A Voiz hét éve kínál hangoskönyveket, relaxációs hanganyagokat és könyvösszefoglalókat a hallgatóknak, mára Magyarország legnagyobb hangoskönyves platformja lett. Egy olyan felület, ahol a hangoskönyvek és e-könyvek egy helyen, egyetlen előfizetéssel érhetők el, és ahol az e-bookokat egy egyedi fejlesztésnek köszönhetően „akadálymentesen” is elérhetik azok, akik számára a látásuk miatt nehezebb az olvasás.
Papp Norbert, a Voiz tulajdonosa mesélt a kezdetekről, a jogi kihívásokról, az akadálymentesítést segítő AI-fejlesztésekről és arról, hogy hamarosan ingyenessé teszi a látássérültek számára a felületet.
Mennyi időt tölt hangoskönyv-olvasással?
Nagyon aktívan jelen van az életemben, hangoskönyvet hallgatok, amikor vezetek, amikor utazom, a repülőn és a futópadon is. Sokszor kezdem hangoskönyvvel a napot: reggel még az ágyban, félálomban 10-15 percet hallgatok egy könyvet, hogy ráhangolódjak a napra.
A Voiz 7 éve indult. Honnan jött a vállalkozás ötlete, és mi jelentette a legnagyobb nehézséget ez idő alatt?
20 évesen kezdtem vállalkozni, és korábban is e-kereskedelemmel foglalkoztam. Az olvasás kulcsfontosságú volt az életemben. Már középiskolában arra vágytam, hogy vállalkozó legyek, így kerültem kapcsolatba az önfejlesztő könyvekkel. Elkezdtem hinni abban, hogy a gondolataim teremtik a valóságot, és az olvasás rengeteg új gondolatot hoz.
Az egész ötlet úgy indult, hogy régen 20-25 percre laktam az irodámtól, és kiszámoltam, hogy ha az ingázás idején könyveket hallgatnék az autóban, hetente átlagosan egy kötetet meg tudnék így hallgatni –
ez egy nagyon értékes idő, amit az új gondolatokra, új nézőpontokra lehet felhasználni.
Mindig is sokat olvastam, sok könyvet vásároltam, de csak néhányat olvastam el egy hónapban. Egy nap ültem a kocsiban, és egyszerűen eldöntöttem, hogy kell egy ilyen szolgáltatás.
Rengeteg energiát, időt és pénzt beletettem, mire rájöttem, hogy ez nem megvalósítható úgy, ahogy én gondoltam: minden könyvkiadó azt mondta, hogy a hangoskönyvekre külön jogdíjat kell vásárolni. Meg kellett győznöm a könyvkiadókat, hogy vásároljanak hangoskönyv-jogokat, és én fizetem a gyártást. Közel két év volt, mire a Voiz el tudott indulni. Vadonatúj dolog volt ez Magyarországon, ha nem számítjuk azt a kiadót amelyik CD-ket adott ki a kétezres években. Lassú és hosszú folyamat volt, míg a piac ráérzett. A Covid-időszakban aztán az előfizetők száma megduplázódott.
Végeztek-e valamilyen felmérést azzal kapcsolatban, hogy mennyire elfogadott a Magyarországon a hangoskönyvek hallgatása?
Mindig az intuícióimra hallgatok, és ennél az ötletnél azt éreztem, hogy működni fog. A hazai piac eleinte nem volt olt nyitott erre az ötletre, annak ellenére, hogy – szemben a nyomtatott könyvek piacával – a hangoskönyv-piac folyamatosan nő.
Ezt számos kutatás alátámasztja, sokan mégis úgy gondolják, hogy a hangoskönyvek hallgatása nem számít olvasásnak. Hogy áll ehhez a kérdéshez?
Annak, aki ezt mondja, teljesen igaza van, mert ez hallgatás, nem olvasás. De itt az a fontos, hogy mi a célunk. Ha lenne elég időm, vagy a tengerparton pihennék, biztos, hogy nyomtatott könyvet vennék a kezembe. Ez egy teljesen más minőség, én magam is kedvelem az olvasást. Viszont számos olyan tényező is van, amikor nem opció a könyv, például időhiány és bizonyos esetekben akár egészségügyi problémák is – sok idős olvasónak már nem olyan jó a szeme. Volt, aki írt nekünk, hogy a hangoskönyvek tartották benne a lelket, amíg kórházban feküdt.
Folyamatban van egyébként egy több millió forintos fejlesztés: akadálymentesítjük a Voiz alkalmazást, és a látássérült egyesületek tagjai ingyenesen használhatják.
