A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Mark Millar neve fogalom a képregényes körökben. Dolgozott a DC-nek és a Marvelnek, mielőtt saját képregény-birodalmat alapított Millarworld néven. A népszerű író tollából olyan egyedi hangvételű történetek születtek, mint a Wanted, a Kick-Ass vagy a Kingsman, amelyek azok számára is ismerősen csenghetnek, akik még sohasem vettek a kezükbe képregényt. De közvetve neki köszönhetjük azt is, hogy a Bosszúállók és az Amerika Kapitány: Polgárháború feldolgozásai agyatlan szuperhős-dzsembori helyett a Marvel Moziverzum ékköveiként ragyognak. Nem csoda, hogy a Netflix úgy csapott le a Millarworld kiadóra, mint a Disney a Marvelre. Mozgóképes együttműködésük első állomása a Jupiter hagyatéka.

Bányász Attila |
Mark Millar
Jupiter hagyatéka
Ford.: Sepsi László, Fumax, 2021, 248 oldal
-

1973-ban Coatbridge kisvárosában egy négyéves skót kisfiú életét örökre megváltoztatta A csodálatos Pókember 121. száma. Ez az az ominózus epizód, amelyben Gerry Conway író képregény-történelmet írt: kioltotta Peter Parker első szerelmének, Gwen Stacy-nek az életét. A nagy felzúdulást kiváltó fordulat nemcsak Pókember univerzumát rengette meg, hanem a képregényekét is. Utóbbival persze aligha lehetett tisztában a kis Millar, ám innen indult a nagy szerelem, ami egy életen át tart. Az a fajta, amely arra sarkal, hogy az elsőáldozásod előtt alkoholos filccel pókhálót rajzolj a saját arcodra. Vagy hogy korszakos képregényalkotókat, mint amilyen Alan Moore és Frank Miller később anyunak és apunak hívj. És fittyet hányva az elvárásoknak, ne jól menő orvosnak vagy közgazdásznak állj, hanem az életét a művészetnek szentelő alkotónak, akinek olykor felkopik az álla.

A nő: szexi lámpa vagy hulla a hűtőszekrényben - Könyves magazin

A Buffy, a vámpírok réme és a Bosszúállók írója, rendezője, Joss Whedon arról a frusztrációjáról beszélt egy a nők egyenjogúságáért küzdő szervezet rendezvényén, hogy állandóan ugyanazt a kérdés teszik fel neki újságírók: miért ír mindig erős női karaktereket? Ez a kérdés ugyanis értelmetlen. Sőt, ostoba. Sőt, sértő. Whedon végső válasza: azért ír erős női karaktereket, mert még mindig felteszik neki ezt a kérdést.

Millar Begins

Millar brit képregénymagazinokba írt, és megismerkedett a szintén skót származású, már befutott íróval, Grant Morrisonnal, aki a szárnyai alá vette. Éveken át közösen alkottak. Mivel a rajz és az írás terén rendkívül nehéz egyszerre boldogulni, barátja és mentora tanácsára Millar inkább az írói pályára fókuszált. Az amerikai képregénypiacra a belépőt az a Mocsárlény jelentette számára, amelyet több mint egy évtizeddel azelőtt idolja, Alan Moore reformált meg a DC égisze alatt (és nemrég az Annabelle-filmek írója, Gary Dauberman készített belőle az HBOGO-n látható korhatáros sorozatot).

Kick-Ass - A szuperhős is ember - Könyves magazin

Mindenről a Watchmen tehet. Alan Moore paradigmaváltó műve nem „csak” a képregény médiumát léptette felnőttkorba, és tágította ki a lehetőségeit, de egy egész sor, adott esetekben máig tartó trendet indított el. Mark Millar és John Romita Jr. Kick-Ass című sorozata ezen trendek egyikének képviselője: a szuperhősök deheroizálása, a Nagy Amerikai Mítosz dekonstrukciója.

