Modern tündérmese és önkeresésről szóló kötet lett a legjobb képregény

A május 6-10-re tervezett Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált a szervezők elhalasztották, de a Magyar Képregény Szövetség május 10-én videódíjátadóban ünnepelte a tavalyi év kimagasló képregényeit és nevezte meg a képregénydíjak nyerteseit.

Könyves Magazin | 2020. május 12. |

Az Alfabéta-díjat a hosszú műveknek járó kép-regény kategóriában a Vízitündér című képregény kapta (Illustrart, Kolozsvár, 2019). Ez a gyönyörűen rajzolt tündérmese, mely egyaránt szól titkokról és környezetrombolásról, Maria Sarducan író és Benczédi Anna Júlia alkotása. Nemes Z. Márió méltatása szerint ennek a kortárs animációs filmek világát idéző képregénynek a szerzői „képesek voltak a mesebeli mítikus tájat egy egészen konkrét tájélménybe csomagolni. A történet során maga a táj is változik, kíséri a történet fordulatait.”

Az antológiák, rövid képregények és online publikációk számára fenntartott Alfabéta extra kategóriában a díjazott Oravecz Gergely Minden Belefér c. gyűjteményes kötete (Szépirodalmi Figyelő, Budapest, 2019). Oravecz Gergely képregényeiben a művészi és személyes önkeresés motívuma dominál, mondta értékelésében Nemes Z. Márió, Oraveczet az önéletrajzi, önreflektív képregények magyarországi úttörőjének nevezve. Szép Eszter a kötet fülszövegében a kötet líraiságát is kiemelte: „A lakótelep éjszakai csendje, egy gyűrődés a megszokott rutinon. Oravecz Gergely a valóság részleteire figyel, amelyek csak egy különös hangulatban észrevehetők.”

A Korcsmáros Pál-díjat 2020-ban Sarlós Endre kapja 2019-es kimagasló teljesítményéért: Sarlós munkái 1965-tól jelennek meg, tavaly is több képregénye és illusztrált története jelent meg felújított vagy bővített kiadásban. Ezen túl egy új munkája is készült, az Alfabéta-díjra jelölt Seuso mozaik egyik fejezetét rajzolta.

Az online díjátadó megtekinthető az alábbi linken. További információ ITT. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A képregényipart is megrengeti a járvány

Elbánnak bármilyen gonosztevővel, ám egyelőre kérdéses, hogy a koronavírus-járványt képesek lesznek-e túlélni a képregényipar szuperhősei.

...
Kritika

Michael Chabon igazságot szolgáltat a képregénynek és a szuperhősöknek

...
Nagy

A Csontváry-képregény nem az őrült, hanem a zseni képe mellett teszi le a garast

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.