És ma kiadnánk a zsarnoknak a szegénylegényeket? – 100 éve született Jancsó Miklós

És ma kiadnánk a zsarnoknak a szegénylegényeket? – 100 éve született Jancsó Miklós

Száz éve született Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas filmrendező, a magyar és egyetemes filmművészet egyik kultikus alakja. Az MTVA Sajtóarchívumának segítségével emlékezünk rá.

Fotó: Fortepan / Kende János

sa | 2021. szeptember 27. |

Jancsó Miklós 1921. szeptember 27-én Vácon született, ahová családja az I. világháború viharai elől Erdélyből menekült. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban végezte, majd Pécsett és Kolozsváron folytatott jogi tanulmányokat, 1944-ben szerzett diplomát. 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, ahonnan rövid idő múlva betegsége miatt hazaengedték. 1946 őszén már Budapesten volt, s felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. 1950-ben kapott diplomát, ezután a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárba került, ahol nyolc évig híradó- és dokumentumfilmeket rendezett. Első önálló játékfilmjét (A harangok Rómába mentek) 1958-ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel barátok és alkotótársak lettek.

Első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, erről Gelencsér Gábor filmesztéta az MMA 53 magyar filmet tárgyaló sorozatában beszélt:

Az Így jöttem már az összes jancsói stílusjegyet magán viselte: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy tért befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegények kirobbanó nemzetközi sikert is aratott, ettől kezdve emlegették a legnagyobb rendezőkkel egy sorban. E filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondolatiságot:

az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását.

A hatvanas években forgatott filmjeiben elsősorban a magyar történelem különböző időszakaira koncentrált, a Csend és kiáltás, a Csillagosok, katonák a proletárdiktatúra utáni időszakot, a Fényes szelek a népi kollégiumok korszakát, az Égi bárány és a Sirokkó a két világháború közötti magyar fasizálódás folyamatát rajzolta meg. 1972-ben Még kér a nép című filmjéért megkapta a cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendezés díját.

Egy olasz újságírónővel szövődött szerelem miatt a hetvenes évek végéig Olaszországban élt és alkotott. Itt készítette el a La pacifistát Monica Vittivel, valamint a hatalom és a szexuális perverziók összefonódásáról szóló (az akkori hazai kultúrpolitika megítélése szerint a pornográfia határát súroló) Magánbűnök, közerkölcsök című alkotását.

Hazatérése után új alkotói korszak kezdődött művészetében, a nehezen megfejthető képi nyelvrendszert alkalmazó Szörnyek évadja, a Jézus Krisztus horoszkópja, a Kék Duna keringő a magyar jelent boncolgatták, újfajta filmnyelvi eszközökkel.

A kilencvenes évek közepétől művészete ismét megújult, a "Kapa-Pepe" filmekben (Nekem lámpást adott kezembe az úr Pesten, Anyád! A szúnyogok, Utolsó vacsora az Arabs szürkénél, Kelj fel komám, ne aludjál!, A mohácsi vész) a bohóctréfa, a blődli eszközeivel dolgozott, teret engedve a rögtönzésnek, és a beállítások is megrövidültek. Utolsó filmjét, a keserűen ironikus Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be, a következő évben közreműködött a Magyarország 2011 című, 11 rendező által jegyzett szkeccsfilmben is.

Színházi rendezései is emlékezetesek, így a Várszínházban játszott Hasfelmetsző Jack, az alkalmi színpadokon bemutatott Mata Hari, a Drakula, a Csárdáskirálynő és a Szép magyar tragédia vidéki előadásai. A rendezések mellett aktív közéleti és társadalmi szerepet is vállalt, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke, 2011-től tiszteletbeli elnöke volt, és több ízben volt az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje. 1988-tól címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1990-1991-ben a Harvard Egyetem Kommunikációs Intézetének tanára volt. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1994-től 2008-ig elnöke, az Európai Filmakadémia tagja volt.

-

Zelk Zoltánnal 1968-ban. (Fortepan / Hunyady József)

Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is jutalmazták, a többi között kétszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006), 1966-ban Balázs Béla-díjat, 1970-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész lett. Több rangos fesztivál (Cannes, Velence, Split) életműdíjasa volt, 2001-ben Budapest díszpolgára lett, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki. 2012-ben jubileumi Prima Primissima Díjat kapott, 2013-ban a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság Szent-Györgyi érmét vehette át.

Gyermekei közül Miklós operatőr, Dávid pedig vágó lett.

A világhírű rendező 2014. január 31-én hunyt el Budapesten. Ugyanebben az évben a Magyar Filmművészek Szövetsége megalapította a Jancsó Miklós Alkotóműhelyt. A 2015-ös cannes-i filmfesztiválon a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató program keretében ötven év után ismét levetítették a Szegénylegények című filmjét.

Születésének századik évfordulója alkalmából idén megrendezik a Jancsó 100 programsorozatot, amelynek során többek között ősztől tavaszig tartó vetítéssorozatot szervez filmjeiből a Budapest Film Filmszerész filmklubja.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

A Berlinalén Ezüst Medvét kapott Nagy Dénes első nagyjátékfilmje, amit Závada Pál Természetes fény című regényéből forgatott.

...
Hírek

A feleségem történetét szeretik a francia kritikusok, Enyedi IIdikó elemezte is a filmjét

A franciák mintha más filmet láttak volna, mint az amerikaiak. Enyedi Ildikó pedig hosszasan elemezte a fimjét a sajtótájékoztatóján.

