És ma kiadnánk a zsarnoknak a szegénylegényeket? – 100 éve született Jancsó Miklós

És ma kiadnánk a zsarnoknak a szegénylegényeket? – 100 éve született Jancsó Miklós

Száz éve született Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas filmrendező, a magyar és egyetemes filmművészet egyik kultikus alakja. Az MTVA Sajtóarchívumának segítségével emlékezünk rá.

Fotó: Fortepan / Kende János

sa | 2021. szeptember 27. |

Jancsó Miklós 1921. szeptember 27-én Vácon született, ahová családja az I. világháború viharai elől Erdélyből menekült. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban végezte, majd Pécsett és Kolozsváron folytatott jogi tanulmányokat, 1944-ben szerzett diplomát. 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, ahonnan rövid idő múlva betegsége miatt hazaengedték. 1946 őszén már Budapesten volt, s felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. 1950-ben kapott diplomát, ezután a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárba került, ahol nyolc évig híradó- és dokumentumfilmeket rendezett. Első önálló játékfilmjét (A harangok Rómába mentek) 1958-ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel barátok és alkotótársak lettek.

Első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, erről Gelencsér Gábor filmesztéta az MMA 53 magyar filmet tárgyaló sorozatában beszélt:

Az Így jöttem már az összes jancsói stílusjegyet magán viselte: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy tért befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegények kirobbanó nemzetközi sikert is aratott, ettől kezdve emlegették a legnagyobb rendezőkkel egy sorban. E filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondolatiságot:

az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását.

A hatvanas években forgatott filmjeiben elsősorban a magyar történelem különböző időszakaira koncentrált, a Csend és kiáltás, a Csillagosok, katonák a proletárdiktatúra utáni időszakot, a Fényes szelek a népi kollégiumok korszakát, az Égi bárány és a Sirokkó a két világháború közötti magyar fasizálódás folyamatát rajzolta meg. 1972-ben Még kér a nép című filmjéért megkapta a cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendezés díját.

Egy olasz újságírónővel szövődött szerelem miatt a hetvenes évek végéig Olaszországban élt és alkotott. Itt készítette el a La pacifistát Monica Vittivel, valamint a hatalom és a szexuális perverziók összefonódásáról szóló (az akkori hazai kultúrpolitika megítélése szerint a pornográfia határát súroló) Magánbűnök, közerkölcsök című alkotását.

Hazatérése után új alkotói korszak kezdődött művészetében, a nehezen megfejthető képi nyelvrendszert alkalmazó Szörnyek évadja, a Jézus Krisztus horoszkópja, a Kék Duna keringő a magyar jelent boncolgatták, újfajta filmnyelvi eszközökkel.

A kilencvenes évek közepétől művészete ismét megújult, a "Kapa-Pepe" filmekben (Nekem lámpást adott kezembe az úr Pesten, Anyád! A szúnyogok, Utolsó vacsora az Arabs szürkénél, Kelj fel komám, ne aludjál!, A mohácsi vész) a bohóctréfa, a blődli eszközeivel dolgozott, teret engedve a rögtönzésnek, és a beállítások is megrövidültek. Utolsó filmjét, a keserűen ironikus Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be, a következő évben közreműködött a Magyarország 2011 című, 11 rendező által jegyzett szkeccsfilmben is.

Színházi rendezései is emlékezetesek, így a Várszínházban játszott Hasfelmetsző Jack, az alkalmi színpadokon bemutatott Mata Hari, a Drakula, a Csárdáskirálynő és a Szép magyar tragédia vidéki előadásai. A rendezések mellett aktív közéleti és társadalmi szerepet is vállalt, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke, 2011-től tiszteletbeli elnöke volt, és több ízben volt az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje. 1988-tól címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1990-1991-ben a Harvard Egyetem Kommunikációs Intézetének tanára volt. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1994-től 2008-ig elnöke, az Európai Filmakadémia tagja volt.

-

Zelk Zoltánnal 1968-ban. (Fortepan / Hunyady József)

Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is jutalmazták, a többi között kétszer kapott Kossuth-díjat (1973, 2006), 1966-ban Balázs Béla-díjat, 1970-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész lett. Több rangos fesztivál (Cannes, Velence, Split) életműdíjasa volt, 2001-ben Budapest díszpolgára lett, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki. 2012-ben jubileumi Prima Primissima Díjat kapott, 2013-ban a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság Szent-Györgyi érmét vehette át.

Gyermekei közül Miklós operatőr, Dávid pedig vágó lett.

A világhírű rendező 2014. január 31-én hunyt el Budapesten. Ugyanebben az évben a Magyar Filmművészek Szövetsége megalapította a Jancsó Miklós Alkotóműhelyt. A 2015-ös cannes-i filmfesztiválon a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató program keretében ötven év után ismét levetítették a Szegénylegények című filmjét.

