Május 23-25. között, a margitszigeti Kristály Színtéren rendezik a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivált, ahol három napon át könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, zenés irodalmi estekkel, rendhagyó irodalomórákkal és élő podcastfelvételekkel várják az érdeklődőket. Ajánlónkban most a nonfiction könyvbemutatókat gyűjtöttük össze. A programokon többek között találkozhatsz Puzsér Róberttel, Gyurkó Szilviával, Szél Dáviddal és Péterfi Judittal is.
A verses programokat itt, a zenés programokat itt, a prózaprogramokat pedig itt és itt találod.
Cserháti Tamara: Édes Közel-Kelet- 53 ínycsiklandó finomság a mesés Közel-Kelet világából
Cserháti Tamara illatos fűszerekkel és különleges alapanyagokkal otthonunkba varázsolja a Közel-Kelet hangulatát. A könyvben szereplő 53 recepttel valóságos gasztrokirándulásra invitál minket a szerző, amelynek során jobban megismerhetjük a zsidó sütemények királynőjét, a flódnit, az arab világ egyik legkiadósabb desszertjét, a baklavát, vagy a marokkói vendégszeretet jeleként felszolgált mentateát. Bepillantást kapunk az étkezési szokásokba, például, hogy a kötetben szereplő falatokat és italokat milyen alkalmak során adták asztalra a családnak és a vendégeknek.
A gyönyörű, színes fotókkal illusztrált receptleírások fügével, datolyával, kardamommal, pisztáciával és megannyi más izgalmas hozzávalóval könnyen elcsábítanak bárkit, hogy azonnal kipróbálja a nem mindennapi finomságokat.
Puzsér Róbert: Metafizika
A Metafizika című könyv szerkezete azon az ismereten alapul, hogy a transzcendensre vonatkozó tudás nem lineárisan, hanem koncentrikusan épül fel. A szerző a magyar ábécé huszonkét betűjével huszonkét fogalmat alkotott, amelyeket ontológiai igénnyel jár körül a kötet huszonkét fejezetében – szándéka az, hogy az így leírt huszonkét kör együtt akkora síkot fedjen le, ami átfogó képet ad a valóság és az igazság viszonyáról.
Az ábécé betűinek és a tarot nagy arkánumának számbeli egyezésére alapozva a szerző a fejezetek címei és a nagy arkánum huszonkét lapjának archetípusai közt analógiás párokat alkotott, így a huszonkét fejezet szövegét vizuálisan azokhoz tartozó képzőművészeti alkotások egészítik ki, és helyezik tágabb összefüggésbe. Puzsér Róbert Metafizikája az agy mindkét féltekével kommunikáló meditációs objektum, ami összművészeti igénnyel kalauzolja az olvasót a megismerés szellemi ösvényén.
Morcsányi Elza: Végig az Andrássy úton
A jövő útja, a város reménysége, a világörökség sugárútja – ezekkel a magasztos jelzőkkel illették egykor az Andrássy utat, fővárosunk legfontosabb látnivalóinak egyikét.
Morcsányi Elza sétavezető, podcast-műsorvezető nemcsak az épületekről mesél szakavatottan, hanem a díszes paloták egykori lakóinak életét övező legendákat, titkokat, szóbeszédeket is megosztja élménydús, szórakoztató sétája során, amelyet friss képanyag és archív felvételek tesznek színesebbé. Ugorjunk vissza az időben, ismerjük meg a sugárút történetét a krumpliföldtől a luxus boulevard-ig, kukkantsunk be a fényűző paloták falai mögé. Sétára fel!
Vida Ágnes: Gyerekek és kütyük
„Tanácsadóként naponta fordulnak hozzám a szülők azzal a kérdéssel, mennyit mit és hogyan nézhet a gyermekük mesét. Tableten játszhat-e kirakóst vagy azt sem szabad? Gond-e ha evés közben mesét néz? Vagy éppen mit tegyenek, ha csak mesenézés közben tud elaludni vagy ha próbálnak mértéket tartani a mesenézésben, ezért kikapcsolják 20 perc után a mesét, de a gyerek őrült hisztibe kezd? Most akkor függő lett? Le lehet szoktatni? És mi van, ha a kiskamasz iskola után folyton csak a Youtube-on lóg vagy a barátaival játszik online? Ha elkezdi hanyagolni a házi feladatokat, ha folyton csak a cseten lóg a barátaival?
Hogyan tartsuk a lépést ezzel a sok változással? Képesek vagyunk rá egyáltalán? Be kell avatkoznunk? Tiltsuk teljesen? Engedjük? És, ha igen, akkor mennyit? Vagy tartsuk szigorúan szemmel a gyerekünket? Esetleg próbáljuk megtanítani őt magát hogyan boldoguljon a veszélyekkel teli virtuális világban, amelyben sokszor mi magunk sem tudunk kiigazodni?”
