A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

Két orosz férfi áll a fából összerakott csónakon, előttük szarvastetem fekszik, amit a katonák megnyúznak, feldarabolnak, lenyúlnak. A film nyitójelenetében a természet közepén vagyunk, mocsaras az erdő, beleragad a katona. A háború nem természetfilm (lásd a fotókat a filmből), hanem állandó idegenség-élmény: másoktól és önmagunktól. Márciusban a Berlinalén mutatták be Nagy Dénes első nagyjátékfilmjét, aminek története Závada Pál Természetes fény című regénytestéből lett kimetszve, adaptálva. Ezüst Medvével díjazták Nagy Dénest a rendezésért, Kizlinger Lillát a legjobb mellékszerepért. A film lassú, mocskos, sötét, mint egy háború.

Valuska László | 2021. szeptember 17. |
závada pál
Természetes fény
Magvető, 2015, ekönyv

Dobos Tamás operatőr képein minden nehéz, mozdíthatatlan. Magyar honvédeket küldtek a Szovjetunióba, hogy szovjet partizánokra vadásszanak, de belőlük eleinte nagyon keveset látunk, elnyeli őket a táj. Nagy Dénes elbeszélése visszafogott, néma, elfojtott, a filmben kevés a szöveg, a tempója is visszafogott. A rendezése ellene megy a háborús filmek hagyományos ábrázolásának, csendes és feszült, sáros és metafizikus, a főszereplő kiüresedett. 

HATÁROK: Nagy Dénes és Závada Pál

Hogyan beszélhető el íróként és filmrendezőként a történelem, a háború borzalma? Hogyan működik az adaptáció folyamata? Hogyan kezd önálló életet élni egy már befejezett alkotás?

 A Hadik és a Könyvesmagazin.hu Határok című beszélgetésének két vendégét, Nagy Dénest és Závada Pált egy könyv, a Természetes fény köti össze. Nagy Dénes Závada Pál Természetes fény című regényének egy történetszálát adaptálta, amely 2014-ben felkerült az év végi listánkra, majd az Aegon-díj 10-es listájára is. Nagy Dénes az idei Berlinalén elnyerte a legjobb rendezésnek járó Ezüst Medve-díjat.

Eseménylink »»» 

A Természetes fény című film azt a honvéd szakaszt követi, amelynek az otthonától távol kell az ellenségre vadásznia: nem ismerik a környezetet, nem beszélik a nyelvet, épp ezért idegenek, bizonytalanok.

Ritkán látni magyar katonát a második világháborúban hatalmi pozícióban.

Miközben: a háború ábrázolása mindig az erő bemutatásáról is szól, legyen az fegyverkezési, fizikai vagy lelki, a filmek általánosságban a hősiest próbálják ábrázolni - miközben legszívesebben senki nem lenne hős háborúban. Kivéve Nagy Dénesnél, aki a casting során földeken és állatokkal dolgozó munkásembereket keresett, hasonlóan egyébként a filmbeli honvédcsapat összetételéhez, az amatőr színészek pedig ugyanúgy az otthonuktól távol, a nyelvet nem beszélve forgattak Lettországban. Az amatőrök mindig rizikósak, de Nagy profin a minimálisra csökkentette a hibahatárt azzal, hogy nem színészkedést, hanem jelenlétet várt a csapattól. Előbb említettem a zord tájat: ott bárkiből előjön az az otthonától messze vadászfeladatokat ellátó katona karaktere, aki már elfáradt az örökös vadászatban, már az erőszak vagy a halál se zaklatja fel, akinek szép lassan minden reménye leépült.

-

A film lassan, visszafogottan építkezik, mintha Nagy Dénesék célja az lett volna, hogy a felszínen zajló cselekmények helyett az atmoszféra mesélje el a történetet, amit összefoglalhatunk úgy, hogy egy honvédcsapat megérkezése után nem várt tragédia történik. A honvédcsapat amatőr színészei, az elképesztő táj, a szinte mániákus részletezettség, az embertelen képi világ mind jól működnek, viszont a film lassú tempóját fel kell venni. Az utazósebességet az állatnyúzás utánra fel tudtam venni, és ha valami lassú, az nem azt jelenti, hogy rossz, Az idő is a mű szervezőeleme: Nagy Dénes érzékeltetni akarja, milyen lassú az élet a háborúban, és milyen időtlen a bűn. 

