Április 9. és 11. között a margitszigeti Kristály Színtérben a Margó Fesztivál szervezői sok friss megjelenéssel, izgalmas beszélgetésekkel, dedikálásokkal, zenés programokkal várják a látogatókat. Mutatjuk, milyen kötetekről lesz biztosan szó!
Fehér Renátó: A merénylők fénykora
A merénylők fénykora kisregény, melyben egy David K. nevű figura elhatározza, hogy fel fogja gyújtani a Károly Egyetem bölcsészkarát – és egyúttal önmagát is. Mindez 2023. december 21-én történik Prágában, a főszereplő pedig kísértetiesen hasonlít arra a létező, David Kozák nevű merénylőre, aki 2023-ban több embert is megölt egyetemi ámokfutása során, majd öngyilkosságot követett el.
Bár az életrajzi adataik nagyon közel állnak egymáshoz, a karakter mégsem teljesen azonos a valós személlyel.
Ez a könyv ugyanis nem dokumentum, hanem regény, melyben egy zaklatott monológnak lehetünk tanúi. Nemcsak a témaválasztása miatt különösen izgalmas ez a megjelenés, hanem azért is, mert ez a költőként ismert Fehér Renátó első prózakötete.
Grecsó Krisztián: Ott maradtok egymásnak
Grecsó Krisztián nagyszabású családregénye, az Apám üzent után (itt írtunk, itt beszélgettünk róla, itt beleolvashatsz) ismét verseskötettel jelentkezett, melyben az évek múlásával néz szembe.
A középkorúságnak nincs története – nem csoda, ha igazából csak versben lehet róla hitelesen beszélni” – áll a fülszövegben.
A könyv lapjain a hétköznapok kisebb-nagyobb történésein túl újra és újra felüti a fejét a számvetés, miközben a háttérben ősi, bibliai motívumok is megvillannak. Van ugyanis, ami nemzedékeken át ugyanúgy működik, még akkor is, ha a változás tagadhatatlanul zajlik. Az Ott maradtok egymásnak bemutatójáról itt írtunk, és mutattunk részletet is.
Halász Rita: Betonba hímezve
Halász Rita 2020-as első regénye, a Mély levegő nemcsak a Margó-díjat nyerte el, hanem komoly nemzetközi sikereket is elért, így nem véletlen, hogy sokan kíváncsian várták, mivel rukkol elő legközelebb a szerző. Az új könyv bátor, már-már provokatív vállalkozás: Jézus 21. századi feleségét, Fruzsinát ismerhetjük meg belőle, aki a kádban ázva várja vissza csalfa, nőcsábász férjét, miközben a Szent Család – vagyis az anyósa és az apósa – társaságát élvezi. A Betonba hímezve olvasható modern szentéletrajzként, apokrif evangéliumként, de egy elhagyott, szerelmes nő panaszáradataként is.
Sokrétű, izgalmas szöveg, amely biztosan senkit nem hagy érintetlenül.
A szerzővel a Magyar Nemzeti Galériában beszélgettünk a történet képzőművészeti vonatkozásairól, és kritikát is közöltünk a kötetről.
Kovács Edward: A másik éj
Kovács Edward versei titokzatosak, mitikusak, ám ha kellő figyelemmel olvassuk őket, azt tapasztalhatjuk, hogy talán sikerült megsejtenünk belőlük valami lényegit. Ahogy Áfra János ajánlása szól, „egyenesen azt érezhetjük, mintha egy beavatás részesei lennénk”. A kötet lapjain a múlt és az emlékezés sötét labirintusaiban bolyongunk, ahol néha mégis fel-felvillan a vakítóan erős fény. A meditáció, a prédikáció vagy éppen az ima hangvételéhez közelítenek a felvonultatott szövegek, de a képi kifejezés is kiemelten fontos bennük.
Mechiat Zina: Bermudák találkozása tilos
Mechiat Zina magyar–algír származású költő első verseskötete 2023-ban látott napvilágot Álomból föl, vidékre le címmel, most pedig összeállt a második gyűjtemény is, melyben a szerző a tőle megszokott érzékenységgel vezet végig minket a test és a lélek útvesztőin. Hogyan tudjuk megérteni egymást ebben az őrült világban?
És milyen kapcsolatban állunk önmagunkkal?
Ezekre a kérdésekre keresnek választ a szövegek, melyekben az emlékezet, a múltbeli traumák és az identitás problémái kulcsszerepet töltenek be. A Bermudák találkozása tilos lapjain korunk válságai sorakoznak fel az ökológiai krízistől a háborúkon át a terrortámadásokig, de a valós félelmek mellett a megoldás reménye is fel-felvillan.
Rényi Ádám: Várólista és további felnőttmesék
Éreztél már akaratod ellenére sárga irigységet, amikor valamiért gratulálnod kellett egy ismerősödnek?
Vagy hirtelen rád törő magányt, melynek hatására nem tudod visszatartani a könnyeidet?
Ezekkel a hétköznapi, mindannyiunk számára ismerős érzésekkel találkozhatunk Rényi Ádám „félperces” novelláiban, melyek néhol groteszk, máskor lírai hangon mesélnek a világunkról. A kötetben sorakozó szövegek görbe tükröt tartanak a társadalmunknak, de olyan szórakoztató és kedves módon teszik ezt, hogy nem tudjuk nem szeretni a felvonultatott hősöket és történeteket. A szerzővel itt beszélgettünk, itt pedig mutattunk részletet is.
Seres Lili Hanna: Istenek a körfolyosón
Seres Lili Hannának az Istenek a körfolyosón a második verseskötete, amely április elején jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. Ahogy a fülszöveg ígéri, a gyűjtemény „gyengéd vallomás Budapest 7. kerületéhez és annak lakóihoz – legyenek istenek vagy emberek, átutazók vagy ki nem mozdulók”. A könyv lapjain különféle figurákat követve fedezzük fel jelenünk belvárosát, de akkor sem kell meglepődnünk, ha az antik görög mitológia alakjaival is összetalálkozunk. Mindeközben pedig olyan társadalmi problémák sorakoznak fel a háttérben, amelyek mindannyiunknak ismerősek lehetnek.
Terék Anna: Jég
Terék Anna vajdasági születésű költő, drámaíró, pszichológus ezúttal egy különleges verses regénnyel jelentkezik, amelyet szintén április elején vehetünk majd a kezünkbe. A Jég lapjain egy száz éven átívelő családtörténet tárul majd elénk, amelyben nemcsak generációkon keresztül továbbadott traumákkal és sérelmekkel nézünk szembe, hanem a délszláv háború mindennapjairól és az újvidéki életről is képet kapunk. Letisztult nyelven megszólaló, ugyanakkor mély érzékenységgel és empátiával megírt könyvvel van dolgunk, amely kétségkívül izgalmas vállalkozásnak tekinthető.
Vida Kamilla: Demográfiai csúcs
„Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain!” – áll a Demográfiai csúcs fülszövegében (olvass bele!). A könyv április elején kerül a boltok polcára, szövegei pedig olyan hangon szólalnak majd meg, ami már nem egy pályakezdőé, de még nem egy középkorú költőé.
Olyan hangon, ami friss és mai, de tisztában van a múlttal, és tudja, mit vár a jövőtől.
A vezérmotívum nem más, mint Kónya Imre és Pető Iván 1991-es vitája a történelmi igazságszolgáltatásról, de szó lesz a versekben forradalomról, szerelemről, sőt a mostani választásról is. Aktuális és elgondolkodtató műnek ígérkezik.
Zoltán Gábor: Nyilaskeltető
Zoltán Gábor hosszú évek óta kutatja a nyilasok rémtetteit, felfedezéseit pedig már több kötetben is feldolgozta nagy sikerű regényétől, az Orgiától kezdve a Szép versek 1944 című „abszurd antológiáig”. Legújabb könyve esszégyűjtemény, amelyből nemcsak a nyilasok földrajzi és szociális hálózataira derül fény, hanem azt is megtudhatjuk, milyen hatásai vannak ennek a vészterhes időszaknak a jelenünkre. Eddigi műveihez képest a szerző ezúttal újabb szintre emeli a múlt feldolgozását, és arra a kérdésre is választ keres, hogy egyáltalán milyen folyamatok tették lehetővé a példátlan terrorrendszer működtetését.