A DC-nél és később a Marvelnél is számos projekten dolgozott, mindkét kiadónál kiemelkedő munkákat tett le az asztalra. A Marvelnél az Ultimates sorozatát a Time magazin az évtized képregényének választotta. Ezt használta fel később Zak Penn és Joss Whedon 2012-ben a szuperhősöket összetrombitáló Bosszúállók mozifilm forgatókönyvéhez. A DC-től az Eisner-díjra jelölt Superman: Red Son című opuszával búcsúzott, amivel a népszerű szuperhőst áthelyezte a vasfüggöny túloldalára. Egymásnak eresztette a Marvel képregényhőseit a Polgárháborúban, amelyet az Amerika Kapitány harmadik részében széles vásznon is megcsodálhattunk. Az Old Man Logan-ben (magyarul Logan: Kíméletlen jövő vagy Rozsomák: Vén Logan címmel jelent meg) kíméletesen útjára bocsátotta Wolverine-t, amelyből James Mangold forgatta le Hugh Jackman ikonikus karakterének emlékezetes és kissé vérgőzös hattyúdalát, a Logan című akciófilmet.

-

Mark Millar a Jupiter hagyatéka forgatásán "apával és fiával", Josh Duhamel (Sheldon) és Andrew Horton (Brandon) színészekkel Fotó: Steve Wilkie/Netflix

"Álmodtam egy világot magamnak..."

Ugyanakkor Millar kezére gyakran rá-rácsaptak a DC-nél, és cenzúrázták az elképzeléseit, a Marvelnél pedig az érinthetetlen szuperhősök zavarták. Így hát 2004-ben saját képregényvállalatot alapított Millarworld néven, ahol végre kiélhette magát. A kiadó berkeiből olyan címek kerültek ki, mint a Wanted, a Kick-Ass vagy a Kingsman, amelyek filmes adaptációik révén bekerültek a mainstreambe is. És hogy mit preferál jobban Millar:

álló kontra mozgókép? „A film olyan, mint egy százmillió dolláros hirdetés. A jóvoltából egymillió példányt adtunk el a Kick-Ass-ből.”

Amerikában is szerelem a képregényírás - Könyves magazin

Azt mindenki rég tudja, hogy legyen szó akár könyv-, akár képregénykiadásról, a szerzőknek nehéz dolguk van, már akkor is, ha csak megjelenni, érvényesülni próbálnak a piacon – ha még megélni is akarnak belőle az már az álmodozás kategóriája. De a jelek szerint Amerikában sem tejjel és mézzel folyik az, ami innen nézve Kánaánnak tűnik.

Mivel Millar jól emlékezett, milyen ceruzával a kézben máról holnapra élni, a Millarworldnél az író és a rajzoló együtt birtokolja a képregények jogait – köztük a megfilmesítését is -, így minden nyereséget egyenlő részben osztanak el. A Millarworldnél dolgozni a művészeknek így nemcsak kiváltságot jelentett, de egyben rendkívül jövedelmező is volt: nem egy művész vált milliomossá mellette. A filmstúdiók is örömmel fogadtak egy független céget, amely megoldást kínált a képregény-adaptációk iránti óriási kereslet kielégítésére. Egészen addig, amíg a Netflix szőröstül-bőröstül be nem kebelezte a Millarworldöt.

-

Elena Kampouris, azaz a renitens Chloe a Jupiter hagyatéka forgatásán Fotó: Netflix

Mi lenne, ha...

Mark Millar a „mi lenne, ha” nagymestere.

A Red Son alapötlete már 6 éves korától kezdve foglalkoztatta: mi lenne, ha Superman űrhajója a Szovjetunióban érne földet az Egyesült Államok helyett? 27 évvel később megválaszolta. 2009-ben egy provokatív reklámkampányban tűnt föl a kérdés: „Mi lenne, ha Batman lenne Joker?” Amitől persze kiverte a víz a Batman kiadóját, a DC-t. Ettől függetlenül Millar erre is megfelelt a Nemesis című képregényében. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság idején kezdett bele egy rendhagyó családregénybe, amelyben a következő kérdésre próbált választ találni: „Mi lenne, ha Superman és Wonder Woman lennének a szüleid?”

A Jupiter hagyatéka végül persze mély és rétegzett képregénnyé nőtte ki magát,

 de a netflixes feldolgozás vajon méltó Millar nevéhez?

-

A koronavírus a szuperhősöket sem kíméli - Josh Duhamel Fotó: Netflix

Istenek alkonya

Mark Millar keresztezte a Watchmen és a Bosszúállók filozófiáját, és nyakon öntötte az egészet transzgenerációs problémákkal. A Jupiter hagyatéka szuperhős mitológiáját az 1929-es nagy gazdasági világválság szülte. Egy baráti társaság a King Kong koponya-szigeti expedíciójához hasonló kalandba keveredik valahol az Atlanti-óceánon. Rábukkannak az istenek erejére, ami örökre megváltoztatja nemcsak az ő életüket, hanem a történelem alakulását is.

