A Nobel-zsűri aggódott Szolzsenyicinért

A Nobel-zsűri aggódott Szolzsenyicinért

Az irodalmi Nobel-díjat 1970-ben Alekszandr Szolzsenyicinnek odaítélő zsűriben nagy viták folytak a döntés előtt, a Svéd Akadémia tagjai aggódtak amiatt, hogy a díjnak milyen következményei lehetnek az író számára - derül ki a Svéd Akadémia most nyilvánosságra került dokumentumaiból.

ro | 2021. május 17. |

A Svéd Akadémia a díjazottakkal kapcsolatos dokumentumokat 50 évre titkosítja. A titkosítás alól feloldott archív anyagokról beszámoló Svenska Dagbladet svéd lap szerint az irodalmi Nobel-díj zsűrije tartott attól, hogy ha Alekszandr Szolzsenyicinnek ítélik oda a díjat, annak súlyos következményei lehetnek a másként gondolkodó szovjet író és felesége, Natalja számára. A The Guardian brit napilap által ismertetett cikk felidézte, hogy Artur Lundkvist, az akadémia tagja úgy vélte, rendkívül nehéz megítélni, hogy a díj árt vagy használ Szolzsenyicinnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy "a díj jogosan vagy anélkül a Szovjetunió elleni demonstrációt jelentheti, a Nobel-díj azonban nem válhat a különböző politikai érdekek csataterévé".

Az akadémia 1958-ban Borisz Paszternaknak ítélte oda a Nobel-díjat a Doktor Zsivágó megjelenése után. Paszternak elfogadta a díjat, de később a szovjet hatóságok kikényszerítették, hogy mondjon le róla. Ezek után 1965-ben a díjat Mihail Solohov, a szovjet vezetés számára elfogadható író kapta.

Henry Olsson, az akadémia egy másik tagja Lundkvist nézete ellen érvelve arra hivatkozott: "éppen azért, mert 1965-ben a sztálinista Solohovnak adtuk a díjat, a pártatlanság megköveteli, hogy egy rendszerkritikusabb kommunistának, például Szolzsenyicinnek is odaadhassuk". Lundkvistnek volt egy másik aggálya is Szolzsenyicinnel kapcsolatban: vajon tényleg jók-e az írásai. Addigra már megjelent az író Ivan Gyenyiszovics egy napja című műve egy szovjet gulág egy napjáról, valamint a Rákosztály és A pokol tornáca című regénye is. A főműveként emlegetett A Gulag szigetcsoport kiadása (1973) után egy évvel azonban deportálták a Szovjetunióból.

Lundkvist úgy vélte, hogy szerinte Szolzsenyicin könyveinek művészi értékét "általában figyelmen kívül hagyták", azzal érvelve, hogy írásai "meglehetősen egyszerűnek és érdektelennek tűnnek" más 20. századi regényekkel összehasonlítva. Olsson ezzel szemben azt állította, hogy Szolzsenyicin olyan emberi tudással, az empátia erejével és a művészi képesség olyan intenzitásával rendelkezik, amely rácáfol az ilyen véleményekre.

1970-ben Szolzsenyicin Pablo Neruda chilei író és Patrick White ausztrál író elől vitte el az irodalmi Nobelt. A díjat azonban csak évekkel később, a Szovjetunióból történt száműzetése után vette át, mivel 1970-ben még attól tartott, hogy ha Stockholmba utazik, megfosztják szovjet állampolgárságától és nem engedik haza.

A dokumentumok szerint az akadémia azt javasolta, hogy a moszkvai svéd nagykövetségen vegye át a díjat, de Szolzsenyicint felbőszítette egy zárt körű díjátadó ötlete. Egy másik terv szerint a Svéd Akadémia titkára, Karl Ragnar Gierow vitte volna el az írónak a díjat Moszkvába, de nem kapott vízumot, ezért az író egy nyílt levélben arra kérte a Svéd Akadémiát, hogy "határozatlan időre tartsa magánál a Nobel-díjat". A díjátadóra írott beszédét azonban sikerült kijuttatnia az országból, és az előadás 1972 augusztusában meg is jelent a svéd és a nemzetközi sajtóban. Szolzsenyicin végül 1974-ben Stockholmban vette át Nobel-díját. Az író száműzetése után családjával az Egyesült Államokba költözött, ahol mintegy 20 évig éltek. Moszkvában halt meg 2008-ban, 89 éves korában.

