Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

A Most vagy soha! végén a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóját alakító Vranyecz Artúr megfontolt és tiszteletteljes mozdulattal az intézmény vitrinje mögé helyez Petőfi Nemzeti dalából egy viharvert kópiát. A jelenet kínosan didaktikus, de az egész film értelmezéséhez kulcsot ad. Szavak nélkül írja le, miként viszonyultak a témához az alkotók,

akik mintha végig vitrin mögöttiként kezelnék 1848. március 15-ének viszontagságos, fennkölt és feszültségtől sem mentes történéseit.

Petőfi meg a Kálmán-napi premier

Aki nem a Landerer-nyomda prése alatt töltötte az elmúlt éveket, hallania kellett, hogy jelentős támogatással és komoly viták kereszttüzében készül egy mozi. A 4,7 milliárd forintos állami hozzájárulással minden idők legdrágább magyar filmjeként leforgatott Most vagy sohá!-nak Petőfi Sándor a központi karaktere. Emiatt egy emberként szorított kiskőrösi kisiskolás, kecskeméti katona és pápai patikárius, hogy még a bicentenárium évében vászonra kerüljön a pest-budai március 15. történetét elmesélő opusz. De ne legyünk telhetetlenek. Ha egy születésnapi köszöntés a hatályos szájhagyomány szerint érvényesnek mondható nyolc napon belül, miért ne csúszhatna a Coviddal nehezített pályán készült, hatalmas apparátust mozgató kosztümös büszkeségmozi?

A Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyve alapján megvalósuló kétórás történelmi kalandfilm csúszott, nem is keveset. De vajon ócska, labanc véletlen-e, vagy pedig a hazai filmforgalmazás örkényi humorát mutatja meg, hogy ennek az önmagát az első képkockától az epilógusig komolyan vevő alkotásnak éppen az egyik író (és kreatív producer) keresztnevével összecsengő Kálmán-nap című filmmel egyszerre van a premiere?

Csikorgó párbeszédek és profi képsorok

A Most vagy soha! nagyjából 24 óra történéseit mutatja be. 1848. március 14-én, késő délután vesszük fel a cselekmény fonalát – akkor, amikor a bécsi forradalom kitöréséről értesül a márciusi ifjúság. A film végi, a március idusán történt menetelés legfontosabb pillanataira visszatekintő montázst leszámítva végig lineárisan halad a sztori, így a szüzsé a klasszicista dráma tankönyvi definícióját követi. Hogy mégsem színházi előadás készült, azért tulajdonképpen hálásak lehetünk,

elvégre a hősök bámulatos díszletek között mondják el csikorgó párbeszédeiket és magasztos monológjaikat.

Nekem kimondottan tetszettek a korhűnek tűnő jelmezek, még ha a fröccsöntött inggomb alighanem anakronisztikus is. Kiemelésre azonban leginkább az operatőri munka érdemes. Legyen szó tömegben cikázó steadycames vagy folyóvízben felvett képsorokról, drón-nagytotálokról, netán arcközelikről, Dobos Tamás remek munkát végzett. Hát akkor meg miért problematikus a Most vagy soha!?

Tudunk-e menni a Petőfivel?

Elsősorban amiatt, mert a világot jókra és gonoszokra osztó képregénydramaturgiát reflektálatlanul hatványra emelő cselekmény nem kínál azonosulási pontokat. Képtelenség közel kerülni a szereplők dilemmáihoz (igaz, nem is igen vannak nekik), emiatt együttérezni sem egyszerű velük. Pedig, ha van március 15-éhez kétség nélkül tapadó kulcsfogalom, akkor az azonosulás ilyen. Az eseményeket alakító huszonéves kölyköknek piszkosul érezniük kellett ugyanis az utca rezdüléseit, precízen kellett letapogatniuk a velük vonulók lélekállapotát, gyors és spontán döntések mentén szervezni a napot, ehhez pedig a lehető legjobban ütő szlogeneket volt szükséges kiválasztaniuk. Ennek a karizmát csibészséggel elegyítő, a vonatkozó angolszász szakirodalom által csak Big Dick Energyként, vagyis nagypöcs-energiaként hivatkozott mojónak a filmben nyoma sincs. És emiatt nehéz menni a jól öltözött márciusi crew-val és Petőfivel.

-

Petőfi Sándor (Berettyán Nándor), Jókai Mór (Koltai-Nagy Balázs), Degré Alajos (Berettyán Sándor), Vidats János (Hajdu Tibor), Irinyi József (Ertl Zsombor), Kléh István (Imre Roland). Forrás: Forum Hungary

Pedig Berettyán Nándor sáskatekintetű, leszegett állú, slim fit Petőfije aztán megy, nem is keveset. Különös módon mintha ez volna a legfőbb karaktervonása. Azt gyanítom, a főhőst megformáló színész sokat inspirálódott a forradalmár-költőről készült rajzokból és festményekből. Csakhogy a lépésszámláló-alkalmazásokat kiakasztó mennyiségű gyaloglás dacára sem tudja Petőfit igazán megmozdítani. Hiányzik belőle a vagányság, az arrogancia, az egó, a kétely, a dac. Hiányzik belőle valami. Egyetlen szuperképessége, hogy bajuszkötőben háló férfiak szemébe csal könnyet a verseivel. Ez márpedig a legkevésbé sem életteli.