A honvédek egy faluhoz érkeznek, ami megváltoztatja a dramaturgia irányát, mivel a honvédek rettegő falusiakkal találkoznak, akik őrzik a titkaikat és nem akarnak áldozattá válni. A katonák viszont újra emberek között lehetnek, levest kanalazhatnak, asztalnál ehetnek. Szóval emberként viselkedhetnek ami kontrasztban áll azzal, ahogy a háborúban pont az ember épül le. A főszereplő, Semetka alhadnagy (Szabó Ferenc), akit hasonlóan kezdünk követni, mint a Saul fiában Röhrig Gézát, a faluban szembesül azzal, hogyan lép át határokat a csapata. Nagy érzésem szerint nem akarta nagyon szétválasztani Semetkát és a csapatát, mert a Természetes fény valahol arról is szól, hogy 

mi a felelőssége az egyénnek egy olyan közösségben, ami háborús helyzetben átlépi a határokat.

Milyen szabályok érvényesek ilyenkor? Nagy Dénes figyel arra, hogy a néző ne tudjon többet Semetkánál, így hozzá hasonló ürességgel ismerjük meg a falut, a fosztogatás  áldozatait. Az alhadnagy lassan követi le az eseményeket, mintha a katonaidentitás más elvárásrendszert és hagyományt működtetne. A filmben látható Semetkát traumatizálta és kiégette a háború, ezért láthatatlanná válnak határvonalak, amik emberré tesznek minket.

-

Závada Pál regényének egy történetszálát adaptálta Nagy Dénes, és azt hiszem, adaptációban alapvetően ezt az utat érdemes követni (ahogy egyébként Tar Sándort feldolgozta annak idejében kisfilmjében, a Lágy esőben). A rendező nem egyeztetett az íróval a forgatókönyv megírása során, önálló alkotóként felépítette saját világát, főszereplőjét. Závada regényei történelmi  szemlélete mindig arra tesz kísérletet, hogy ne nagybetűs történelemként, hanem a hétköznapokként tekintsen a szereplők környezetére. Az értelmezési keret ez esetben az, hogy Nagy Dénes az átlagembereket mutatja meg , teljesen idegen környezetben, finom részletekkel (egy tányér, egy ház, egy ujj vagy egy arc rengetegjelentést hordozhat). Ezért a film nem adja könnyen magát, viszont mélyen érinti a nézőt: a fojtogató hangulatot a katonák és a falubeliek közötti kommunikáció hiánya hozza létre, illetve a háttérben zajló II. világháború és az emberek teljes kiszolgáltatottsága. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Závada Pállal és Nagy Dénessel várunk a Hadikban, fókuszban a Természetes fény

...
Összekötve

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Libri irodalmi díjra jelölt kötetről, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, a Weiss családról beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve  műsorában.

...
Nagy

„Závada Pál 60 éves. Mosolyogjunk”

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

Hírek
...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...
Zöld

Gillian Anderson mindent tudni akar a szexuális fantáziáidról

...
Hírek

Mesterséges intelligencia segítségével bukkantak rá Lope de Vega eddig ismeretlen darabjára

...
Gyerekirodalom

Rofusz Kinga a legjobb tíz között, shortlistre került az Otthon

...
Szórakozás

Ezek a szemétszállítók azt hitték, jó ötlet A Gyűrűk Urától lopni

...
Zöld

A magunkra kapott pólónk gyakran többet látott a világból, mint mi

...
Hírek

Závada Péter kapta idén a Cogito-díjat

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

“Engem békében neveltek fel” - Lázár Tesók: Jó éjszakát

A Lázár Tesók létének egyik lényege, hogy nem hagyják elveszni azokat az alkotói energiákat, melyeket már nem képesek az Esti Kornél világába injektálni.

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

Ferrante, Christie, Stephen King - Ezeket a könyveket olvasd el a 2023-as bemutató előtt!

Idén sem lesz hiány izgalmas feldolgozásokból, mutatjuk milyen könyvadaptációk érkeznek idén a mozikba és a streaming csatornákra.

Olvass!
...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Olvass bele!