6 dolog, ami történelmileg hamis a Petőfi-filmben

6 dolog, ami történelmileg hamis a Petőfi-filmben

Hermann Róbert történész, az 1848-1849-es események legnagyobb kortárs kutatója elmondta véleményét a Most vagy soha! című filmről, ami Petőfi Sándor és a márciusi ifjak tetteinek állít emléket. Csak nem úgy, nem ott, nem azzal – összeszedtük, hogy a történész szerint miben tér el a film a valós eseményektől.

sa | 2024. március 20. |

„Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel” – írtuk kritikánkban a rendező helyett sokkal inkább Rákay Philip 6 milliárd forintos produkciójaként emlegetett Most vagy soha! című filmről.

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia
Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

Tovább olvasok

Petőfis sztori, ami legalább megpróbált film lenni

A Széchenyi-díjas Hermann Róbert hétfőn posztolt a Facebookon arról, hogy látta a Most vagy sohát, az Index pedig ennek apropóján kereste meg a történészt, aki készségesen elmondta a véleményét a filmről.

Első lépésként mindjárt össze is vetette a szintén közpénzből forgott Aranybullával, és elmondta, hogy a Most vagy soha! legalább megpróbált film lenni, „amit az Aranybulláról aligha mondhatunk el”. 

Ezzel együtt a Petőfi-film egy

XIX. századi népszínmű, egy hollywoodi blockbuster és egy ötvenes évekbeli szovjet partizánfilm sajátos hibridje.

A történész szerint nem elvárható, hogy mint ilyen, a film csak a színtiszta tényeknél maradjon, és példaként felhozza Tarantino Becstelen brigantykját, ami vállaltan egy teljesen alternatív történelmet mesél el. A Most vagy soha! viszont „csak egy szerencsétlen öszvér lett, mert az alkotók nem tudták eldönteni, melyik utat válasszák.”

Történelemhamisítás 1.0

Folytatva a fenti gondolatot, Hermann rámutat, hány olyan ponton tér el a film a valóságtól, aminek cselekményformáló súlya is van:

  1. „Már a film eleje egy ordas nagy hamisítás, mármint az a rész, amikor március 14-én az osztrák katonaság szétver valamilyen gyűlést. A valóságban senki sem vert szét semmit, az Ellenzéki Kör esti gyűlése befejeztével a résztvevők szépen hazamentek. Talán a hatósági erőszak utalás akart lenni 2006 októberére? Nem tudjuk…”
  2. A történész szerint értelmezhetetlen a film németellenes hangulata, hiszen akkoriban Pest és Buda legalább annyira volt német város, mint magyar, sőt.
  3. Az is hamis, amikor Petőfiék a magyar nyelv bevezetését követelik, hiszen az ország hivatalos nyelve 1844 óta magyar volt, a reformkor jelentős és forradalom nélkül elért eredményeként.
  4. És nem Táncsicsot szabadították ki a várból, a történész szerint ugyanis azt már egy gimnazista is tudja, hogy az író csak március 15. után változtatta Stancsicsról vagy Sztancsicsról a nevét Táncsicsra. Petőfi naplója is Stancsicsként emlegeti.
  5. Zichy Ferenc, a Helytartótanács alelnöke pedig már akkor felszólította Lederert Stancsics szabadon engedésére, amikor a tömeg éppen csak elkezdett átvonulni a hajóhídon. A filmben látottakkal ellentétben Lederer annyira nem volt jól tájékozott, hogy még március 16-án sem tudta pontosan lejelenteni az Udvari Haditanácsnak a 12 pont szövegét, annak ellenére, hogy azt már az előző napon kinyomtatták németül is több száz vagy ezer példányban. 
  6. A filmben Haynaunak maszkírozott Lederer a valóságban borotvált arcú volt, és annyira nem tekintették felelősnek a forradalomért, hogy „1848. június 16-án a legmagasabb tábornoki rangban, tábornagyként nyugalmazták”.

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én
Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

Tovább olvasok

Ilyen, amikor nincs történész szakértője egy filmnek?