Péterfi Judit: Engedd el - Kiút az önfejlesztés labirintusából
Engedd el! De hogyan? Akarva, de nem görcsösen? Meditálva, fehér gyertya füstjében? Az El Caminót járva hátrafelé? Morzejeleket sípolva, vagy egy lábon ugrálva az Everesten? Mantrákat búgva, esetleg zarándokként vezekelve fűcsomót rágcsálva? Ha ez pont olyan egyszerű, mint ahogy szajkózzák, akkor miért nem magától értetődő a mechanizmus? Többféle recept létezik? Aki esküszik egy módszerre, honnan tudja, hogy az mindenkinél beválik és hat a szerelemre, szakmai kudarcra, betegségre egyaránt?
Péterfi Judit riporter-műsorvezető saját sorsának hullámvasútjára ülteti fel az olvasót, magánéleti és szakmai életének magasságait és mélységeit tárja fel őszintén, professzionális kérdezőként szedi darabjaira az elengedés témáját olyan hiteles szakemberek segítségével, akiknek tudása a mindennapjainkban kísér. A személyes hangvételű, számos magánéleti tapasztalatot tükröző interjúkban Csernus Imre, Daubner Béla, Dudits Dénes, Feldmár András, Iványi Gábor, Máté Gábor és Spitzer Gyöngyi (Soma Mamagésa) mutatnak lehetséges utakat sérüléseink feldolgozására, traumáink feloldására, szokásaink és sémáink elengedésére majd a továbblépésre.
Gyurkó Szilvia – Palya Bea – Szabó T. Anna: Minden gyerek kicsi kincs
Május 15-én jelenik meg a Minden gyerek kicsi kincs című kiadvány a Lampion Könyvek gondozásában. A kötetben egy kedves mesét, egy verset és mondókát találnak a gyerekek, a felnőtteknek pedig Gyurkó Szilvia foglalta össze, mit érdemes tudni a gyerekek biztonságos felnövekedését segítő bugyiszabályokról. A barátságos illusztrációkat Bogdán Viki rajzolta, a mese és a versek szövegét Szabó T. Anna írta, és ezeket végül Palya Bea énekelte meg egy fülbemászó dalban.
A hiánypótló kiadvány amellett, hogy felhívja a figyelmet, hogy milyen felelősséggel tartozunk felnőttként a gyerekek biztonságáért, valójában egy kedves gyerekkönyv, ami játékos és kellemes formában mesél a kicsiknek a bugyiszabályokról, a nemet mondásról, és hogy miként figyeljenek belső világuk iránymutatására.
Takács Tibor: Ügynökök, informátorok, jelentések
Hogyan és miért akartak beszervezni az ötvenes évek közepén egy kisvárosi zenetanárnőt? Mivel próbáltak rávenni az együttműködésre egy vidéki gyermekgyógyászt, és az illető miként igyekezett kibújni ez alól? Milyen szerepük volt az 1956 utáni megtorlásban az ügynököknek, informátoroknak, besúgóknak, akik között akadtak olyanok, akiket zsarolással szerveztek be, de olyanok is, akik önként jelentkeztek, és még kitalációkkal is traktálták a tartótiszteket, csak hogy jó pontokat szerezzenek? Mi is volt az a bizonyos K-lakás? És végül mikor, milyen körülmények között és miatt kellett felszámolni a hosszú évtizedeken át fáradságosan és gondosan építgetett ügynökhálózatot?
A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”. Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában. Könyvében megvizsgálja, milyen kép él a köztudatban a politikai rendőrségről és annak tagjairól, szemlélteti, hogyan épült fel és működött az ügynökhálózat az 1945-tól 1990-ig terjedő időszakban, és részletes esettanulmányokban, konkrét emberi sorsokon keresztül hozza közelebb az olvasóhoz a kort és szereplőit.
Zágoni Bálint, Kurutz Márton: Janovics Jenő – A kolozsvári filmgyártás megteremtője
A kötet a magyar filmtörténet egyik fontos úttörője, Janovics Jenő pályáját mutatja be. Az erdélyi színházigazgató életének hetvenhárom évéből mindössze hétben foglalkozott aktívan filmkészítéssel, de produceri és rendezői munkássága ilyen rövid idő alatt is felbecsülhetetlen hatású volt. Műhelyéből került ki a teljes magyar némafilmgyártás közel egytizede, és világhírnévig jutó rendezők, színészek karrierjét indította el.
A gazdagon illusztrált, korabeli forrásszövegekkel kísért anyag nemcsak Janovics mára már nagyrészt elveszett filmjeiről, de az általa megszervezett közösségről és a körülötte formálódó izgalmas alkotói-szellemi közegről is áttekintést ad. A szerzők célja, hogy olvasmányos módon, ugyanakkor tudományos igényességgel, a legújabb kutatási eredmények felhasználásával rajzolják meg a magyar filmtörténet egyik meghatározó alkotójának szakmai életútját.
