És ma kiadnánk a zsarnoknak a szegénylegényeket? – 100 éve született Jancsó Miklós

És ma kiadnánk a zsarnoknak a szegénylegényeket? – 100 éve született Jancsó Miklós

Száz éve született Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas filmrendező, a magyar és egyetemes filmművészet egyik kultikus alakja. Az MTVA Sajtóarchívumának segítségével emlékezünk rá.

Fotó: Fortepan / Kende János

sa | 2021. szeptember 27. |

Jancsó Miklós 1921. szeptember 27-én Vácon született, ahová családja az I. világháború viharai elől Erdélyből menekült. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban végezte, majd Pécsett és Kolozsváron folytatott jogi tanulmányokat, 1944-ben szerzett diplomát. 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, ahonnan rövid idő múlva betegsége miatt hazaengedték. 1946 őszén már Budapesten volt, s felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. 1950-ben kapott diplomát, ezután a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárba került, ahol nyolc évig híradó- és dokumentumfilmeket rendezett. Első önálló játékfilmjét (A harangok Rómába mentek) 1958-ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel barátok és alkotótársak lettek.

Első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, erről Gelencsér Gábor filmesztéta az MMA 53 magyar filmet tárgyaló sorozatában beszélt:

Az Így jöttem már az összes jancsói stílusjegyet magán viselte: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy tért befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegények kirobbanó nemzetközi sikert is aratott, ettől kezdve emlegették a legnagyobb rendezőkkel egy sorban. E filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondolatiságot:

az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását.

A hatvanas években forgatott filmjeiben elsősorban a magyar történelem különböző időszakaira koncentrált, a Csend és kiáltás, a Csillagosok, katonák a proletárdiktatúra utáni időszakot, a Fényes szelek a népi kollégiumok korszakát, az Égi bárány és a Sirokkó a két világháború közötti magyar fasizálódás folyamatát rajzolta meg. 1972-ben Még kér a nép című filmjéért megkapta a cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendezés díját.

Egy olasz újságírónővel szövődött szerelem miatt a hetvenes évek végéig Olaszországban élt és alkotott. Itt készítette el a La pacifistát Monica Vittivel, valamint a hatalom és a szexuális perverziók összefonódásáról szóló (az akkori hazai kultúrpolitika megítélése szerint a pornográfia határát súroló) Magánbűnök, közerkölcsök című alkotását.

Hazatérése után új alkotói korszak kezdődött művészetében, a nehezen megfejthető képi nyelvrendszert alkalmazó Szörnyek évadja, a Jézus Krisztus horoszkópja, a Kék Duna keringő a magyar jelent boncolgatták, újfajta filmnyelvi eszközökkel.

A kilencvenes évek közepétől művészete ismét megújult, a "Kapa-Pepe" filmekben (Nekem lámpást adott kezembe az úr Pesten, Anyád! A szúnyogok, Utolsó vacsora az Arabs szürkénél, Kelj fel komám, ne aludjál!, A mohácsi vész) a bohóctréfa, a blődli eszközeivel dolgozott, teret engedve a rögtönzésnek, és a beállítások is megrövidültek. Utolsó filmjét, a keserűen ironikus Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be, a következő évben közreműködött a Magyarország 2011 című, 11 rendező által jegyzett szkeccsfilmben is.

Színházi rendezései is emlékezetesek, így a Várszínházban játszott Hasfelmetsző Jack, az alkalmi színpadokon bemutatott Mata Hari, a Drakula, a Csárdáskirálynő és a Szép magyar tragédia vidéki előadásai. A rendezések mellett aktív közéleti és társadalmi szerepet is vállalt, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke, 2011-től tiszteletbeli elnöke volt, és több ízben volt az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje. 1988-tól címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1990-1991-ben a Harvard Egyetem Kommunikációs Intézetének tanára volt. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1994-től 2008-ig elnöke, az Európai Filmakadémia tagja volt.

-

Zelk Zoltánnal 1968-ban. (Fortepan / Hunyady József)

Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is jutalmazták, a többi között kétszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006), 1966-ban Balázs Béla-díjat, 1970-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész lett. Több rangos fesztivál (Cannes, Velence, Split) életműdíjasa volt, 2001-ben Budapest díszpolgára lett, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki. 2012-ben jubileumi Prima Primissima Díjat kapott, 2013-ban a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság Szent-Györgyi érmét vehette át.

Gyermekei közül Miklós operatőr, Dávid pedig vágó lett.

A világhírű rendező 2014. január 31-én hunyt el Budapesten. Ugyanebben az évben a Magyar Filmművészek Szövetsége megalapította a Jancsó Miklós Alkotóműhelyt. A 2015-ös cannes-i filmfesztiválon a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató program keretében ötven év után ismét levetítették a Szegénylegények című filmjét.

