A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

Két orosz férfi áll a fából összerakott csónakon, előttük szarvastetem fekszik, amit a katonák megnyúznak, feldarabolnak, lenyúlnak. A film nyitójelenetében a természet közepén vagyunk, mocsaras az erdő, beleragad a katona. A háború nem természetfilm (lásd a fotókat a filmből), hanem állandó idegenség-élmény: másoktól és önmagunktól. Márciusban a Berlinalén mutatták be Nagy Dénes első nagyjátékfilmjét, aminek története Závada Pál Természetes fény című regénytestéből lett kimetszve, adaptálva. Ezüst Medvével díjazták Nagy Dénest a rendezésért, Kizlinger Lillát a legjobb mellékszerepért. A film lassú, mocskos, sötét, mint egy háború.

Valuska László | 2021. szeptember 17. |
závada pál
Természetes fény
Magvető, 2015, ekönyv

Dobos Tamás operatőr képein minden nehéz, mozdíthatatlan. Magyar honvédeket küldtek a Szovjetunióba, hogy szovjet partizánokra vadásszanak, de belőlük eleinte nagyon keveset látunk, elnyeli őket a táj. Nagy Dénes elbeszélése visszafogott, néma, elfojtott, a filmben kevés a szöveg, a tempója is visszafogott. A rendezése ellene megy a háborús filmek hagyományos ábrázolásának, csendes és feszült, sáros és metafizikus, a főszereplő kiüresedett. 

HATÁROK: Nagy Dénes és Závada Pál

Hogyan beszélhető el íróként és filmrendezőként a történelem, a háború borzalma? Hogyan működik az adaptáció folyamata? Hogyan kezd önálló életet élni egy már befejezett alkotás?

 A Hadik és a Könyvesmagazin.hu Határok című beszélgetésének két vendégét, Nagy Dénest és Závada Pált egy könyv, a Természetes fény köti össze. Nagy Dénes Závada Pál Természetes fény című regényének egy történetszálát adaptálta, amely 2014-ben felkerült az év végi listánkra, majd az Aegon-díj 10-es listájára is. Nagy Dénes az idei Berlinalén elnyerte a legjobb rendezésnek járó Ezüst Medve-díjat.

Eseménylink »»» 

A Természetes fény című film azt a honvéd szakaszt követi, amelynek az otthonától távol kell az ellenségre vadásznia: nem ismerik a környezetet, nem beszélik a nyelvet, épp ezért idegenek, bizonytalanok.

Ritkán látni magyar katonát a második világháborúban hatalmi pozícióban.

Miközben: a háború ábrázolása mindig az erő bemutatásáról is szól, legyen az fegyverkezési, fizikai vagy lelki, a filmek általánosságban a hősiest próbálják ábrázolni - miközben legszívesebben senki nem lenne hős háborúban. Kivéve Nagy Dénesnél, aki a casting során földeken és állatokkal dolgozó munkásembereket keresett, hasonlóan egyébként a filmbeli honvédcsapat összetételéhez, az amatőr színészek pedig ugyanúgy az otthonuktól távol, a nyelvet nem beszélve forgattak Lettországban. Az amatőrök mindig rizikósak, de Nagy profin a minimálisra csökkentette a hibahatárt azzal, hogy nem színészkedést, hanem jelenlétet várt a csapattól. Előbb említettem a zord tájat: ott bárkiből előjön az az otthonától messze vadászfeladatokat ellátó katona karaktere, aki már elfáradt az örökös vadászatban, már az erőszak vagy a halál se zaklatja fel, akinek szép lassan minden reménye leépült.

-

A film lassan, visszafogottan építkezik, mintha Nagy Dénesék célja az lett volna, hogy a felszínen zajló cselekmények helyett az atmoszféra mesélje el a történetet, amit összefoglalhatunk úgy, hogy egy honvédcsapat megérkezése után nem várt tragédia történik. A honvédcsapat amatőr színészei, az elképesztő táj, a szinte mániákus részletezettség, az embertelen képi világ mind jól működnek, viszont a film lassú tempóját fel kell venni. Az utazósebességet az állatnyúzás utánra fel tudtam venni, és ha valami lassú, az nem azt jelenti, hogy rossz, Az idő is a mű szervezőeleme: Nagy Dénes érzékeltetni akarja, milyen lassú az élet a háborúban, és milyen időtlen a bűn. 

