A képregénykiadók egyszer csak felfedezték, hogy az emberiség fele nő

A képregénykiadók egyszer csak felfedezték, hogy az emberiség fele nő

Képregény-pénteket tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban a PesText alkalmából, az est egyik beszélgetése pedig a női témákról és alkotókról szólt. Kiderült, melyik hazai női alkotókat ajánlják külföldre, melyik a jó Anna Frank-képregény, és ki merített ihletet a szülei temetkezési vállalkozásából, valamint az is, melyik az a Maushoz mérhető mű, amit mindenképpen ki kéne adni itthon is, hiszen olyan hazai eseményekről szól, amiket Magyarországon nem lehet megrajzolni.

(Kép: Benczédi Anna Júlia - A vízitündér lánya)

Sándor Anna | 2021. szeptember 30. |

“Ha a gyerekkorom képregényeire gondolok, akkor a szexi idomú nőknek kábé ennyi a szerepük: szexuális, szerelmi tárgyak. Lehetnek még istennők és szülőanyák, de például női problémák nem kerülnek középpontba” - vezette fel a beszélgetést Szekeres Nikoletta szerkesztő, kritikus, majd rákérdezett, hogy beszélgetőtársainak hol kezdődik a női képregény.

Tondora Judit illusztrátor, aki főleg az amerikai piacra dolgozik (pl. DC, Disney), felidézte Trina Robbins esetét. Robbins volt a Wonder Woman első női rajzolója, és amikor az ő ideje után elkezdték túlszexualizálni a szuperhőst, elhatárolódott tőle. Ezt a példát azóta is sok női alkotó követi, többek között ő is azzal, hogy amikor ő rajzolta Wonder Womant, akkor próbálta a realisztikusabb testkép irányába elvinni.

Szép Eszter képregénykutató ehhez kapcsolódva kifejtette, hogy az amerikai fősodor szuperhősös hagyományához képest Robbins alapozta meg az amerikai alternatív képregény feminista vonulatát, ami kis példányszámban, de tabudöntögető témákat feldolgozva jelent meg a hetvenes években. Robbins később kutatóként is foglalkozott a témával, 1985-ben jelentette meg a Women and the Comicst (Catherine Yronwode társszerzőségével), ami az első könyv, amit valaha erről írtak.

Szép szerint a nők ábrázolása mellett fontos a kontextus is, hogy milyen helyzetekben, milyen női problémákat jelenít meg. Utóbbira ugyanis egy olyan képregény, ami a nő megmentéséről szól, soha nem lesz képes.

A kamasz lányoknak szóló képregények kiadására itthon a Ciceró Könyvstúdió állt rá, a kiadó szerkesztője, az író és fordító Kleinheincz Csilla pedig a vizuális művészetekben uralkodó férfi tekintet kapcsán felhozta a Bechdel-tesztet, ami lényegében azt méri,

van-e az adott fikciós műben legalább két olyan, lehetőleg névvel ellátott női szereplő, akik egymással beszélgetnek, de nem egy férfiról.

Ennek a kritériumnak a filmek nagy százaléka nem felel meg, tette hozzá Kleinheincz.

Szóljanak a lányokról a képregények!
Szóljanak a lányokról a képregények!

A képregényekről a hétköznapi emberek – nagyon leegyszerűsítve – azt gondolják, hogy szuperhősökről szólnak, erőszakkal vannak tele és fiúknak való mindegyik. A Ciceró Könyvstúdió szerkesztőjének, Kleinheincz Csillának nem titkolt szándéka, hogy ennek a tévhitnek ellent mondjon és célja, hogy a kiadónál megjelenő képregények összeválogatásakor minél több erős női karaktert és valódi példát mutasson a lányoknak. A tartalmon, belső értékeken, minőségi megjelenésen és neves díjakon túl a megjelentetni kívánt alkotások felkutatásakor nagy hangsúlyt helyez a női szereplőkre. Kleinheincz Csilla vendégcikkét olvashatjátok.

Tovább olvasok

Alison Bechdelnek köszönhetjük egyébként a Persepolis mellett a másik olyan feminista önéletrajzi képregényt, ami nemcsak meghatározó, de nagyon szórakoztató is. Erről már a cím is árulkodik: Bechdel családja temetkezési vállalkozó volt, a Funeral Home rövidítése pedig a képregény címe lett, Fun Home

A női képregényekben felbukkanó nagy témák kapcsán Tandora azt látja, hogy mostanában a szerelem helyére a női barátság és a testvéri kapcsolatok lépnek.