Születésének századik évfordulója alkalmából idén megrendezik a Jancsó 100 programsorozatot, amelynek során többek között ősztől tavaszig tartó vetítéssorozatot szervez filmjeiből a Budapest Film Filmszerész filmklubja.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

A Berlinalén Ezüst Medvét kapott Nagy Dénes első nagyjátékfilmje, amit Závada Pál Természetes fény című regényéből forgatott.

...

A feleségem történetét szeretik a francia kritikusok, Enyedi IIdikó elemezte is a filmjét

A franciák mintha más filmet láttak volna, mint az amerikaiak. Enyedi Ildikó pedig hosszasan elemezte a fimjét a sajtótájékoztatóján.

...

Enyedi Ildikó A feleségem történetét a 80-as évek óta készíti - Összekötve 

Enyedi Ildikó most készülő filmjében Füst Milán A feleségem története című regényét dolgozza fel. A rendező most elmesélte, mit jelent számára ez a történet, hogyan határozta meg egész munkásságát az irodalom, sőt beszélt új karanténfilmjéről, a Testről és lélekről sikeréhez kapcsolódó élményeiről és Ulickaja új kötetéről is.

SZÓRAKOZÁS
...

Parti Nagy Lajos, Röhrig Géza és Spiró György is tiltakozik a Kneecap szigetes fellépése ellen

Több mint 170 művész, köztük számos író írta alá azt a Sziget Fesztivál szerevezőinek szóló petíciót.

...

Szörnyű év és a „kertész típusú író”: ezzel magyarázza George R. R. Martin, hogy nem halad az írással

Összeszedtük, George R. R. Martin mivel indokolta az évek folyamán, hogy késik A tűz és jég dala következő része.

...

A Sárkányok háza 3. évada „totális háborút” ígér

A kiszivárgott fotók alapján nem lesz hiány akciójelenetekből.

Polc

Az év egyik legmegrázóbb disztópiájában egy anya küzd gyermekei túléléséért

...

Egy elfeledett költőnemzedék, akit tönkretett a diktatúra 

...

Miért ne végezz otthon székletátültetést? – minden, amit a belek működéséről tudni akartál

...

Lehet uralni a sakklépéseket, az emlékeket és a halált is?

...
A hét könyve
Kritika
Mario Vargas Llosa utolsó regénye elégikus óda a latin-amerikai népzenéhez
Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

100 éve született Nagy László költő. Az egyik legismertebb versével emlékezünk meg róla.

Závada Péter: Minden az Énről szól, az összes kütyünk neve is

Závada Péter: Minden az Énről szól, az összes kütyünk neve is

Závada Péterrel beszélgettünk a Könyves Magazin podcastjéban új kötetéről, az Éngépről. Hallgassátok!

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

Bakó Sára
Bakó Sára

„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

...

Kustos Júlia: Ez a kötet hangos kiabálás

...

Az év irodalmi szenzációja: 60 év késéssel megjelent Tandori első, ki nem adott és egyetlen példányban létező kötete

...

A másfélfokos életmód megoldhatja a globális felmelegedést, de hol érdemes elkezdeni?

Hírek
...

A Sziget hivatalos álláspontja: meg lesz tartva a Kneecap koncert

...

Munkatáborra ítélték az oroszok Borisz Akunyint

...

Látványos csaták szélesvásznon: jön a mozikba a Hunyadi

...

Hogyan dolgozz hatékonyan? Íme Yuval Noah Harari tippjei!

Kiemeltek
...

Mutatjuk, kik közül kerülnek ki a 2025-ös Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj nyertesei (1. rész)

Két cikkben, ábécésorrendben mutatjuk be a jelölteket. Íme az első 27! 

...

„Hiszen űzött voltam és zavaros” – 25 éve nincs köztünk Petri György

Ma 25 esztendeje halt meg a 20. század egyik legjelentősebb költője, Petri György. Mutatunk 3 kedvenc verset tőle.

...

Mutatjuk, kik közül kerülnek ki a 2025-ös Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj nyertesei (2. rész)

Hamarosan 54 pályázat közül választja ki a zsűri azt a két győztest, akik 3-3 millió forint támogatást kapnak kötettervük megvalósításához. 

Olvass!
...

Mit tennél, ha egy gyilkossal ülnél egy autóban? Olvass bele Alex Pavesi krimijébe!

Egy kocsi nagy sebességgel halad az erdőben. Te inkább kiugranál vagy megküzdenél a sofőrrel az irányításért? Olvass bele Alex Pavesi krimijébe. 

...

Létezhet barátság pingvin és ember között? Olvass bele Sibylle Grimbert Az utolsó egyed című regényébe!

Sibylle Grimbert regénye egy nem mindennapi barátság lebilincselő története. Mutatunk egy részletet.

...

Újra megjelent magyarul minden idők egyik legnépszerűbb norvég regénye: olvass bele!

A féltestvér négy generáción keresztül vezeti végig az olvasót egy család szövevényes történetén. Mutatunk egy részletet.