Gyomorforgató erőszak: pont ahogy szereted! - Könyves magazin

A Kick-Ass szemborzasztó második számán a felirat: "Sickening violence: as the way you like it!" (Gyomorforgató erőszak: pont ahogy szereted!) Irónia, de kőkemény. Sőt! Mi lehet Mark Millar ars poeticája? Oda kell csapni a nagykalapáccsal?

Évtizedekkel később, immár szuperhősökként hiába állították erejüket az erkölcsi jó szolgálatába, Sheldon, a vezér keserűen veszi tudomásul: Amerika újra a szakadék szélén táncol. A bátyja, Walter eközben hathatósabb beavatkozást sürget a politikában: ideje lecserélni a kapitalizmus elavult rendszerét valami újra. Sheldonnak eközben meggyűlik a baja a saját gyermekeivel is: Brandon híján van az erkölcsi és a felelősségérzetnek, Chloe pedig élből elutasít mindent, ami az apjával kapcsolatos. Egyikük a hedonizmusban, a másikuk az önpusztításban keresi azt, ami gyerekkora óta hiányzik az életéből. Ám muszáj felnőniük - kinek így, kinek úgy -, hogy elfoglalják a rájuk osztott szerepeket az "übermensch" közelgő kataklizmájában, ahol az erkölcsi szerepek felcserélődnek.

-

Leslie Bibb alias Grace a Jupiter hagyatéka forgatásán Fotó: Netflix

A képregény egyszerű eszközökkel ábrázolja a holokauszt traumáját és komplexitását - Könyves magazin

Miért döntenek úgy egyre többen, hogy a holokauszttal kapcsolatos élményeiket képregény formájában mesélik el? Mi az, ami különösen alkalmassá teszi ezt a félig grafikus, félig irodalmi műfajt a traumák feldolgozására?

A Jupiter hagyatéka olyan, mintha Alan Moore mondta volna tollba William Shakespeare Hamletjét és Lear királyát. Sheldon karaktere Superman idősebb kiadása, aki szinte bármilyen rendkívüli vészhelyzeten felül képes kerekedni, de aki apaként bukásra van ítélve. Nincs ebben semmi meglepő.

Gyermekei személyében egy egész nemzedékkel kel birokra egy olyan csatában, amelyben mindenkinek igaza van, és amelyből senki sem kerülhet ki győztesen. És Millar szerint az áldozat szerepe mindig a legutolsó generációnak jut.

Szuperhősei is csupán emberek, akik az ölükbe pottyant isteni hatalommal nem tudnak mit kezdeni. Kérdés, hogy az állatvilághoz az ösztöneivel szorosan kötődő ember vajon valóban képes-e istenné válni?

Az alkoholista bádogember visszatér - Könyves magazin

A Vasembert utoljára a '90-es évek Marvel Extráiban láthatta a magyar képregényolvasó, idén a mozifilmhez időzítve ismét felbukkan a rakétameghajtású nőcsábász. A májusi Képregényfesztiválra ígéri a Fumax kiadó a The Ultimatest, a Bosszú Angyalainak újradizájnolt kiadását.

Képernyőre vele?

Millar imádnivaló különleges képességeket alkotott. A kedvencem Walter és leszármazottja, Raikou mentális ereje, amellyel pszi-börtönbe zárják az ellenfelüket a saját tudatában, miközben rommá verik a magatehetetlen testét. A másik Tűzróka fiának, Hutch-nak az apjától kapott elemlámpája, amely hatékonyságában vetekszik a Deadpool második részében látható Dominó specialitásával, a szerencsével. Millar elnagyolt karaktereivel részleteiben is belakja a saját univerzumát, ahol a gazdaságpolitikának éppúgy megvan a maga helye, ahogy szuperhőseinek is a társadalomban.

Pont ez utóbbit hiányoltam a feldolgozásból, amely inkább koncentrál a karakterek közti dinamikára, mint a világban való elhelyezésükre. A Jupiter hagyatéka adaptációja elsősorban dráma, amelyben így a karakterek közötti kiélezett helyzeteknek kellene adnia a valódi tartalmat, nem pedig a vizuális effektektől szinte steril, kevés akciójelenetnek. A két idősíkon futó történet nagyon lassan jut el a valódi bonyodalmakig: az 1930-as években a szuperhőssé válásig, míg a jelenben a szuperhős lét zsákutcájáig.