Kleinheincz elmesélte, hogy ő a saját lánya miatt is találkozott azzal, hogy nem nagyon tud olyan magyar nyelvű képregényt a kezébe adni, ami lányokra koncentrál - miközben, ahogy az elmúlt évtizedben a YA-könyvekben is egyre nagyobb teret kaptak a lányok történetei, ez megjelent a képregényekben is. A kiadó vezetését meggyőzve tehát olyan darabokat adnak ki, amik elsősorban a felnövésről szólnak és a kamaszkori női problémákkal foglalkoznak. Példaként Raina Telgemeiert hozta, aki sikerre vitte a felsős iskolai korosztálynak szánt képregényeket. Mosolyogj! című kötete az Egyesült Államokban három éve a legjobb tíz között van, a Görcs pedig hetekig vezette a New York Times bestsellerlistáját, nem a képregények, hanem az összes könyv közül.

-

Raina Telgemeier: Nővérek

A női történeteken belül megjelentek a kisebbségek történetei is, Kleinheincz nagyon szereti és ajánlja Thi Bui The Best We Could Do című önéletrajzi munkáját, ami egy vietnami bevándorló család története, és a vietnami háborúban az északi és a déli oldal szembenállását és az ebből fakadó konfliktusokat is bemutatja.

Szép ezután arról beszélt, hogy miért mára lett ennyi női és kamasz lányos képregény. A folyamatok összetettségét leegyszerűsítve három fő okot nevezett meg:

  1. Az amerikai piacon a nyolcvanas évekig meghatározó volt a képregényboltok jelensége, aminek a fetisizálásával mi is találkozhatunk filmekben, sorozatokban. Robbins írta, hogy ezekbe a kvázi barlangokba nőként nagyon rossz érzés volt belépni, mert régebben például a pornográfia árusítását nem választották el a képregénytől, ráadásul az is csalódás volt, hogy nem talált olyan képregényt, ami neki szólna. A piac szerkezete kizárta a nőket, a szexuális kisebbségeket, a különböző népcsoportokból való embereket. Ez kezdett szétesni a kilencvenes években a szűkülő a képregénypiaccal, amikor az olvasókat keresve a nagy kiadók “hirtelen rájöttek, hogy az emberiség fele nő”.
  2. Szintén számít, hogy a kétezres évektől a képregényt könyvekben (is) adják ki, és ezzel bekerült a jóval nagyobb könyves terjesztésbe.
  3. A női képregényeknek a webcomicok népszerűsége is jót tett, hiszen ezeket sok nő és fiatal olvassa (Szép a Nimonáért rajong), és presztízzsé vált webcomicot könyvben kiadni. 

Magyarul elérhető képregényként Szép az Anna Frank naplójának fekete borítós változatát ajánlotta (több van forgalomban, szerinte ez a jó). Ennél kiemelte a kreatív vizuális adaptációt, ami szerinte fontos egy olyan közegben, ahol a gyerekek nem foglalkoznak órán a vizuális kultúrával. Emellett hangsúlyozta, hogy a női főszereplőjű képregények nemcsak lányoknak szólnak, hanem mindenkinek. Ezt a gondolatot fogalmazta meg később Kleinheincz is, aki szerint nemcsak a kislányokat kéne arra kondicionálni a fiú főszereplős kötelező olvasmányokkal, hogy empatizáljanak egy fiú problémájával, hanem ennek fordítva is meg kéne történnie: “Abszurd, hogy nem akarnak megismerkedni az emberiség felének a tapasztalásaival”.

A magyar női képregényalkotók kapcsán Szép elmondta, hogy amikor a Petőfi Irodalmi Ügynökség megbízásából összerakta a magyar képregényesek külföldi terjesztőknek szánt katalógusát, csak két nőt tudott beletenni. Az egyikük Benczédi Anna Júlia illusztrátor, akinek Vízitündér (író: Maria Surducan) című kötete 2020-ban elnyerte a hosszú képregényeknek járó Alfabéta-díjat. A másik Marjai Petra Lilla, akinek szexuális kalandokkal teli, zsírkrétával megrajzolt diplomaképregénye, az Eki & Coco, eredetileg Belgiumban készült, angol nyelven. Szép szerint a női képregény itthon még mindig feltörekvő állapotban van, el kell telnie pár évnek, hogy tematizálni tudjanak, vagy iskolákat és irányzatokat elemezni. 

