Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

Lehet-e érvekkel, a politikai szlogenek világán kívül beszélni a bevándorlásról? Nagyon leegyszerűsítve ez a tétje Bryan Caplan és Zach Weinersmith új könyvének, ami ráadásul nem egy politikai vagy közgazdaságtani szakkönyv, hanem egy képregény, rengeteg adattal, egymásnak ütköztetett érvekkel és sok humorral.

Ruff Orsolya | 2021. július 22. |

Bryan Caplan közgazdász nem rejti véka alá, hogy a nyitott határok híve, és az általa jegyzett képregényben közel kétszáz oldalon keresztül érvel és polemizál a globális bevándorlás és a teljes liberalizálás mellett. Caplan ugyanakkor nagyon is tisztában van az ellenérvekkel, így a Szabad a pálya című kötetben folyamatosan hangot kapnak a kételkedők és tiltakozók is, akik szigorítanák, korlátoznák vagy tiltanák a bevándorlást. A könyv általánosságban a globális határnyitást tárgyalja, a fókuszpontja mégis az amerikai bevándorlás, aminek Caplan szerint egyebek között az az oka, hogy az Egyesült Államok továbbra is a bevándorlók kedvenc célországa, az amerikai minta sok ország számára példaként szolgál, nem utolsósorban pedig rengeteg kutatási adat áll a szakemberek rendelkezésére.

Bryan Caplan, Zach Weinersmith
Szabad a pálya
Ford.: Ürögdi Barbara, Sarkadi Zsuzsanna, Kun Dániel, Wunderlich Production Kft., 2021m 248 oldal
-

A Szabad a pálya megértéséhez ugyanakkor nem kell közgazdász vagy politológus végzettség, Caplan ugyanis egyszerűen, lényegre törően – és Weinersmith rajzainak köszönhetően – szemléletesen magyaráz el olyan összetett fogalmakat is, mint a bevándorlás utilitarista megközelítése vagy a nettó jelenérték. Érvelésének zanzája nem más, minthogy a határok megnyitásából globálisan mindenki profitálna, szerinte ugyanis a „nyitott határok felszabadítják majd a globális munkaerőpiacot és így példátlan bőséget tesznek elérhetővé”. A kötetben folyamatosan érveket és ellenérveket ütköztet, leginkább gazdasági szempontból, de bőven kitér a kulturális hatásokra (bemutatja, hogy a bevándorló családokban hogyan alakul generációkon át a nyelvtudás, vagy milyen hatással van a bevándorlás az egyes emberek IQ-jára – és általában milyen hatással lenne az emberiség IQ-jára).

-

A társadalmi gondokat és dilemmákat Caplan kulcslyukmegoldásokkal orvosolná, a példát pedig épp a gyógyításból hozza, ahol nagy metszések helyett sokszor már laparoszkópos eljárással végeznek sebészi beavatkozásokat. A bevándorlás területén a teljes szigor helyett különböző specifikus részfelvetései vannak: például ha egy országban attól tartanak, hogy a bevándorlók elveszik majd a helyiek munkáját, akkor megoldás lehet, hogy a bevándorlók magasabb adót vagy egyfajta belépődíjat fizessenek, amikor az országba érkeznek, amiből a helyiek veszteségeit kompenzálnák. Szerinte ez még mindig jobb megoldás lenne, mint a teljes tilalom.

A kötetben Caplan figurája az elméleti, filozófiai részeknél olyan személyekkel vitázik, mint Immanuel Kant vagy a Nobel-díjas Milton Friedman, de feltűnik a kötet lapjain Donald Trump amerikai ex-elnök is, és a legviccesebb (de egyáltalán nem bántó), amikor megjelenik legfőbb vitapartnere, a bevándorlást ellenző Mark Krikorian alakja. Caplan amúgy sem állta meg, hogy időről időre ne üssön meg személyesebb hangot, így a kötetbe bekerült román származású felesége, aki hétévesen került az Egyesült Államokba, és jó barátja, a kolumbiai származású szociológiaprofesszor, Fabio Rojas is.

-

A kötet végén amúgy – képkockára lebontott! – jegyzeteket és bőséges irodalomjegyzéket találunk. Caplan a képregény lapjain lelkesen és rendületlenül érvel a teljes nyitás mellett, a bevándorlásról szóló vitákhoz – melyeket nagy eséllyel még sokáig fogunk folytatni – pedig a Szabad a pálya jó adalék vagy kiindulási alap lehet. Caplan amúgy követendő példaként az Európai Uniót hozza fel, amelynek polgárai szabadon mozoghatnak és dolgozhatnak az övezeten belül, tisztában van ugyanakkor azzal is, hogy a világ még nagyon messze van ettől – a saját országáról nem is beszélve, amelynek határai még Kanada felé sincsenek nyitva.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A 12 év rabszolgaság forgatókönyvírója folytatja a Fekete Párduc-képregényt

A Marvel bejelentette, hogy T'Challa életének új fejezetét John Ridley írja, aki 2013-ban megkapta a legjobb adaptált forgatókönyv Oscarját a 12 év rabszolgaságért.

...
Hírek

Zadie Smith anyja regényt írt a bevándorló gyerekkorról

Yvonne Bailey-Smith kéziratát a már befutott író lánya, Zadie is olvasta, és ettől az olvasástól mindketten nagyon féltek.

...
Hírek

Emilia Clarke képregényt írt egy egyedülálló anyáról, aki szuperhős lesz

Ha annyit mondjuk, hogy az anyák szuperhősök, miért ne lehetnének tényleg azok? - vetette fel a Trónok harca színésznője.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Dűne nem találja a mértéket, de eléri, hogy látni akarjuk a folytatást

Dennis Villeneuve feladta a leckét a nézőknek, legyen szó A Dűne univerzumának rajongóiról, a Frank Herbertet nem olvasó mozilátogatókról, vagy akár a rendező munkásságának követőiről.

...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

A hét könyve
Kritika
A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre
...
Podcast

Nádas Péter a Rákosi-villáról, gyilkosságról és az első novellájáról

Nádas Péter 1962 karácsonyán fejezte be első elbeszélését, A Bibliát. A szöveg először 1965-ben jelent meg az Új Írásban. Nádas Péterrel diktatúráról, az alkotói folyamat indulásáról, erőszakról, Rákosi villájáról és egy megbánt elbeszélői nézőpontról beszélgettünk.

Polc

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

...

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

...

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

...

Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

...
Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Elveszett városok és ősi folyamistenek – A világ öt folyó tükrében

A folyókat kiszámíthatatlan kettősségük miatt az egész világon legendák és mítoszok övezik. Sok más érdekesség mellett ezeket a történeteket ismerhetjük meg Timothy Knapman Mesélő folyók című könyvéből.

...
Szívünk rajta

Végtaghiányos gyerekek elfogadását segíti A csodabogár

A pedagógusok már az iskolákban is feldolgozhatják Kiss Judit Ágnes A csodabogár című könyvét, munkájukat pedig óravázlatok és foglalkozástervek is segítik.

...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.