Ezt az első (és végül egyetlen) évad célja igazából az lett volna, hogy lefektessék vele az alapokat, és felállítsák azokat a gyalogokat, amelyek aztán leverhetők a tábláról. Ugyanakkor hiába a ráérős tempó, az évad Millar univerzumának csupán egy pici szeletét fedi fel, és a képregényt ismerő néző nehezen tud szemet hunyni az elhibázott casting és a leegyszerűsített karakterek fölött. Ezek után érthető, hogy a Netflix az első évadot követően elkaszálta a szériát. Az egész univerzumnak azonban nem fordítottak hátat, hamarosan érkezik ugyanis a rosszfiúkat tömörítő Super Crooks-anime.

A hihetetlen Stan Lee, aki megváltoztatta a popkultúrát - Könyves magazin

Stanley Lieber, vagy ahogy mindenki ismeri, Stan Lee példátlanul nagy hatást gyakorolt a popkultúra jelenlegi állapotára. A közreműködésével megteremtett Marvel-képregények már a saját korukban is átütően sikeresnek bizonyultak, napjainkban pedig egy másik médiumba áthelyezve ismétlik meg a hatvanas években látott ívet. A sikerhez vezető út azonban közel sem volt olyan sima, mint azt a mai eredmények sugallják. És vajon Stan valóban az a minden porcikájában pozitív figura volt, ahogy a médiában megjelent?

Millar nélkül nincs Millarworld

Mark Millar természetesen maradt a Millarworld élén. A Netflix nemcsak egy képregénykiadót vett meg, hanem magát Mark Millart is (a Wanted, a Kick-Ass és a Kingsman nem képezte részét a dealnek, ezek filmes folytatásait viszont el kell engednie). Jó üzletnek tűnik! Évente négy képregénysorozatot, valamint hét tévés vagy filmkoncepciót tesz le az asztalra, cserébe a teljes alkotói szabadságért papíron és mozgóképen egyaránt (nem beszélve a lassan szinte minden háztartásba bekötött streaminges reklámlehetőségről). Millarnak a Foxnál sem volt ilyen jó dolga, amikor annak idején tanácsadóként dolgozott a Marvel-filmeken. A Jupiter hagyatékát pedig követi a többi adaptáció a Millarworld istállójából: a Super Crooks mellett a tizenéves, isten-komplexusos srácról szóló American Jesus vagy az intergalaktikus road movie-nak tűnő Empress.

-

Akik elől még King Kong is elbújdokolna - leendő szuperhősök Fotó: Netflix

A derék skót ráadásul továbbra is mentes a sztárallűröktől: most is szülővárosában, Coatbridge-ben él, arra jártában bárki össze is futhat vele az egyik helyi kocsmában, ahol a barátaival találkozgat. Vajon mit szólna az az első képregényét szorongató, négyéves kissrác, közel fél évszázad távolából, ha valamilyen módon szembetalálkozhatna mai önmagával? Elégedett lenne, hogy majdan Stan Lee utódjaként fogják rebesgetni, vagy csalódottságának adna hangot, hogy ennyi idő alatt sem lett belőle - alkoholos filc ide vagy oda! - egy valamirevaló Pókember?

Hírlevél feliratkozás

Felhasznált források: theguardian.com, inverse.com, scriptmag.com, screenrant.com, scotman.com, ign.com, imagecomics.com, dailyrecord.co.uk, bbc.com

Kapcsolódó cikkek
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: egy boszorkányos képregény lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Emma Steinkellner Egy kis boszi naplója című könyvét választotta.

...
Hírek

Képregénydíjak 2021 - itt vannak a jelöltek!

A Magyar Képregény Szövetség minden évben átadja a legjobb képregényeknek járó Alfabéta-díjakat. Megvannak a jelöltek!

...
Hírek

Közel egymilliárd forintért kelt el az első Superman-képregény egyik példánya

Rekordáron, közel egymilliárd forintos összegért kelt el az első Superman-képregény egyik első példánya. 

Hírek
...
Szórakozás

Itt az új előzetes Joel Coen Macbeth-feldolgozásához!

...
Hírek

Magyar gimnazista nyerte az oxfordi esszéversenyt

...
Hírek

Michael Caine mégsem lesz főállású író

...
Hírek

Női krimiszerző nyerte a milliós díjat, majd kiderült róla, hogy három férfi

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe