A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

Két orosz férfi áll a fából összerakott csónakon, előttük szarvastetem fekszik, amit a katonák megnyúznak, feldarabolnak, lenyúlnak. A film nyitójelenetében a természet közepén vagyunk, mocsaras az erdő, beleragad a katona. A háború nem természetfilm (lásd a fotókat a filmből), hanem állandó idegenség-élmény: másoktól és önmagunktól. Márciusban a Berlinalén mutatták be Nagy Dénes első nagyjátékfilmjét, aminek története Závada Pál Természetes fény című regénytestéből lett kimetszve, adaptálva. Ezüst Medvével díjazták Nagy Dénest a rendezésért, Kizlinger Lillát a legjobb mellékszerepért. A film lassú, mocskos, sötét, mint egy háború.

Valuska László | 2021. szeptember 17. |
závada pál
Természetes fény
Magvető, 2015, ekönyv

Dobos Tamás operatőr képein minden nehéz, mozdíthatatlan. Magyar honvédeket küldtek a Szovjetunióba, hogy szovjet partizánokra vadásszanak, de belőlük eleinte nagyon keveset látunk, elnyeli őket a táj. Nagy Dénes elbeszélése visszafogott, néma, elfojtott, a filmben kevés a szöveg, a tempója is visszafogott. A rendezése ellene megy a háborús filmek hagyományos ábrázolásának, csendes és feszült, sáros és metafizikus, a főszereplő kiüresedett. 

HATÁROK: Nagy Dénes és Závada Pál

Hogyan beszélhető el íróként és filmrendezőként a történelem, a háború borzalma? Hogyan működik az adaptáció folyamata? Hogyan kezd önálló életet élni egy már befejezett alkotás?

 A Hadik és a Könyvesmagazin.hu Határok című beszélgetésének két vendégét, Nagy Dénest és Závada Pált egy könyv, a Természetes fény köti össze. Nagy Dénes Závada Pál Természetes fény című regényének egy történetszálát adaptálta, amely 2014-ben felkerült az év végi listánkra, majd az Aegon-díj 10-es listájára is. Nagy Dénes az idei Berlinalén elnyerte a legjobb rendezésnek járó Ezüst Medve-díjat.

Eseménylink »»» 

A Természetes fény című film azt a honvéd szakaszt követi, amelynek az otthonától távol kell az ellenségre vadásznia: nem ismerik a környezetet, nem beszélik a nyelvet, épp ezért idegenek, bizonytalanok.

Ritkán látni magyar katonát a második világháborúban hatalmi pozícióban.

Miközben: a háború ábrázolása mindig az erő bemutatásáról is szól, legyen az fegyverkezési, fizikai vagy lelki, a filmek általánosságban a hősiest próbálják ábrázolni - miközben legszívesebben senki nem lenne hős háborúban. Kivéve Nagy Dénesnél, aki a casting során földeken és állatokkal dolgozó munkásembereket keresett, hasonlóan egyébként a filmbeli honvédcsapat összetételéhez, az amatőr színészek pedig ugyanúgy az otthonuktól távol, a nyelvet nem beszélve forgattak Lettországban. Az amatőrök mindig rizikósak, de Nagy profin a minimálisra csökkentette a hibahatárt azzal, hogy nem színészkedést, hanem jelenlétet várt a csapattól. Előbb említettem a zord tájat: ott bárkiből előjön az az otthonától messze vadászfeladatokat ellátó katona karaktere, aki már elfáradt az örökös vadászatban, már az erőszak vagy a halál se zaklatja fel, akinek szép lassan minden reménye leépült.

-

A film lassan, visszafogottan építkezik, mintha Nagy Dénesék célja az lett volna, hogy a felszínen zajló cselekmények helyett az atmoszféra mesélje el a történetet, amit összefoglalhatunk úgy, hogy egy honvédcsapat megérkezése után nem várt tragédia történik. A honvédcsapat amatőr színészei, az elképesztő táj, a szinte mániákus részletezettség, az embertelen képi világ mind jól működnek, viszont a film lassú tempóját fel kell venni. Az utazósebességet az állatnyúzás utánra fel tudtam venni, és ha valami lassú, az nem azt jelenti, hogy rossz, Az idő is a mű szervezőeleme: Nagy Dénes érzékeltetni akarja, milyen lassú az élet a háborúban, és milyen időtlen a bűn. 

A honvédek egy faluhoz érkeznek, ami megváltoztatja a dramaturgia irányát, mivel a honvédek rettegő falusiakkal találkoznak, akik őrzik a titkaikat és nem akarnak áldozattá válni. A katonák viszont újra emberek között lehetnek, levest kanalazhatnak, asztalnál ehetnek. Szóval emberként viselkedhetnek ami kontrasztban áll azzal, ahogy a háborúban pont az ember épül le. A főszereplő, Semetka alhadnagy (Szabó Ferenc), akit hasonlóan kezdünk követni, mint a Saul fiában Röhrig Gézát, a faluban szembesül azzal, hogyan lép át határokat a csapata. Nagy érzésem szerint nem akarta nagyon szétválasztani Semetkát és a csapatát, mert a Természetes fény valahol arról is szól, hogy 

mi a felelőssége az egyénnek egy olyan közösségben, ami háborús helyzetben átlépi a határokat.