Ha a szöveg megértését nézzük, az olvasás hatékonyabb, egy hangoskönyv esetében nagyobb az esélye annak, hogy közben elkalandozik a figyelmed. Ugyanakkor sokkal több könyvet meg tudsz hallgatni.
Milyen könyveket olvasnak a Voiz előfizetői? Szépirodalmat vagy nonfictiont, romantikus regényeket vagy krimit? A pszichológiai, önfejlesztő és az üzleti vonalból is nagyon nagy a felhozatal.
Az elején egy adott célközönséget – a vállalkozókat – próbáltuk kiszolgálni, három évvel ezelőtt azonban elkezdtünk az irodalomra is koncentrálni, és növelni a kínálatot. Most már ezt hallgatják többen. Minden hónapban rekordot dönt az előfizetőink száma.
A romantikus irodalom nagyon népszerű, és ebből hatalmas a kínálat a Voiz felületén. Mélissa da Costa regénye, az Ég minden kékje például minden idők leghallgatottabb könyve lett nálunk nagyon rövid idő alatt, pedig az ilyen hosszú regények nem annyira népszerűek. Egy másik rekorder Szepes Máriától A vörös oroszlán, ami szintén nagyon hosszú könyv, és Edith Eva Eger kötetei is szárnyalnak. Az, hogy mit hallgatnak a legtöbben, nagyjából összecseng a Libri sikerlistájával.
Az applikáció könyvtárában stand-up comedyt, nonfiction könyvösszefoglalókat és meditációkat is találunk. Miért fontos, hogy többféle formátum is jelen legyen a felületen?
A Voiz realxációs hanganyagokat is készít – ezeket a meditációk kategóriában találják meg az olvasók. Ide tartoznak a rövidebb, stresszcsökkentő, az elalvást segítő és a relaxációs hanganyagok is, és ezek a legnépszerűbbek. Egymillió ember küzd Magyarországon alvási nehézségekkel, az adatokból azt látjuk, hogy nagyon sokan este kezdik el használni az alkalmazást. A kategóriát a közeljövőben wellbeing-re nevezzük át.
A nonfiction könyvösszefoglalókat, amelyekből már közel 500 fent van a platformon, azért vezettük be, mert így
15 percben megkapják a felhasználók egy kötet lényegi gondolatait, és kiderül, érdemes-e egyáltalán belekezdeni egy 15 órás könyvbe.
A közeljövőben a Voiz majdnem több mint ezer nem fikciós kötet összefoglalójával fog bővülni – ehhez az egész felület meg fog újulni.
Minden hónapban rengeteg könyv jelenik meg a magyar és a külföldi piacon. Milyen szempontok alapján döntik el, hogy melyik könyvből legyen hangoskönyv?
Egyrészt a könyvkiadóktól kapjuk az információt, hogy mely könyvek népszerűek, illetve a hallgatók is jelzik az ügyfélszolgálatunknak, milyen köteteket keresnek. Ezeket is figyelembe vesszük.
A mesterséges intelligencia térhódításával egyre kevesebben alkalmaznak színészeket a hangoskönyvek elkészítéséhez, és úgy tűnik, nem tartotta vissza a vásárlókat az, hogy Melania Trump AI segítségével generált hangoskönyvet a memoárjából. Kell-e ilyesmire számítani a Voiz esetében?
Amíg ezt a céget én vezetem, addig emberek fogják felolvasni a hangoskönyveket, ez személyes küldetésem is. Fontos újítás, hogy év végére plusz 10 ezer e-könyv is elérhető lesz a több mint 3000 hangoskönyv mellett. Az emberi érték és a mesterséges intelligencia használata egyébként nem zárja ki egymást. Az emberi felolvasás mellett bevezetünk egy text to speech funkciót is. Ez egy gépi felolvasás, ami segítséget jelent az e-bookok esetében azoknak, akik nem látnak jól. Nem egyenértékű természetesen az emberi felolvasással, de élvezhető a minősége. De nagyon fontos, hogy
ezek sosem fogják helyettesíteni a színészeket, a hangoskönyvek nálunk mindig művészekkel fognak készülni.
Mekkora szerepe van a felolvasó személyének? Többen hallgatják azokat a könyveket, amelyeket egy-egy ismert hang olvas fel?
Nagyon sokat számít. Amikor a Voiz még csak egy startup volt, sokat hibáztunk, van néhány hangoskönyv, amit újra fogunk gyártani. Most a művészeti vezetőnkkel minden egyes kötetet egyesével átnézünk, és kitaláljuk, melyik művész hangjához, stílusához illik a legjobban az adott könyv.
