Hírek dragoslav_mihailovic szerb alekszandr_szolzsenyicin elhunyt meghalt

Elhunyt a szerb Szolzsenyicinként emlegetett Dragoslav Mihailovic

Elhunyt Dragoslav Mihailovic szerb író, akit a munkatáborokban töltött élményei alapján írt Goli otok című dokumentumregénye miatt a szerb Szolzsenyicinként is emlegettek.

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) vasárnapi beszámolója szerint a többször kitüntetett és díjazott írót, aki a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja is volt, 93 éves korában Belgrádban érte a halál.

A Nobel-zsűri aggódott Szolzsenyicinért

Az irodalmi Nobel-díjat 1970-ben Alekszandr Szolzsenyicinnek odaítélő zsűriben nagy viták folytak a döntés előtt, a Svéd Akadémia tagjai aggódtak amiatt, hogy a díjnak milyen következményei lehetnek az író számára - derül ki a Svéd Akadémia most nyilvánosságra került dokumentumaiból.

Tovább olvasok

Legismertebb regényét, az 1968-ban kiadott, Mikor virágzott a tök című művet tizenhárom nyelvre, közöttük magyarra is lefordították, és jelenleg a szerbiai középiskolákban kötelező olvasmányként szerepel. A nemzetközi közönség emellett a Goli otok című regénysorozatát tartja számon, amelyben

öt köteten át ír a Josip Broz Tito kényszermunkatáborában eltöltött tizenöt hónapról.

Kilenc regénye mellett novellákat és színdarabokat írt, regényeit színpadra alkalmazták és megfilmesítették. Jelentős hatást gyakorolt a szerb irodalmi életre, karaktereit számos alkalommal idézik, az országos hírnevet az átlagemberről, a jugoszláv kisemberről szóló történetei hozták meg számára.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

Könyves Advent

Gyermekkori traumák és identitáskeresés egy hanyatló kommunista rendszerben

Kisinyovban vagyunk, Moldovában, a kommunizmus végén. A kis Lasztocskát Tamara Pavlovna kiveszi az árvaházból. Az elsőre kedves gesztus mögött félelmetes valóság rejlik: munkaerőre van szüksége a mindennapi üveggyűjtéshez. Olvass bele!

Általános cikkek

5 izgalmas könyv a kortárs szerb irodalomból

Kritika

Íme a szerb Persepolis

Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

Szerzőink

Kolozsi Orsolya

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

Még több olvasnivaló

Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William Shakespeare, Agatha Christie, Jane Austen, Charles Dickens, J. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van?

Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik.

Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

A hét könyve

Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk.