A képregénykiadók egyszer csak felfedezték, hogy az emberiség fele nő

A képregénykiadók egyszer csak felfedezték, hogy az emberiség fele nő

Képregény-pénteket tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban a PesText alkalmából, az est egyik beszélgetése pedig a női témákról és alkotókról szólt. Kiderült, melyik hazai női alkotókat ajánlják külföldre, melyik a jó Anna Frank-képregény, és ki merített ihletet a szülei temetkezési vállalkozásából, valamint az is, melyik az a Maushoz mérhető mű, amit mindenképpen ki kéne adni itthon is, hiszen olyan hazai eseményekről szól, amiket Magyarországon nem lehet megrajzolni.

(Kép: Benczédi Anna Júlia - A vízitündér lánya)

Sándor Anna | 2021. szeptember 30. |

“Ha a gyerekkorom képregényeire gondolok, akkor a szexi idomú nőknek kábé ennyi a szerepük: szexuális, szerelmi tárgyak. Lehetnek még istennők és szülőanyák, de például női problémák nem kerülnek középpontba” - vezette fel a beszélgetést Szekeres Nikoletta szerkesztő, kritikus, majd rákérdezett, hogy beszélgetőtársainak hol kezdődik a női képregény.

Tondora Judit illusztrátor, aki főleg az amerikai piacra dolgozik (pl. DC, Disney), felidézte Trina Robbins esetét. Robbins volt a Wonder Woman első női rajzolója, és amikor az ő ideje után elkezdték túlszexualizálni a szuperhőst, elhatárolódott tőle. Ezt a példát azóta is sok női alkotó követi, többek között ő is azzal, hogy amikor ő rajzolta Wonder Womant, akkor próbálta a realisztikusabb testkép irányába elvinni.

Szép Eszter képregénykutató ehhez kapcsolódva kifejtette, hogy az amerikai fősodor szuperhősös hagyományához képest Robbins alapozta meg az amerikai alternatív képregény feminista vonulatát, ami kis példányszámban, de tabudöntögető témákat feldolgozva jelent meg a hetvenes években. Robbins később kutatóként is foglalkozott a témával, 1985-ben jelentette meg a Women and the Comicst (Catherine Yronwode társszerzőségével), ami az első könyv, amit valaha erről írtak.

Szép szerint a nők ábrázolása mellett fontos a kontextus is, hogy milyen helyzetekben, milyen női problémákat jelenít meg. Utóbbira ugyanis egy olyan képregény, ami a nő megmentéséről szól, soha nem lesz képes.

A kamasz lányoknak szóló képregények kiadására itthon a Ciceró Könyvstúdió állt rá, a kiadó szerkesztője, az író és fordító Kleinheincz Csilla pedig a vizuális művészetekben uralkodó férfi tekintet kapcsán felhozta a Bechdel-tesztet, ami lényegében azt méri,

van-e az adott fikciós műben legalább két olyan, lehetőleg névvel ellátott női szereplő, akik egymással beszélgetnek, de nem egy férfiról.

Ennek a kritériumnak a filmek nagy százaléka nem felel meg, tette hozzá Kleinheincz.

Szóljanak a lányokról a képregények!
Szóljanak a lányokról a képregények!
Tovább olvasok

Alison Bechdelnek köszönhetjük egyébként a Persepolis mellett a másik olyan feminista önéletrajzi képregényt, ami nemcsak meghatározó, de nagyon szórakoztató is. Erről már a cím is árulkodik: Bechdel családja temetkezési vállalkozó volt, a Funeral Home rövidítése pedig a képregény címe lett, Fun Home

A női képregényekben felbukkanó nagy témák kapcsán Tandora azt látja, hogy mostanában a szerelem helyére a női barátság és a testvéri kapcsolatok lépnek.