Milyen szabályok érvényesek ilyenkor? Nagy Dénes figyel arra, hogy a néző ne tudjon többet Semetkánál, így hozzá hasonló ürességgel ismerjük meg a falut, a fosztogatás  áldozatait. Az alhadnagy lassan követi le az eseményeket, mintha a katonaidentitás más elvárásrendszert és hagyományt működtetne. A filmben látható Semetkát traumatizálta és kiégette a háború, ezért láthatatlanná válnak határvonalak, amik emberré tesznek minket.

-

Závada Pál regényének egy történetszálát adaptálta Nagy Dénes, és azt hiszem, adaptációban alapvetően ezt az utat érdemes követni (ahogy egyébként Tar Sándort feldolgozta annak idejében kisfilmjében, a Lágy esőben). A rendező nem egyeztetett az íróval a forgatókönyv megírása során, önálló alkotóként felépítette saját világát, főszereplőjét. Závada regényei történelmi  szemlélete mindig arra tesz kísérletet, hogy ne nagybetűs történelemként, hanem a hétköznapokként tekintsen a szereplők környezetére. Az értelmezési keret ez esetben az, hogy Nagy Dénes az átlagembereket mutatja meg , teljesen idegen környezetben, finom részletekkel (egy tányér, egy ház, egy ujj vagy egy arc rengetegjelentést hordozhat). Ezért a film nem adja könnyen magát, viszont mélyen érinti a nézőt: a fojtogató hangulatot a katonák és a falubeliek közötti kommunikáció hiánya hozza létre, illetve a háttérben zajló II. világháború és az emberek teljes kiszolgáltatottsága. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Závada Pállal és Nagy Dénessel várunk a Hadikban, fókuszban a Természetes fény

...

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Libri irodalmi díjra jelölt kötetről, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, a Weiss családról beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve  műsorában.

...

„Závada Pál 60 éves. Mosolyogjunk”

Kiemeltek
...

Fehér Renátó: Nem vagyok jó irodalom

Most elolvashatod, hogyan emlékezett meg Fehér Renátó James Joyce csillagos egéről.

...

Ki lesz 2025 legjobb elsőkönyvese? – eddig lehet nevezni a 11. Margó-díjra

A győztes az elismerés mellé egymillió forintot kap, valamint a Bookline 15 millió forint értékű médiakampánnyal segíti a könyv népszerűsítését.

...

Kiss Tibor Noé: Szeretni lehet, de felejteni nem

Kiss Tibor Noét kérdeztük honvágyról, személyességről és erőszakról, de nem kerültük ki a transzneműség témáját sem. Interjú.

Hírek
...

A szobrot lefejezték, de a könyvek itt maradnak: két alapmű érzékeny férfiakról

...

A Bogyó és Babóca hetedjére is meghódítja a mozikat

...

A ChatGPT nem a barátod, de van, aki már így érzi

...

Te meg tudod fejteni Cholnoky Jenő titkosírással írt szerelmes levelét?

...

Ha szeretsz titokban olvasni, tetszeni fog ez az ötlet

...

Te is megvetted ezt a könyvet? Hibásan került a nyomdába

SZÓRAKOZÁS
...

Megérkezett a Marék Veronika életét bemutató dokumentumfilm előzetese!

A szigetországban Marék Veronika főhőse, a kis piros oroszlán a bátorság elnyerésének szimbóluma lett.

...

Letiltások és beszólogatások – írók, akik a nyilvánosság előtt vesztek össze hírességekkel

Donald Trump, Lena Dunham és J. K. Rowling sem úszta meg a szájkaratét.

...

James Bondra Martini és nők helyett gyereknevelés vár

James Bondból tanár lesz. 

Olvass!
...

Meg tudja-e gyógyítani az Adria a traumákat? Olvass bele Csigó Katalin új könyvébe!

Mi köze egy 17. javasasszonynak és budapesti altatóorvoshoz?

...

Mihez kezdünk a sorsunkat meghatározó családi mintákkal? – Olvass bele Kertész Edina új regényébe!

A Magda menekülése fontos történelmi események és családi titkok útvesztőjében kalauzolja az olvasót. Mutatunk egy részletet.

...

Miért ne írhatnánk át egy térképet, ha nem értünk egyet a határokkal? - Olvass bele Szeles Judit verseskötetébe!

Ezen a térképen biztos nem fogsz eltévedni, a versek biztosan fogják a kezed.