vetette a szintén közpénzből forgott Aranybullával, és elmondta, hogy a Most vagy soha! legalább megpróbált film lenni, „amit az Aranybulláról aligha mondhatunk el”. 

Ezzel együtt a Petőfi-film egy

XIX. századi népszínmű, egy hollywoodi blockbuster és egy ötvenes évekbeli szovjet partizánfilm sajátos hibridje.

A történész szerint nem elvárható, hogy mint ilyen, a film csak a színtiszta tényeknél maradjon, és példaként felhozza Tarantino Becstelen brigantykját, ami vállaltan egy teljesen alternatív történelmet mesél el. A Most vagy soha! viszont „csak egy szerencsétlen öszvér lett, mert az alkotók nem tudták eldönteni, melyik utat válasszák.”

Történelemhamisítás 1.0

Folytatva a fenti gondolatot, Hermann rámutat, hány olyan ponton tér el a film a valóságtól, aminek cselekményformáló súlya is van:

  1. „Már a film eleje egy ordas nagy hamisítás, mármint az a rész, amikor március 14-én az osztrák katonaság szétver valamilyen gyűlést. A valóságban senki sem vert szét semmit, az Ellenzéki Kör esti gyűlése befejeztével a résztvevők szépen hazamentek. Talán a hatósági erőszak utalás akart lenni 2006 októberére? Nem tudjuk…”
  2. A történész szerint értelmezhetetlen a film németellenes hangulata, hiszen akkoriban Pest és Buda legalább annyira volt német város, mint magyar, sőt.
  3. Az is hamis, amikor Petőfiék a magyar nyelv bevezetését követelik, hiszen az ország hivatalos nyelve 1844 óta magyar volt, a reformkor jelentős és forradalom nélkül elért eredményeként.
  4. És nem Táncsicsot szabadították ki a várból, a történész szerint ugyanis azt már egy gimnazista is tudja, hogy az író csak március 15. után változtatta Stancsicsról vagy Sztancsicsról a nevét Táncsicsra. Petőfi naplója is Stancsicsként emlegeti.
  5. Zichy Ferenc, a Helytartótanács alelnöke pedig már akkor felszólította Lederert Stancsics szabadon engedésére, amikor a tömeg éppen csak elkezdett átvonulni a hajóhídon. A filmben látottakkal ellentétben Lederer annyira nem volt jól tájékozott, hogy még március 16-án sem tudta pontosan lejelenteni az Udvari Haditanácsnak a 12 pont szövegét, annak ellenére, hogy azt már az előző napon kinyomtatták németül is több száz vagy ezer példányban. 
  6. A filmben Haynaunak maszkírozott Lederer a valóságban borotvált arcú volt, és annyira nem tekintették felelősnek a forradalomért, hogy „1848. június 16-án a legmagasabb tábornoki rangban, tábornagyként nyugalmazták”.

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én
Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

Tovább olvasok

Ilyen, amikor nincs történész szakértője egy filmnek?

A stáblistán legalábbis egyetlen történész neve sem olvasható szakértői minőségben, állítja Hermann, csupán az ő neve a Külön köszönet részben, ami szerinte talán egy néhány éve Rákay Philippel folytatott beszélgetés nyomán kerülhetett oda.

A fenti hibalista ráadásul korántsem teljes, hiszen számos, laikusként apróságnak tűnő tévedés is van a filmben, például, hogy

  • 1848-ban még nem létezett személyi azonosító okmány,
  • az osztrák lovas katonák gyalogsági egyenruhában lovagolnak, 
  • a titkos ügynök Farkasch nem adhatott volna utasítást a rendőröknek
  • úgy általában több dolog sem stimmel a fegyverkezeléssel.

A történész az apróságokról is másként vélekedik: „Ezek csak a súlyos történelmi hibák, amelyeknek a felsorolásával nem oda akarok kilyukadni, hogy nem alkothattak volna egy fikciós kalandfilmet a szerzők. Dehogynem, természetesen alkothattak volna. No de akkor is illett volna legalább megpróbálni korhűnek és hitelesnek maradni. Ez viszont nem sikerült, és ezért helyenként átmegy önmaga paródiájába a mozi. Ezek csak a történészi észrevételek, és akkor még nem is érintettük a film esztétikai vonatkozásait…”

A történész teljes listáját itt találod.

Nyitókép: Szendrey Júlia (Mosolygó Sára) és Petőfi Sándor (Berettyán Nándor). Forrás: Forum Hungary

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Rákay Philip: Petőfi a maga korában szintén megosztó ember volt

Most vagy soha! producere, Rákay Philip az nlc-nek adott interjúban beszélt kurzusfilmezésről, elmondta a véleményét az elmúlt 34 év magyar filmjeiről, és azt is kifejtette, hogy antihősök helyett miért hősökről kell filmet forgatni.

...
Szórakozás

Még két hét, és felkelnek a márciusi ifjak

Megérkezett az utolsó előzetes Rákay Philipék Petőfi-filmjéhez.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Szerzőink

...
Valuska László

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...
Bánhidi Lilla

Bánhidi Lilla: Még másfél nap

...
Ott Anna

Szexualitás, vagina, szülés – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!

Még több olvasnivaló
...
Podcast

Szexualitás, vagina, szülés – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk ötödik vendége Dr. Benkovics Júlia nőgyógyász volt, a beszélgetéshez könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...
Gyerekirodalom

Roma mesék a gyerekirodalomban – Mi történt az elmúlt években?

Hogyan jelennek meg a roma mesék, karakterek, hagyományok a gyerekeknek szóló kötetekben? Veszprémi Szilveszter költő, irodalmár négy, a közelmúltban megjelent könyvet vizsgált meg.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Kerber Balázs, Láng Orsolya és Takács Nándor válaszai és szövege.

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Eredics Lilla Balogh Attilától ajánlja kedvenc versét.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszai és szövege.

...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

A hét könyve
Kritika
Anyává válni egy korábbi világ darabokra törését is jelenti
...
Podcast

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

A Könyves Magazin podcastjában Kemény Lili először beszél a Nem című önéletrajzi regényéről. Hallgassátok!