A Margó programja mindig hasonlít az év elejei megjelenések listájához: a bőség zavarában próbálok válogatni, mert annyi minden érdekel – idő viszont soha sincs elég. A jóféle kínlódás eredménye most egy hatos lista Zoltán Gábortól a Rosseben át, Bartók Imre trolljaiig és persze az Andrássy úton sétáló Budapesti Nőkig.
Zoltán Gábor: Ólomszív – Az Orgia ikerregénye
El lehet felejteni az Orgiát? Zoltán Gábor könyve olyan pusztító erővel mutatta be a nyilas rémuralmat, amivel korábban nem találkoztam. A regény minden értéke mellett azért kicsit meglep, hogy most azon kapom magam, hogy készülök vissza azokba a napokba, azokra az utcákra. De így van, hiszen itt az Ólomszív, ami egy fogvatartott zsidó kisfiú történetét mondja el (itt beleolvashatsz). A regény főszereplője Hidassy Tamás, aki Ólom Pál nevű játékkatonájával játszik detektívesdit a korban, amit aztán megpróbált az országunk agyonhallgatni.
Morcsányi Elza: Végig az Andrássy úton – A sugárút legendás történetei
Az első budapesti emlékeim között már feltűnnek az Andrássy út szépséges palotái, a zöldellő fasor, a mesékbe illő romantikus monumentalitás, miközben sétálunk a Hősök tere felé. És ha belegondolok, mennyi cipőtalp koptatta ezeket a járdákat! Minden város története izgalmas a maga sokféleségével, anekdotáival, de egy olyan kétévezredes településé, mint amilyen Budapest is, különösen. A sétavezető és podcastoló Morcsányi Elza kötetében az élhetetlenül zsúfolttá váló régi Pesttől kezdve mesél az Andrássy útról, névadója nagyratörő városrendezési terveiről, a környező paloták lakóiról, a róluk szóló legendákról.
Gyurkó Szilvia – Palya Bea – Szabó T. Anna: Minden gyerek kicsi kincs. Beszélgetés a testhatárokról
Nekünk kicsiként még puszit kellett adni a szökőévente látott rokonnak akkor is, ha mi nem akartuk. A barátaim ezt ma már nem erőltetik a gyerekeikre. Apró változásnak tűnik, de nagyon erős a szimbolikája: ott van benne egy egészséges testkép és énhatár, meg a biztonságosabb felnövekvés kulcsa is. A Minden gyerek kicsi kincs a napokban jelenik meg és röviden a bugyiszabályokra tanítja meg a gyerekeket és a felnőtteket egy-egy mesével, verssel, mondókával és belőlük írt dalokkal. A felnőtteknek azért Gyurkó Szilvia írt egy szakmai összefoglalót is. Ha még nem tudod, hogy mik azok a bugyiszabályok, akkor mindenképpen el kéne jönnöd erre a bemutatóra.
Bartók Imre: Dlöf alkonya
A Dlöf alkonya Bartók Imre első ifjúsági regénye, az a fajta játékos-kalandos fantasy, amiért a kilencvenes évek elején, kölyökként kezem-lábam törtem volna. Ideteszem a fülszöveget, mert úgy jó, ahogy van: „Rejtélyes horda pusztít el mindent, ami az útjába kerül, és úgy tűnik, csak hárman járhatnak utána az igazságnak, és akadályozhatják meg a katasztrófát: egy ifjú ork, aki legszívesebben a kertjét gondozza, miközben a világ titkairól töpreng, egy magának való troll-lány, aki rébuszokban beszél, és egy modortalan elf, akinek mindenkihez van egy keresetlen szava. Mindhármójuk életét felborítja a rájuk leselkedő veszedelem, és mindhárman eltökéltek, hogy megmentsék otthonukat, Dlöföt, ahol semmi sem egészen az, aminek látszik.”
Budapesti Nők – élő podcastfelvétel
Őszinte és abszolút elfogultsággal várom ezt a beszélgetést, mert végre eljutok szeretett kollégáim új beszélgetéssorozatára. Az Austen-projektet és a Szabó Magda-titkot jegyző Ruff Orsi és Szeder Kata irodalmi művek és meghívott szakértők segítségével mutatja be azoknak a nőknek a történetét, akik formálták Budapestet.
Horváth László Imre: Rosseb
Levezetésnek még egy kis irodalom. Nagyapám 1905-ban született és a kilencvenes évek elején halt meg. Néha belegondolok, mennyire őrületesen megváltozott a világ csak az ő élete alatt. Hasonlót feszeget a Rosseb is, Horváth László Imre könyve ugyanis egy egyszerű katona sorsát mutatja be a két világháborúban, de még 1956-ban is. Úgy harangozzák be, hogy ez a meg nem írt nagy magyar háborús regény. Hát lássuk!
