Talán nem vagyok egyedül a magyar olvasók között azzal az élménnyel, hogy a Csillagok háborúját és A nyolcadik utas a halált évekkel korábban olvastam, mint hogy meg tudtam volna nézni. A streaming, a torrent és a végtelen csatorna korszaka előtt a vasfüggöny, az életkor, a közeli videótéka kínálata vagy a kamionos szomszéd hangalámondásos kalózkópiái határozták meg, hogy hozzáférünk-e egy filmhez vagy sem. Ez viszont csupán a keleti verzió. Mielőtt berobbant a videókorszak, ha a tévé vagy egy közeli újrajátszó mozi nem tűzte műsorra, az egyszeri nyugati nézőnek sem volt túl sok lehetősége ismét elmerülni egy kifutott film világában, ami tetszett neki - vagy éppen bepótolni, ha nem látta. Ezt a piaci rést találták meg a regényesítések.
A Volt egyszer egy Hollywood kapcsán Quentin Tarantino is mesélt arról, hogy a hetvenes években falta azokat a regényeket, amiket gyakran elismert írók írtak meg a filmek forgatókönyvéből. Varró Attilával, a Tarantino-könyv magyar kiadásának szaklektorával pedig podcastben beszélgettünk többek között arról, hogy egyáltalán mik a regényesítések, hogyan jelentek meg itthon, és hogy vajon Tarantino könyve valójában regényesítés-e.
Az alábbiakban öt olyan regényesítést ajánlunk, amiket emlegetünk a podcastben, vagy valami más miatt különlegesek, például a legjobbak közt tartják számon - ráadásul magyarul is megjelentek.
Alan Dean Foster: A nyolcadik utas: a Halál
Ridley Scott nagy sikerű, 1979-es filmje új akcióhőst és feminista ikont adott a világnak a Ripleyt alakító Sigourney Weaver személyében, a savas vérű idegen pedig a sci-fi felejthetetlen szörnyetegévé vált. A regényesítés Alan Dean Foster munkája, aki a hetvenes évek végére elismert fantasztikus szerzőnek számított. A nyolcadik utas a halál után megírta a többi Alien-filmet is, de A nyolcadik utas: a Halál a Goodreads legjobb regényesítések listáján az első helyen áll (a folytatás regényesítése pedig a harmadik a listán). Magyarul először a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban jelent meg F. Nagy Piroska fordításában 1987-ben.
George Lucas: Csillagok háborúja
Alan Dean Fostert kérte fel Lucas is arra, hogy írja meg a Csillagok háborúja regényesítését, de Foster neve nem jelent meg a címlapon. Ahogy a nemzetközi Star Wars-napon megjelent könyvajánlóban is írtuk, “itthon a filmet 1979-ben mutatták be, majd a regény is megjelent 1980-ban a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban. Azóta persze angolul és magyarul is többször megjelent frissítve/szerkesztve, hogy minden elemében passzoljon a fejlődő sagához.”
Steven Spielberg: Harmadik típusú találkozások
Ha van valami közös Tarantinóban és Spielbergben azon kívül, hogy mekkora hatással voltak a hollywoodi filmgyártásra, az az, hogy eddig mindketten egy könyvet írtak. És mindketten a saját filmjükből. Igaz, Tarantinónak ez sikerült egyedül, Spielbergnek viszont Leslie Wallerrel közösen.
A cápa sikere szélesre tárta az amerikai filmgyártás kapuit Spielberg előtt, így leforgathatta a saját első, sokak szerint unalmas, sokak szerint viszont lenyűgöző ufós filmjét, a Harmadik típusú találkozásokat. Bár azt többen feszegették, hogy a regényesítésben mekkora valós szerepe volt, egy 1977-es interjúban megesküdött, hogy ez nem egy szellemíró munkája, hanem az övé. Legalábbis részben. Maga a könyv sok kiegészítő információt tartalmaz, például az 1970-es évek összeesküvés-elméleteiről, a szöveg viszont a Litreactor szerint egy kissé erőtlen, inkább forgatókönyvként olvastatja magát, mint regényként. Magyarul 1981-ben jelent meg Képes Anna fordításában a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban.
Randall Frakes: A terminátor
A Goodread listáján az előkelő második helyet szerezte meg a nyolcvanas évek csúcsdisztópiája, az 1984-es Terminator regényesítése. A könyvet Randall Frakes és Bill Wisher írta a rendező James Cameron és Gale Anne Hurd forgatókönyvéből. A regény bizonyos pontokon eltért a filmtől, például kiderült belőle, hogy Sarah Connor mindössze 19 éves, ami csak az eredeti scriptben szerepelt - Linda Hamilton (egy másik ikonikus női akcióhős) egyébként 28 évesen játszotta el a karaktert. A könyvet magyarul a Lap-Ics adta ki 1992-ben, a fordító nevét sajnos nem találjuk.
William Kotzwinkle: E. T., a földönkívüli kalandjai a Földön
Egy újabb Spielberg a listán, ismét földönkívüliekkel, de már családbarátabb verzióban. William Kotzwinkle viszont nem óvatoskodott a plusz részletekkel, sőt, a Fandom újságírója egyenesen bizarrnak nevezi minden idők legcukibb (vagy leggiccsesebb - ízlés kérdése) családi sci-fijének regényesítését, és pontokba is szedte a kedvenc könyves részleteit:
- a főhős Elliott anyja szexuálisan frusztrált,
- az űrbotanikus E.T. beszélget a paradicsomokkal,
- az M&M az élet értelme,
- E.T. szerint a kulcsok fogak,
- E.T. vonzódni kezd Elliott anyjához és szexelne is vele (szerencsére nem teszi!)
Ami még a Fandom gyűjtéséből kiderül, hogy a regény váltogatja a nézőpontokat, így E.T. gondolatait is megismerhetjük. Ennek kapcsán a Goodreads egyik kommentelője azt írta: “Mary (az anya) és E.T. belső monológjait kissé illetlennek találtam. Mondhatni, összetörte a gyerekkorom ártatlanságát.”
E.T. kalandjai magyarul a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban jelentek meg Szentmihályi Szabó Péter fordításában 1983-ban.