A stáblistán legalábbis egyetlen történész neve sem olvasható szakértői minőségben, állítja Hermann, csupán az ő neve a Külön köszönet részben, ami szerinte talán egy néhány éve Rákay Philippel folytatott beszélgetés nyomán kerülhetett oda.

A fenti hibalista ráadásul korántsem teljes, hiszen számos, laikusként apróságnak tűnő tévedés is van a filmben, például, hogy

  • 1848-ban még nem létezett személyi azonosító okmány,
  • az osztrák lovas katonák gyalogsági egyenruhában lovagolnak, 
  • a titkos ügynök Farkasch nem adhatott volna utasítást a rendőröknek
  • úgy általában több dolog sem stimmel a fegyverkezeléssel.

A történész az apróságokról is másként vélekedik: „Ezek csak a súlyos történelmi hibák, amelyeknek a felsorolásával nem oda akarok kilyukadni, hogy nem alkothattak volna egy fikciós kalandfilmet a szerzők. Dehogynem, természetesen alkothattak volna. No de akkor is illett volna legalább megpróbálni korhűnek és hitelesnek maradni. Ez viszont nem sikerült, és ezért helyenként átmegy önmaga paródiájába a mozi. Ezek csak a történészi észrevételek, és akkor még nem is érintettük a film esztétikai vonatkozásait…”

A történész teljes listáját itt találod.

Nyitókép: Szendrey Júlia (Mosolygó Sára) és Petőfi Sándor (Berettyán Nándor). Forrás: Forum Hungary

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...

Rákay Philip: Petőfi a maga korában szintén megosztó ember volt

Most vagy soha! producere, Rákay Philip az nlc-nek adott interjúban beszélt kurzusfilmezésről, elmondta a véleményét az elmúlt 34 év magyar filmjeiről, és azt is kifejtette, hogy antihősök helyett miért hősökről kell filmet forgatni.

...

Még két hét, és felkelnek a márciusi ifjak

Megérkezett az utolsó előzetes Rákay Philipék Petőfi-filmjéhez.

Örmény népirtás, gulág és egy felejthetetlen barátság Andreï Makine regényében

Örmény népirtás, gulág és egy felejthetetlen barátság Andreï Makine regényében

Az örmény barát egy kamaszkori barátság története, egy kapcsolaté, mely néhány hónap alatt egy fiatal fiú egész lényét meghatározza.

Szerzőink

Valuska László
Valuska László

Esterházy Péternek a szabadság munka, amihez meg kell hallgatni a másikat

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Így változtasd az életed filmmé/könyvvé – A narratív agy

Olvass!
...

Hogyan lehet az ADHD-val teljes és kiegyensúlyozott életet élni?

Erről szól Tamara Rosier kutató új könyve.

...

Az LMP-s Ungár Péter versben mondja el, mi a baj a világgal - Olvass bele!

Politikusnak lenni nem egyszerű, főleg akkor, ha utána rögtön költőnek áll az ember. Ungár Péter az LMP társelnöke nemrég versekbe foglalta azt, hogyan látja a világot. Olvass bele!

...

Így még nem tekintettél a növényekre: olvass bele a Fényevők című bestseller kötetbe!

Zoë Schlanger Fényevők című könyve egy kreatív és szellemes visszatérést nyújt a természethez. 

Kiemeltek
...

Így változtasd az életed filmmé/könyvvé – A narratív agy

Milyen műfajú lenne az életed?

...

Egy autópályán kidobott csikk egy egész erdőt lángra lobbanthat

Az erdőknek roppant komplex szerepük van, de a klímaváltozás és az emberi tevékenység felbolygatja az életterüket. Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel.

...

Hogy lehet terápia az olvasás? – Ezeket a könyveket olvasd, ha érdekel az irodalomterápia

Bevezetők és gyakorlatok az irodalomterápiába!

A hét könyve
Nagy
Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk
Esterházy Péternek a szabadság munka, amihez meg kell hallgatni a másikat

Esterházy Péternek a szabadság munka, amihez meg kell hallgatni a másikat

Visszatér a Könyves Magazin podcastsorozata: az első részben megfejtjük Esterházy Péter kapcsolatát a nyilvánossággal. Hallgassátok!