-

Vera Brosgol: Ánya kísértete

Tondora ennek kapcsán kifejtette, hogy ő az amerikai közegben azt tapasztalja, hogy megszűnt a nyomás, hogy a főszereplőnek kisfiúnak kell lennie. Illusztrátorként pedig az, hogy ő nő, nem érdekel senkit, amíg el tudja végezni a munkát.

A képregényalkotás gyakorlatával kapcsolatban előkerült, hogy ugyan történetileg a borítón feltüntetett feladatokat (pl. író, kihúzó) jellemzően férfiak látták el, a nők csak retusáltak, színeztek, azóta ez sokkal diverzebb. Példaként bemutatták a Ms. Marvel képregényt, ami tudatos paradigmaváltó szándékkal jött létre. A főszereplője egy muszlim kamaszlány, írónak pedig Willow Wilson nő fantasy szerzőt kérték fel.

Tökös szuperhősnők is megmenthetik a világot
Tökös szuperhősnők is megmenthetik a világot
Tovább olvasok

Szép elmondta, hogy a Magyar Képregény Szövetség törekszik arra, hogy nők is képviseltessék magukat a szakmai beszélgetéseken vagy az Alfabéta-díj zsűrijében (a díjazásban nem az alkotó neme számít, hanem a minőség).

Hírlevél feliratkozás

Tondora ezen a ponton hosszasan beszélt arról, hogy mennyire kemény munka képregény-illusztrátorrá válni. Szerinte eleve ez a legnehezebb illusztrációs műfaj, amire akár 7-10 évet is kell készülni - miközben ahhoz képest, hogy aztán mennyi időt, energiát igényel, Magyarországon egyáltalán nem térül meg anyagilag. Neki azért sikerült befutnia, mert a szülei messzemenőkig támogatták, otthon élt, volt ösztöndíja, és senki nem háborgatta, amikor hajnalban, 12 órája még mindig ugyanazt az oldalt rajzolta.

Szekeres itt beszúrta, hogy a képregényre is kellene állami pályázatot kiírni, nemcsak a szépirodalomra vagy a zenére.

Szép kiemelte a booktuberek hatását is, akik többnyire lányok, és szinte mindegyikük csinál egy olyan videót, amiben felfedezik a képregényt. Kleinheincz megerősítette, hogy az eladásaikban érzékelik, hogy a booktuberek rájöttek, hogy ez nekik való.

Zárásul Szép mutatta be a magyar származású, amerikai Miriam Katin We Are On Our Own című képregényét, amit szerinte mindenképpen ki kéne adni itthon is. A történet Budapesten és a Balaton-felvidéken játszódik, és arról szól, hogy ő és az anyja hogyan bujkáltak 1943-44-ben, hogyan áldozza fel magát az anyja azért, hogy Katint kimentse a városból. 

“Az egyik nagy tabu Magyarországon a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak, amit itt nem lehet megrajzolni, de ő Amerikában megtette.”

Katin képregényének méltatásához Tondora is csatlakozott, szerinte ez a Maus mellé sorolható alapmű, nem is érti, Magyarországon miért nem elérhető, hiszen tipikusan olyan történet, amit itt olvasnunk kellene.

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

A Múminok és titokzatos olasz polipcsápok is érkeznek képregényben

A Nimue kiadó első két kiadványa: a legismertebb kortárs olasz képregényalkotó, Zerocalcare Torokszorítósdi című graphic novelje, illetve Tove Jansson Múmin a Riviérán című képregénye.

...
Kritika

A Dűne egyre aktuálisabb, ám az új képregény beéri az eladhatósággal

Frank Herbert fia új, hivatalos képregényt készített A Dűnéből. A regény korunk egyre égetőbb kérdéseit tárgyalja, ráadásul nagyon alkalmas a vizuális feldolgozásra. Mégis úgy tűnik, Brian Herbert alkotóként nem tudta magáévá tenni A Dűne legfontosabb imáját.

...
Nagy

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

Lehet-e érvekkel, a politikai szlogenek világán kívül beszélni a bevándorlásról? Nagyon leegyszerűsítve ez a tétje Bryan Caplan és Zach Weinersmith új könyvének, ami ráadásul nem egy politikai vagy közgazdaságtani szakkönyv, hanem egy képregény, rengeteg adattal, egymásnak ütköztetett érvekkel és sok humorral.

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Hírek
...
Hírek

Michael Caine mégsem lesz főállású író

...
Hírek

Magyar gimnazista nyerte az oxfordi esszéversenyt

...
Hírek

Női krimiszerző nyerte a milliós díjat, majd kiderült róla, hogy három férfi

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

Polc

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

...

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

...

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

...

Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

...
A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.