(MTI)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Svéd Akadémia idén még nem fedte fel az ötven évvel ezelőtti Nobel-esélyeseket

Az év eleji izgalmak része szokott lenni, hogy a Svéd Akadémia közzéteszi az ötven éve odaítélt irodalmi Nobel-díj dokumentációját. Az idén azonban még nem fedték fel, kik voltak 1970-ben az esélyesek.

...

A friss irodalmi Nobel-díjas családjának erdélyi malmát kulturális központtá alakítják

Kulturális központ lesz az idei irodalmi Nobel-díjas költő, Louise Elisabeth Glück költő családjának erdélyi érmihályfalvi malmából.

...

Diplomaták védik a Nobel-díjas Alekszijevicset a letartóztatástól

Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas író az utolsó a fehérorosz ellenzék által létrehozott Egyeztető Tanácsból, aki még szabadlábon van, és akit még nem toloncoltak ki a hazájából. Otthonában jelenleg több európai ország diplomatája védi őt a letartóztatástól.

A hét könyve
Kritika
Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról
Izgalmas könyvújdonságok a Tavaszi Margón – programajánló 2. rész

Izgalmas könyvújdonságok a Tavaszi Margón – programajánló 2. rész

Újra Margó, újra teméredk izgalmas megjelenés! Idén tavasszal sem lesz hiány könyves újdonságokban, ezért ebben a listában összegyűjtöttük nektek, hogy április 4. és 6. között milyen bemutatók várnak rátok.

Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

Első és utolsó versei jelentek meg Bak Róbertnek, aki az egyik legelhivatottabb olvasó, egyben súlyos beteg. Az Ameddig elhiszem című kötetének nem kicsi a tétje: a metaforikus túlélés. A hét könyve szembenéz a halállal. 

Szerzőink

Kolozsi Orsolya
Kolozsi Orsolya

125 éve született Szabó Lőrinc, aki nemcsak a nőkét, de végül saját szívét is összetörte

sza
sza

Izgalmas könyvújdonságok a Tavaszi Margón – programajánló 2. rész

Olvass!
...

Egészségesnek lenni valójában egyenlő az őrülettel - Olvass bele Fehér Boldizsár novellájába!

Fehér Boldizsár egy groteszk és humoros prózában mutatja meg, hogy bárki, bármelyik pillanatban megőrülhet.

...

Mi a bánat történt a kamaszokkal a 2010-es évek elején?

A kamaszok szoronganak, szenvednek, elszigetelődnek és dühösek. Ez lehet az oka. 

...

Kell egy applikáció, ami fordít felnőtt és kamasz között – Olvass bele a Tárgyalhatunk című kötetbe!

Ecsédi Orsolya, akit a gyerekirodalom kidolgozatlan témái érdekelnek.

Kiemeltek
...

Provokál és megkérdőjelez: 40 éve jelent meg Jeanette Winterson megkerülhetetlen regénye

A szerzőt pünkösdista szülők nevelték, akárcsak regényének főhősét, akit a világ kegyetlenül elutasít, amikor kiderül, beleszeretett egy lányba. 

...

Tolnai Ottó költészete forradalmi volt, „roppant súlyú életművet” hagyott hátra

A Vajdaságban született költőre emlékezünk. 

...

Profi lektűr vagy filozófiai nagyregény? – 20 éves Spiró Fogsága

Spiró György Fogságát egyetlen év leforgása alatt hétszer kiadták, számos nyelvre lefordították. Mutatjuk, miért érdemes (újra) elővenni ezt a kötetet.

Gyerekirodalom
...

Az esti meseolvasás lehet az apák egyik szuperereje

Az apás mesélésekhez ajánlunk egy nemrégiben megjelent, kortárs antológiát, az Apa olvas című kötetet. 

...

A Véletlenül írtam egy könyvet elhozta a Montréal Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál fődíját

Fődíjat nyert Montréalban Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című filmje. 

...

Ezek az év legjobb gyerekkönyvei: taroltak az állatos és az erdei történetek

10. alkalommal adta át a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum az év legjobb gyerekkönyveinek járó díjakat. A rekord számú nevezés sok izgalmas kötetet hozott, mutatjuk a részleteket.