"Az az ember vagyok, aki megírja az első könyvét vagy aki nem?"

"Az az ember vagyok, aki megírja az első könyvét vagy aki nem?"

Megkérdeztük Margó-díjas szerzőinket, milyen kihívásokkal hogyan néztek szembe az első prózakötetük írása során. Az apropó, hogy hinni magunkban minden alkotófolyamat egyik fundamentuma  – és nagy érték, ha van, aki mellettünk áll, ha mégis elbizonytalanodunk. Ilyen társ kíván lenni idén az Erste a Margó-díj támogatójaként, ami most különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy a prózájában példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. 

Sándor Anna | 2023. augusztus 11. |

Charlie Chaplin meséli az Életem című önéletrajzi könyvében, hányszor hallotta dicshimnuszok közepette, hogy ő micsoda zseniális őstehetség, akiből csak úgy előbugyognak az ötletek. Mi sem áll távolabb a valóságtól, vélte Chaplin, hiszen

neki éppúgy át kellett küzdenie magát az alkotói válságok sivatagain, mint bármelyik másik művésznek.

A kulcs számára a kitartás volt, hogy nem adta fel, hitt magában, és addig dolgozott érte, míg meg nem született a megoldás. A többi – és ezt már mi tesszük hozzá – a filmtörténeti pantheonban ragyog.

Hinni magunkban, hogy képesek vagyunk rá, hogy az erőfeszítéseink nem hiábavalók, az alkotói folyamat egyik fundamentuma, akkor is, ha ez az önbizalom mémre kívánkozóan sugárzik, akkor is, ha a gyötrődés közepette még mi magunk sem tudunk róla, és akkor is, ha ott van valaki, aki a biztatásával támogat minket. Ilyen társ kíván lenni a Margó-díj, amely idén az Erste támogatásával félmillió forintos különdíjjal jutalmazza a legjobb tíz első prózakötetes szerző közül azt, aki leginkább megtestesíti a #higgymagadban faktort, például a témaválasztásával vagy akár a saját írói útjával.

-

A Könyves Magazin szerkesztői ősz elejére kiválasztják azt a tíz pályázót, akiknek első prózakötetét a legjobbnak, legeredetibbnek, legizgalmasabbnak találták. Ám míg ez megtörténik, megkerestük a Margó-díj eddigi nyerteseit, hogy meséljenek arról, milyen kihívásokkal szembesültek az első kötetük megírása során.

Ahonnan elindulunk

Egy kötet kiindulópontja ezerféle lehet, például egy meghatározó pillanat vagy egy jelenet, ami felbukkan a szerzőben. Halász Rita írt az utóbbiról: “A Mély levegőt egy kép indította el. Egy nő, aki a szakadó hóesésben menekül a gyerekeivel.

Ki ő, és miért menekül? Azért is írtam meg, hogy ne kelljen menekülnie soha többé.

Az is gyakori, hogy a szerző hosszú időn keresztül érleli magában az ötletet, ahogy Milbacher Róbert: “Már régóta halogattam, hogy írjak arról a világról, amelyben felnőttem. Sokáig nem találtam a megfelelő hangot ahhoz, hogy igazán hitelesen írjak róla, aztán valahogy megfelelő időbeli és egzisztenciális távolságra kerültem tőle, hogy rálássak, így nyílt lehetőség arra, hogy megírjam. Az elbeszélői hang megtalálása után tulajdonképpen már könnyen ment a dolog, szinte a könyv írta magát.” És van, különösen novellák esetén, hogy egy kötet organikusan fejlődik, mint amiről Harag Anita mesélt: “Nem voltak nagy ötleteim, csak mondataim, amik elkezdtek foglalkoztatni. Például az a mondat, hogy »Nem merem megfogni a kezét«, hozta magával az elbeszélőt, a szituációt, a szituáció pedig a történetet.” Emellé persze azt is érdemes odatenni, amikor a kötetszervező motívum csak később születik meg, mint ahogy Szöllősi Mátyással történt: “(...) eleinte inkább önálló történetekben gondolkodtam, amelyek erősek, egyedi nyelvet használnak, költői indíttatásúak, ezekre koncentráltam, egyenként, az egyes történetek ereje volt számomra a legfontosabb. Később, bizonyos elbeszélések írása közben jött csak az az ötlet, vagyis a Betelgeuze felrobbanásának »motívuma«, ami tulajdonképpen kötetté szervezte az írásokat.”

Írás közben aztán az is segít, nem is keveset, ha van egy olyan különleges, akár váratlan élmény, ami elkísér a befejezésig, mint Totth Benedeket:

“Megtapasztalhattam a teljes szabadságot, pedig nem is gondoltam, hogy hiányozna az életemből.