...
Összekötve

Enyedi Ildikó A feleségem történetét a 80-as évek óta készíti - Összekötve 

Enyedi Ildikó most készülő filmjében Füst Milán A feleségem története című regényét dolgozza fel. A rendező most elmesélte, mit jelent számára ez a történet, hogyan határozta meg egész munkásságát az irodalom, sőt beszélt új karanténfilmjéről, a Testről és lélekről sikeréhez kapcsolódó élményeiről és Ulickaja új kötetéről is.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

Vajon nem veszítünk el valami létfontosságút azáltal, hogy az életünkben rejtve hagyjuk a halált? Hayley Campbell olyan emberekkel készített éleslátó és őszinte interjúkat, akiknek az elmúlás a mestersége. Olvass bele!

...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

John Malkovich Bolaño-szöveggel lép fel a Magyar Zene Házában

John Malkovich Anasztaszja Tyerenkova zongoraművésszel létrehozott, színház, zene és irodalom találkozását ígérő, Bolaño szövegeire épülő összművészeti produkcióját november 17-én és 18-án adja elő a Magyar Zene Házában.

...
Szórakozás

A Netflix animációs sorozatban kelti életre az Alkonyat vámpírjait

Egészen pontosan az Éjféli nap című Stephenie Meyer-könyvből készül feldolgozás, ami az Alkonyat-regények párja.

...
Szórakozás

Beképzelt Zeusz, Lenú és Lila, a Pingvin – szeptemberi streaming kedvencek

Ebben a hónapban is számos adaptáció érkezik a streaming platformokra: jön a Briliáns barátnőm utolsó évada, visszatérnek a lúzer kémek, Jeff Goldblumot pedig öntelt Zeuszként láthatjuk.

Polc

Knausgard az öröklét farkasaival ered a halhatatlanság nyomába

...

A székely időutazó, a megbicskázott regényszerkezet meg a rütyü

...

Egy mai fotelfilozófus sem ér többet egy középkori hóhérnál

...

"A tested története vádirat a politikatörténet ellen" - 5 idézet a hét könyvéből: Akik megölték az apámat

...
A hét könyve
Kritika
És az megvan, amikor három techmilliárdos megtudja, hogy itt a világvége?
...
Hírek

Mérgezett könyveket nem csak a középkori szerzetesi könyvtárak őriztek

Umberto Eco A rózsa neve című könyvében egy titokzatos könyvhöz kapcsolódó különös haláleset után folytatnak nyomozást, de a Viktoriánus-korból származó könyvek egy része is mérgezett lehet.

...
Kritika

És az megvan, amikor három techmilliárdos megtudja, hogy itt a világvége?

Fordulatos ökothriller és egy pofonnal felérő sci-fi arról, hogy amíg nem néztünk oda, a jövő megérkezett. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
vn

Mérgezett könyveket nem csak a középkori szerzetesi könyvtárak őriztek

...
ko

5 idézet a hét könyvéből: Knausgard és Az öröklét farkasai

...
hhz

Ki volt Claire Clairmont, Byron gyermekének anyja?

...

Kárhozatra születnek az ork csecsemők? [A hatalom gyűrűi-kibeszélő II/1.]

...

A nagyváros szövetébe láthatatlanul simultak a lányok [Budapesti nők]

...

Szél Dávid: A szülőség nem egy megoldandó probléma [Podcast]

Hírek
...
Beleolvasó

Európa bűnrészes számos menekült halálában – Olvass bele Timothy Garton Ash új könyvébe!

...
Hírek

Pedro Almodóvar: A fikció kell az élethez, hogy elviselhető maradjon

...
Szórakozás

A tökéletes pár írója úgy érzi, fantasztikus sorozat készült a könyvéből

...
Nagy

Agatha Christie vagy Tüdős Klára ‒ 4 könyv példaadó női sorsokról

...
Hírek

Gillian Anderson 174 nő szexuális vágyairól írt könyvet

...
Nagy

Ki volt Claire Clairmont, Byron gyermekének anyja?

Kiemeltek
...
Nagy

5 idézet a hét könyvéből: Knausgard és Az öröklét farkasai

Knausgard a halálról beszél, miközben fordulatos cselekményt alakít, kiváló karaktereket épít és hatalmas műveltséganyagot is játékba hoz. A Hajnalcsillag-sorozat második része, Az öröklét farkasai lett a hét könyve, melyből most öt izgalmas idézetet mutatunk. 

...
Nagy

Bánhidi Lilla: Most jó

„Hol a képernyőt nézték, hol a telefon kijelzőjén egymást. Másfél óra helyett majdnem két órán át tartott a film.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a hetedik rész.

...
Nagy

A kötelező olvasmányokat utálni szokás, pedig vannak köztük ma is hatásos kötetek

Van olyan kötelező olvasmány, aminek nem kedvez az idő múlása és a világ változása, de vannak olyanok is, melyek a mai napig izgalmas és felforgató olvasmányok tudtak maradni. Mutatjuk, hogy szerintünk melyek ezek. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Hazatalálsz a gyökereidhez Tokióban, ha a nagyszüleiddel már nincs közös nyelvetek?

Dusapin regénye identitásról, nyelvről és családi bűntudatról mesél egy vibráló, csupa neon Tokió inszomniás nyarán. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Oscar nem gondolta volna, hogy a lányokkal vigyáznia kell. Aztán jött a cancel culture - Olvass bele!

Virginie Despentes, a francia irodalom punk provokátora ezúttal a #MeToo mozgalom, az internetes zaklatás, a cancel culture és a francia társadalom viszonyát boncolgatja.

...
Beleolvasó

Hintázó tyúk és bájos malacok derítik fel a rideg lengyel napokat - Olvass bele Martyna Bunda regényébe!

Martyna Bunda Észak-Lengyelországban játszódó regényében rövidebb anekdotikus fejezetek füzérén keresztül vezet minket a negyvenes évektől a hetvenes évek közepéig egy jellegzetes kelet-közép-európai történeten. Olvass bele!