Kleinheincz elmesélte, hogy ő a saját lánya miatt is találkozott azzal, hogy nem nagyon tud olyan magyar nyelvű képregényt a kezébe adni, ami lányokra koncentrál - miközben, ahogy az elmúlt évtizedben a YA-könyvekben is egyre nagyobb teret kaptak a lányok történetei, ez megjelent a képregényekben is. A kiadó vezetését meggyőzve tehát olyan darabokat adnak ki, amik elsősorban a felnövésről szólnak és a kamaszkori női problémákkal foglalkoznak. Példaként Raina Telgemeiert hozta, aki sikerre vitte a felsős iskolai korosztálynak szánt képregényeket. Mosolyogj! című kötete az Egyesült Államokban három éve a legjobb tíz között van, a Görcs pedig hetekig vezette a New York Times bestsellerlistáját, nem a képregények, hanem az összes könyv közül.

-

Raina Telgemeier: Nővérek

A női történeteken belül megjelentek a kisebbségek történetei is, Kleinheincz nagyon szereti és ajánlja Thi Bui The Best We Could Do című önéletrajzi munkáját, ami egy vietnami bevándorló család története, és a vietnami háborúban az északi és a déli oldal szembenállását és az ebből fakadó konfliktusokat is bemutatja.

Szép ezután arról beszélt, hogy miért mára lett ennyi női és kamasz lányos képregény. A folyamatok összetettségét leegyszerűsítve három fő okot nevezett meg:

  1. Az amerikai piacon a nyolcvanas évekig meghatározó volt a képregényboltok jelensége, aminek a fetisizálásával mi is találkozhatunk filmekben, sorozatokban. Robbins írta, hogy ezekbe a kvázi barlangokba nőként nagyon rossz érzés volt belépni, mert régebben például a pornográfia árusítását nem választották el a képregénytől, ráadásul az is csalódás volt, hogy nem talált olyan képregényt, ami neki szólna. A piac szerkezete kizárta a nőket, a szexuális kisebbségeket, a különböző népcsoportokból való embereket. Ez kezdett szétesni a kilencvenes években a szűkülő a képregénypiaccal, amikor az olvasókat keresve a nagy kiadók “hirtelen rájöttek, hogy az emberiség fele nő”.
  2. Szintén számít, hogy a kétezres évektől a képregényt könyvekben (is) adják ki, és ezzel bekerült a jóval nagyobb könyves terjesztésbe.
  3. A női képregényeknek a webcomicok népszerűsége is jót tett, hiszen ezeket sok nő és fiatal olvassa (Szép a Nimonáért rajong), és presztízzsé vált webcomicot könyvben kiadni. 

Magyarul elérhető képregényként Szép az Anna Frank naplójának fekete borítós változatát ajánlotta (több van forgalomban, szerinte ez a jó). Ennél kiemelte a kreatív vizuális adaptációt, ami szerinte fontos egy olyan közegben, ahol a gyerekek nem foglalkoznak órán a vizuális kultúrával. Emellett hangsúlyozta, hogy a női főszereplőjű képregények nemcsak lányoknak szólnak, hanem mindenkinek. Ezt a gondolatot fogalmazta meg később Kleinheincz is, aki szerint nemcsak a kislányokat kéne arra kondicionálni a fiú főszereplős kötelező olvasmányokkal, hogy empatizáljanak egy fiú problémájával, hanem ennek fordítva is meg kéne történnie: “Abszurd, hogy nem akarnak megismerkedni az emberiség felének a tapasztalásaival”.

A magyar női képregényalkotók kapcsán Szép elmondta, hogy amikor a Petőfi Irodalmi Ügynökség megbízásából összerakta a magyar képregényesek külföldi terjesztőknek szánt katalógusát, csak két nőt tudott beletenni. Az egyikük Benczédi Anna Júlia illusztrátor, akinek Vízitündér (író: Maria Surducan) című kötete 2020-ban elnyerte a hosszú képregényeknek járó Alfabéta-díjat. A másik Marjai Petra Lilla, akinek szexuális kalandokkal teli, zsírkrétával megrajzolt diplomaképregénye, az Eki & Coco, eredetileg Belgiumban készült, angol nyelven. Szép szerint a női képregény itthon még mindig feltörekvő állapotban van, el kell telnie pár évnek, hogy tematizálni tudjanak, vagy iskolákat és irányzatokat elemezni. 

-

Vera Brosgol: Ánya kísértete

Tondora ennek kapcsán kifejtette, hogy ő az amerikai közegben azt tapasztalja, hogy megszűnt a nyomás, hogy a főszereplőnek kisfiúnak kell lennie. Illusztrátorként pedig az, hogy ő nő, nem érdekel senkit, amíg el tudja végezni a munkát.

A képregényalkotás gyakorlatával kapcsolatban előkerült, hogy ugyan történetileg a borítón feltüntetett feladatokat (pl. író, kihúzó) jellemzően férfiak látták el, a nők csak retusáltak, színeztek, azóta ez sokkal diverzebb. Példaként bemutatták a Ms. Marvel képregényt, ami tudatos paradigmaváltó szándékkal jött létre. A főszereplője egy muszlim kamaszlány, írónak pedig Willow Wilson nő fantasy szerzőt kérték fel.

Tökös szuperhősnők is megmenthetik a világot
Tökös szuperhősnők is megmenthetik a világot
Tovább olvasok

Szép elmondta, hogy a Magyar Képregény Szövetség törekszik arra, hogy nők is képviseltessék magukat a szakmai beszélgetéseken vagy az Alfabéta-díj zsűrijében (a díjazásban nem az alkotó neme számít, hanem a minőség).

Hírlevél feliratkozás

Tondora ezen a ponton hosszasan beszélt arról, hogy mennyire kemény munka képregény-illusztrátorrá válni. Szerinte eleve ez a legnehezebb illusztrációs műfaj, amire akár 7-10 évet is kell készülni - miközben ahhoz képest, hogy aztán mennyi időt, energiát igényel, Magyarországon egyáltalán nem térül meg anyagilag. Neki azért sikerült befutnia, mert a szülei messzemenőkig támogatták, otthon élt, volt ösztöndíja, és senki nem háborgatta, amikor hajnalban, 12 órája még mindig ugyanazt az oldalt rajzolta.

Szekeres itt beszúrta, hogy a képregényre is kellene állami pályázatot kiírni, nemcsak a szépirodalomra vagy a zenére.

Szép kiemelte a booktuberek hatását is, akik többnyire lányok, és szinte mindegyikük csinál egy olyan videót, amiben felfedezik a képregényt. Kleinheincz megerősítette, hogy az eladásaikban érzékelik, hogy a booktuberek rájöttek, hogy ez nekik való.

Zárásul Szép mutatta be a magyar származású, amerikai Miriam Katin We Are On Our Own című képregényét, amit szerinte mindenképpen ki kéne adni itthon is. A történet Budapesten és a Balaton-felvidéken játszódik, és arról szól, hogy ő és az anyja hogyan bujkáltak 1943-44-ben, hogyan áldozza fel magát az anyja azért, hogy Katint kimentse a városból. 

“Az egyik nagy tabu Magyarországon a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak, amit itt nem lehet megrajzolni, de ő Amerikában megtette.”

Katin képregényének méltatásához Tondora is csatlakozott, szerinte ez a Maus mellé sorolható alapmű, nem is érti, Magyarországon miért nem elérhető, hiszen tipikusan olyan történet, amit itt olvasnunk kellene.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

A Múminok és titokzatos olasz polipcsápok is érkeznek képregényben

A Nimue kiadó első két kiadványa: a legismertebb kortárs olasz képregényalkotó, Zerocalcare Torokszorítósdi című graphic novelje, illetve Tove Jansson Múmin a Riviérán című képregénye.