A honvédek egy faluhoz érkeznek, ami megváltoztatja a dramaturgia irányát, mivel a honvédek rettegő falusiakkal találkoznak, akik őrzik a titkaikat és nem akarnak áldozattá válni. A katonák viszont újra emberek között lehetnek, levest kanalazhatnak, asztalnál ehetnek. Szóval emberként viselkedhetnek ami kontrasztban áll azzal, ahogy a háborúban pont az ember épül le. A főszereplő, Semetka alhadnagy (Szabó Ferenc), akit hasonlóan kezdünk követni, mint a Saul fiában Röhrig Gézát, a faluban szembesül azzal, hogyan lép át határokat a csapata. Nagy érzésem szerint nem akarta nagyon szétválasztani Semetkát és a csapatát, mert a Természetes fény valahol arról is szól, hogy 

mi a felelőssége az egyénnek egy olyan közösségben, ami háborús helyzetben átlépi a határokat.

Milyen szabályok érvényesek ilyenkor? Nagy Dénes figyel arra, hogy a néző ne tudjon többet Semetkánál, így hozzá hasonló ürességgel ismerjük meg a falut, a fosztogatás  áldozatait. Az alhadnagy lassan követi le az eseményeket, mintha a katonaidentitás más elvárásrendszert és hagyományt működtetne. A filmben látható Semetkát traumatizálta és kiégette a háború, ezért láthatatlanná válnak határvonalak, amik emberré tesznek minket.

-

Závada Pál regényének egy történetszálát adaptálta Nagy Dénes, és azt hiszem, adaptációban alapvetően ezt az utat érdemes követni (ahogy egyébként Tar Sándort feldolgozta annak idejében kisfilmjében, a Lágy esőben). A rendező nem egyeztetett az íróval a forgatókönyv megírása során, önálló alkotóként felépítette saját világát, főszereplőjét. Závada regényei történelmi  szemlélete mindig arra tesz kísérletet, hogy ne nagybetűs történelemként, hanem a hétköznapokként tekintsen a szereplők környezetére. Az értelmezési keret ez esetben az, hogy Nagy Dénes az átlagembereket mutatja meg , teljesen idegen környezetben, finom részletekkel (egy tányér, egy ház, egy ujj vagy egy arc rengetegjelentést hordozhat). Ezért a film nem adja könnyen magát, viszont mélyen érinti a nézőt: a fojtogató hangulatot a katonák és a falubeliek közötti kommunikáció hiánya hozza létre, illetve a háttérben zajló II. világháború és az emberek teljes kiszolgáltatottsága. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Závada Pállal és Nagy Dénessel várunk a Hadikban, fókuszban a Természetes fény

...

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Libri irodalmi díjra jelölt kötetről, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, a Weiss családról beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve  műsorában.

...

„Závada Pál 60 éves. Mosolyogjunk”

Kiemeltek
...

Mutatjuk, kik közül kerülnek ki a 2025-ös Mastercard - Alkotótárs ösztöndíj nyertesei (1. rész)

Két cikkben, ábécésorrendben mutatjuk be a jelölteket. Íme az első 27! 

...

Már nem kell sokat várni Ken Follett új regényére

Mutatjuk, hogy néz ki a borító!

...

Hazug holokausztkönyv és életveszélyes gyógymódok – szélhámos szerzők, akiket máig emlegetünk

Hangzatos történetek, csak kár, hogy mindegyik hazugság. 

Hírek
...

Nem vicc: akár a te verseid is megjelenhetnek Simon Márton kiadójánál

...

Tényleg számít, hogy hányadiknak születünk? Orvos-Tóth Noémi elárulja!

...

Véresen komoly játék: Lovas Rozi olvas fel a Telex újságírójának regényéből

...

Kigyulladt a Tomorrowland nagyszínpada: 3 könyv, amiben felcsapnak a lángok

SZÓRAKOZÁS
...

Szörnyű év és a „kertész típusú író”: ezzel magyarázza George R. R. Martin, hogy nem halad az írással

Összeszedtük, George R. R. Martin mivel indokolta az évek folyamán, hogy késik A tűz és jég dala következő része.

...

A Sárkányok háza 3. évada „totális háborút” ígér

A kiszivárgott fotók alapján nem lesz hiány akciójelenetekből.

...

A 21. századi Jane Austen szerelmi háromszögbe keveredik

Agatha mindent megtenne, hogy Austenhez hasonló író váljon belőle, de mikor sikerülne neki, egy szerelmi háromszög hirtelen az útját állja. 

Olvass!
...

Létezhet barátság pingvin és ember között? Olvass bele Sibylle Grimbert Az utolsó egyed című regényébe!

Sibylle Grimbert regénye egy nem mindennapi barátság lebilincselő története. Mutatunk egy részletet.

...

Újra megjelent magyarul minden idők egyik legnépszerűbb norvég regénye: olvass bele!

A féltestvér négy generáción keresztül vezeti végig az olvasót egy család szövevényes történetén. Mutatunk egy részletet.

...

A legkisebb londoni lakópark és egy rejtélyes gyilkosság – Olvass bele!

Ilyen lenne A hátsó ablak, ha Agatha Christie írja meg regényben.