Születésének századik évfordulója alkalmából idén megrendezik a Jancsó 100 programsorozatot, amelynek során többek között ősztől tavaszig tartó vetítéssorozatot szervez filmjeiből a Budapest Film Filmszerész filmklubja.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

A Berlinalén Ezüst Medvét kapott Nagy Dénes első nagyjátékfilmje, amit Závada Pál Természetes fény című regényéből forgatott.

...

A feleségem történetét szeretik a francia kritikusok, Enyedi IIdikó elemezte is a filmjét

A franciák mintha más filmet láttak volna, mint az amerikaiak. Enyedi Ildikó pedig hosszasan elemezte a fimjét a sajtótájékoztatóján.

...

Enyedi Ildikó A feleségem történetét a 80-as évek óta készíti - Összekötve 

Enyedi Ildikó most készülő filmjében Füst Milán A feleségem története című regényét dolgozza fel. A rendező most elmesélte, mit jelent számára ez a történet, hogyan határozta meg egész munkásságát az irodalom, sőt beszélt új karanténfilmjéről, a Testről és lélekről sikeréhez kapcsolódó élményeiről és Ulickaja új kötetéről is.

SZÓRAKOZÁS
...

Egyik csata a másik után: a politikai ellentétek végletekig tolt játszótere

Látványos, őrületes hajsza a kortárs amerika politikai színtereiben, Thomas Pynchon Vineland című regénye alapján.

...

Most ezt lehet tudni az Amazon Negyedik szárny-adaptációjáról

Új showrunnert igazolt a produkció. 

...

Új Stephen King-thriller készül: te eladnád a lelkedet egy gonosz patkánynak?

Egy alkotói válsággal küzdő írót sok mindenre rá lehet venni.

Polc

Az űrből nézve az élet csak apró dráma a világegyetemben

...

Így válik rémálommá egy reményteli szerelem az NDK árnyékában

...

Folytatható felnőttként egy gimiben abbamaradt szerelem? – Rainbow Rowell: Lassúzás

...

„Szeretheted, vagy gyűlölheted”, avagy egy észak-magyarországi falu látképe

...
A hét könyve
Kritika
Babarczy Eszter az apja halálának értelmezésével saját magához kerül közelebb
Clare Leslie Hall: Hiszek a második esélyekben, de végső soron szerintem nem működnek

Clare Leslie Hall: Hiszek a második esélyekben, de végső soron szerintem nem működnek

Clare Leslie Hall Sebzett lelkek című kötete a romantikus regény és a thriller ötvözete. Interjú.

Babarczy Eszter az apja halálának értelmezésével saját magához kerül közelebb

Babarczy Eszter az apja halálának értelmezésével saját magához kerül közelebb

Az Apám meghal a hét könyve. 

Szerzőink

ta
ta

Ott Anna: Minden évben tíz friss hanggal találkozunk – ez a legizgalmasabb

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Clare Leslie Hall: Hiszek a második esélyekben, de végső soron szerintem nem működnek

...

Pető Péter: Az olvasás a szabadság megőrzését jelenti

...

Péterfy Bori: Rock and rollból hazajönni hajnalban, majd másnap iskolába vinni a gyereket [Ezt senki nem mondta!]

...

Reisz Gábor: A felnőtté válás mindig egy végponttal kezdődik

Hírek
...

Átadták az orvostudományi Nobel-díjat: 2 könyv a hiánypótló felfedezés mellé

...

Hogyan jutott el Szoboszlai a székesfehérvári panelből a Liverpoolba?

...

Vámos Miklós után Kepes Andrást is letiltotta a Facebook

...

Ruth Ware a könyvéből készült Netflix-adaptációról: Szürreális élmény

...

Korai, elfelejtett Virginia Woolf-novellák kerültek elő egy kastélyból

...

Darvasi László nyerte az első Esterházy Irodalmi Díjat

Kiemeltek
...

„Ezúttal és a magyar történelemben nem először, van feladat” – Biró Zsombor Aurélt Jánossy Lajos laudálja

Biró Hogyan térdeljünk munkacímű regénye egy fiatal egyetemista öntudatra ébredése a kétharmadok Magyarországán.

...

Budapestről Romániába a legrövidebb út még mindig Franciaországon keresztül vezet

Dragomán, Bartis, Visky, Tompa és Vida mesélt román-magyar kétnyelvűségről, irodalmi közönségekről, történelemről és elnyomásról. 

...

Vecsei Márton: Tízezer mérföldet tettem meg busszal az Államokban

A menjek országa szerzője az alkotói folyamatról, tízezer mérföldes buszozásról, hagyma-elvről.

Olvass!
...

El nem hangzott beszélgetések anyámmal – Olvass bele Szilasi László gyászkönyvébe!

Honnan lehet tudni, meddig tart a gyász? 

...

Casanova nem csak a csábításban volt zseniális – Olvass bele a Szökés az Ólombörtönből című könyvbe!

A velencei Ólombörtön sem fogott ki rajta.

...

„Gondolod-e, hogy a klímaváltozás valóságos?” – Olvass bele Ali Smith új regényébe!

Ali Smith új könyve egy testvérpár sorsán keresztül beszél lázadásról, természetről, identitásról. Mutatunk egy részletet.