Sándor sidekickjei és ellenlábasai

Igaz, a cimborái sem túlságosan eredetiek. Vessünk most egy pillantást pest-budai Szabadság Ligája tagjaira. Azzal, hogy megállás nélkül flörtöl és szellemeskedik, talán még a Fehér Tibor által megformált übermacsó Vasvári Pál a leginkább kidolgozott közülük. A csapat tagja Koltai-Nagy Balázs tépelődő-patópál Jókaija, a csendes okostojás, Bulyovszky Gyula (Bordás Roland), Emich Gusztáv (Nagy Sándor) pedig afféle habókos Doktor Bubó. Berettyán Sándor Degré Alajosa engem a fiatal Deutsch Tamásra emlékeztetett,

a többieket pedig csak felöltőjük színe és az arcszőrzetük különbözteti meg egymástól valamelyest.

A Most vagy soha! különben azzal sem pepecsel sokat, hogy az antagonisták motivációit megértesse velünk. Be kell érjük annyival, hogy ők a legkopottabb narrációs klisék szerint koszosak, állatias a természetük, nem ritka náluk a testi hiba, és annyira rosszindulatúak, hogy nem fér a fejükbe: a szemmel látható progresszió ellen teljesen hiábavaló mesterkedniük. (Előre, ugyebár, nem hátra…) Az elvtelen spicli prototípusaként ábrázolt, szűkszavú Farkasch (Horváth Lajos Ottó) helyett vezetéknevének utolsó három betűje beszél. Minden bizonnyal a karakter osztrákbarátságára igyekeztek az alkotók rávilágítani, csakhogy a Petőfi-életmű fénytörésében ez a név gellert kap, elvégre innen olvasva (és a figura szolgalelkűségét is szem előtt tartva) Farkasch sokkal inkább kutya.

-

Farkasch (Horváth Lajos Ottó). Forrás: Forum Hungary

Így mennek a moziba?

A Szendrey Júliát alakító Mosolygó Sára dolga a legnehezebb: egy nem létező szerepet kell eljátszania. Sokáig csak tekintget, összességében viszont jóval kalandosabban zárja a napot annak ünnepelt hőseinél. Több ízben is szembe kell néznie a dickensi zsiványokhoz hasonló rosszfiúkkal, illetve Farkasch titkosügynökkel is birokra kell kelnie, mégsem mondhatjuk, hogy fajsúlyos női karakterként lenne jelen.

A bicentenárium évében sokan és sokat gondolkoztak azon, hogy Petőfi mennyire élő, milyen mértékben 21. századi figura. Szerintem abszolút, bár ezt a legkevésbé sem mutatja meg a Most vagy soha!. Azt hiszem, Petőfi manapság túlmozgásos megmondóemberként igyekezne belebeszélni abba is, amihez nem ért, és ha felkínálnának neki egy egyszálgitáros meg egy szimfonikus bulit, gondolkodás nélkül az utóbbi mellett döntene. Jelen lenne természetesen a közösségi médiában is, illetve

harsány, unalmas kommentárral játszana forradalmas-kardozós játékokat a YouTube-on.

Lóth Balázs rendezése egy ehhez hasonló, hosszúra nyúlt gameplay-videót idéz, amelyben nyíltszívű és összevont szemöldökű képregényalakok mászkálnak túlontúl sáros helyszíneken. Olykor pipára gyújtanak, máskor olvasókönyvi verssorokat idéznek, lócitromot dobálnak vagy friss cipót majszolnak a nagyszerű díszletek között. Tárgyalnak és töprengenek. Éreznek és megértenek. Próbálnak vicceskedni is, de az nem sikerül nekik. Persze a lelkük lángol, és kifogástalan az arcszőrzetük.

Attól tartok, a 201 éve született Petőfi Sándor nem ülné végig ezt a filmet.

Nyitókép: Szendrey Júlia (Mosolygó Sára) és Petőfi Sándor (Berettyán Nándor). Forrás: Forum Hungary

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Rákay Philip: Petőfi a maga korában szintén megosztó ember volt

Most vagy soha! producere, Rákay Philip az nlc-nek adott interjúban beszélt kurzusfilmezésről, elmondta a véleményét az elmúlt 34 év magyar filmjeiről, és azt is kifejtette, hogy antihősök helyett miért hősökről kell filmet forgatni.

...
Könyves Advent

Nényei Pál új könyvében a Petőfi-közhelyek mögé néz

Nényei Pál Az irodalom visszavág című sorozatából már jól ismert szakmai alapossággal és felkészültséggel gondolkodik és ír a skatulyákba gyömöszölt költőről, a Petőfi-jelenségről, és az ismert vagy épp kevésbé ismert a Petőfi-szövegekről.

...
Hírek

Petőfi versei interaktív térképen böngészhetőek

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából interaktív térképet készítettek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai. A térképeken a költő verseinek keletkezési helyei, illetve a Petőfiről elnevezett utcák és intézmények is láthatóak.  

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

Polc

A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról

...

Kemény Lili harcai: az önéletírás mint felszámolás és teremtés

...

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...