...
Kritika

A Dűne egyre aktuálisabb, ám az új képregény beéri az eladhatósággal

Frank Herbert fia új, hivatalos képregényt készített A Dűnéből. A regény korunk egyre égetőbb kérdéseit tárgyalja, ráadásul nagyon alkalmas a vizuális feldolgozásra. Mégis úgy tűnik, Brian Herbert alkotóként nem tudta magáévá tenni A Dűne legfontosabb imáját.

...
Nagy

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

Lehet-e érvekkel, a politikai szlogenek világán kívül beszélni a bevándorlásról? Nagyon leegyszerűsítve ez a tétje Bryan Caplan és Zach Weinersmith új könyvének, ami ráadásul nem egy politikai vagy közgazdaságtani szakkönyv, hanem egy képregény, rengeteg adattal, egymásnak ütköztetett érvekkel és sok humorral.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

...
Kritika

A háborúnál is nagyobb teher, ha egy társadalom kettészakad

Alkoholizmus és mélabú, szegénység és anarchia. Na meg egy kitalált, végzetes hadművelet. Iulian Ciocan regénye feltárja a kelet-európai lelkekben a rendszerváltozás óta dúló háborút. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A romantikus csalások elkövetői akár évekig együtt élnek valakivel, de így is képesek kifosztani

...
Valkovics Tünde

A Mona tekintete arról mesél, hogy a művészet mindig az élet szolgálatában áll

...
Ott Anna

Gyurkó Szilvia és a jobb világba vetett hit – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Hírek
...
Nagy

Szélhámosok, kulákok, a lovagnő meg a semmi – Magyar írók és költők a Margón I.

...
Hírek

Eredeti József Attila-kötetre licitálhatunk: a költőt meghurcolták a kiadvány miatt 

...
Hírek

„Az életemet megváltoztatta az írás: szabad vagyok!” – Jön a Könyves Magazin különszáma

...
Nagy

Antal Nikolett: Mondatfetisiszta vagyok [Margó-díj zsűri]

...
Hírek

László Noémi kapja a FISZ Csáth Géza-díját

...
Nagy

Czinki Ferenc: Az lehet, hogy mások a történelemben élnek, én az irodalomban [Margó-díj zsűri]

Kiemeltek
...
Nagy

A Mona tekintete arról mesél, hogy a művészet mindig az élet szolgálatában áll

Francia könyvsiker művészetről, egy nagypapa és unokája kapcsolatáról, valamint életleckékről.

...
Nagy

Nyáry Luca: Sally Rooney minden regényében van egy meleg pulcsiba burkolózó, nyafogó nő

Egy különleges beszélgetés keretében, Nyáry Krisztiánnal, Nyáry Lucával és Nyáry Lizával mutatták be Sally Rooney új kötetét. Az Intermezzóról Szűcs Péter kérdezte a vendégeket.

...
Podcast

Gyurkó Szilvia: Csak ha rendben vagy, akkor tudsz segíteni a családodnak és más gyerekeknek

Az Ezt senki nem mondta! podcastban ezúttal Gyurkó Szilvia mesélt munkafüggőségről, hivatástudat és gyerekvállalás viszonyáról, és a jó jelenlétről is.

Polc

Dühkitörések, fájdalom, kétségbeesés – Max Porter regénye egy kamasz tudatának mélyére vezet

...

Mi lett a neandervölgyiekkel Magyaroszágon?

...

Jón Kalman Stefánsson versei a halál és a szerelem lényegét kutatják

...

A hallgatás a fegyverek kegyetlenségével szedi szét a családod

...
A hét könyve
Kritika
Dühkitörések, fájdalom, kétségbeesés – Max Porter regénye egy kamasz tudatának mélyére vezet
...
Podcast

A romantikus csalások elkövetői akár évekig együtt élnek valakivel, de így is képesek kifosztani

Janecskó Kata bűnügyi oknyomozó újságíró új könyvében a romantikus csalásokkal foglalkozik. Podcastban kérdeztük csalókról, áldozatokról, nyomozásokról.