Kukorelly Endre rajongói két új kötetnek is örülhetnek. A Laikus tájékozódás című esszékötet saját kiadójánál, a K.E.R.T.-nél jelent meg, míg a Ház, háború, halott című regény a Kalligramnál. Ráadásul az író egyszerre mutatja be őket a Tavaszi Margón.
Mit lehet tudni az új Kukorelly könyvekről?
A Laikus tájékozódás esszéket tartalmaz, melyekben a szerző különböző képzőművészeti alkotásokról ír, egy laikus szemszögéből. Kukorelly egy interjúban így fogalmazott a kötetről: „(...) kiéltem benne a sznobizmusomat. Mely alapvető fontosságú kultúrafenntartó: tessék hevenyen érdeklődni olyasmi iránt is, amihez nem értesz, nem a szakmád. Ezek az írások alapvetően rólam szólnak, nem szándékuk okoskodni.”
Egy rövid részlet:
„Kipakolom anyukám fényképét az íróasztalra, nagyszüleim fotói az ablakpárkányon, jó, de a szomszédban olvasó lányé is! És odapillantok olykor, de miért nem megyek át inkább hozzá?
Átnézek, és később megint a képre pillantok: mit tud, nem többet, nyilván beláthatatlanul kevesebbet, viszont mást, ha a portréját nézem, mintha őt nézném?
Ugyanazt látom, ha egyszerre nézem őt és a róla készült fényképet?
Hasonlít, gondolom.
Nem is hasonlít, gondolom.
Öregedett. Fiatalodik. Ugyanaz laposban.
Átment rajta az úthenger, ezt nem gondolom, csak leírom.”
A Ház, háború, halott – avagy nem arra való a szeme annak, akit Hermész vezet, hogy fura vidékeket lásson című könyv a TündérVölgy és a Cé cé cé pé című regényekkel kiegészítik egymást. Idézet a kötetből:
„Ásott az apja. Érdekesen elgörbült vasú, régi ásó, azzal szerencsétlenkedett az öreg a kertvégében.
Miért nem vett újat? Nem volt még öreg. Semmi értelme az ásásnak, kiforgatni az eprest, új palántákat dugdosni a régi helyére. Mert kiöregszik, mondta az apja. Mutatja, melyik öreg. Ez öreg, az nem. Az apja öreg?
A bal combja belső részén hosszú forradás, a háborús sebesülése. Azért, kisfiam, mondja, mert már jócskán elöregedett, látod? (K) nem látta. Mit lásson. Teljesen egyformák. Ez öreg? Kis, aranyos, zöld levelek. Öreg szamóca?”