A hétköznapokkal ellentétben írás közben nem kell és nem is szabad viselkedni. Amíg a regényen dolgoztam, csak magamnak akartam megfelelni, ami persze nem mindig egyszerű. Azt hiszem, érdemes olyan történetet választani, amit akkor is meg akarsz írni, ha valaki előre megmondja, hogy soha nem fog megjelenni és senki sem fogja elolvasni rajtad kívül.”

Ha az olvasás párbeszéd, az írás mi?

Hogy alkotás közben nem szabad az olvasói elvárásokkal foglalkozni, sok szerző megfogalmazza, nekünk is többen válaszolták ezt, ám ez nem jelenti azt, hogy ne számítanának a visszajelzések. Mécs Anna ezzel kapcsolatban azt emelte ki: “(...) ezek a szövegek is egy-egy kis tapasztalatból indulnak ki, és a fiatal női perspektíva belső, sokszor nem látott élményanyagát veszik alapul. Ilyenkor nehéz látni, hogy ez miért érdekes – holott a visszajelzések alapján ez érdekes annak is, aki mindezt átéli, és annak is, aki egy új világot ismer meg a szövegek által. Éppen ezek a visszajelzések segítettek abban, hogy néha azért elhiggyem, hogy ezek a szövegek másoknak adni tudnak.” 

Az is körvonalazódik egy íróban, akár egészen konkrétan is, hogy mit akar másoknak átadni a kötetben. Vonnák Diána arról ír, “ez a szempont a vége felé merült fel bennem, mikor már úgy éreztem, megvan a hang. A generációmban tízezrek mentek el Magyarországról, de korábban is sokak tapasztalata volt, hogy több otthonuk, bonyolult identitásuk van, vagy hogy az emberi másság határhelyzetei mentén rajzolódnak ki emlékezetes találkozásaik. 

Úgy éreztem, a kérdések, amelyek foglalkoztatnak, az élettapasztalat, ami felgyűlt mögöttük, olyasmi, amivel a kortárs magyar irodalomban ritkán találkozom.” 

Amikor beüt az alkotói válság

Ahogy az életben, úgy az alkotási folyamatban is különböznek a megküzdési mechanizmusaink, hiszen sokfélék vagyunk. Ezért meg kell ismernünk magunkat annyira, hogy tudjuk, nekünk mi működik a krízisekben, és hogyan tudunk tovább lendülni a platón.

A Margó-díjasok között van, aki szerint nem úszhatjuk meg, hogy egy kicsit belepusztuljunk az írási folyamatba, és kifejezetten gyanús, ha simán megy a dolog. “Az a fontos, hogy eggyel többször támadjunk fel, mint ahányszor belepusztulunk” (T.B.). Akad, aki a chaplini módszerre esküszik, és újra meg újra visszatér a problémához: “nincs jobb érzés, mint amikor megtalálom, mi nem működik” (H.A.). Más tükröt tart maga elé: “(...) néha feltettem a kérdést, ki vagyok én. Az az ember vagyok, aki megírja az első könyvét vagy aki nem.” (H.R.) Megint más a határidők és a rendszeresség hatékonyságát hangsúlyozta, utóbbit főleg pályakezdő írók számára (M.A.). Visszatérő eszköz a kizökkenés, például egy séta, ami segít elterelni a gondolatokat, felszabadítani az agyat a görcsből, mielőtt visszaülünk a munkához. És végül ott van a jó öreg tapasztalat a hit magunkban, hogy ha egyszer sikerült, újra sikerülni fog, ahogy Fehér Boldizsár is mondja: ilyenkor

“a korábbi teljesen reménytelen helyzetekre gondoltam, amikor ugyanígy éreztem, de megoldottam őket.

Ehhez persze meg kell oldani egy teljesen reménytelen helyzetet előtte, szóval kezdőknek nem olyan jó tanács. Nem szoktam horgászni, de egyszer láttam egy túlélő műsort, ahol a halhoz, amit a jeges tundrán akartak kifogni egy tóból, egy másik, kisebb halat akasztottak a horogra. Ami csalás. De lényegében ugyanez az én tanácsom is.”

A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Este támogatásával.
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Lezárult a jelentkezés – 35 könyvet neveztek idén a Margó-díjra!

Idén már a kilencedik alkalommal keresi a Margó Irodalmi Fesztivál a legjobb első prózakötet szerzőjét. Idén először az Erste támogatásának köszönhetően különdíjjal is jutalmazzák a legjobb tíz szerző valamelyikét.

...
Hírek

Szerbül is megjelenik Szöllősi Mátyás Margó-díjas könyve

A 2017-ben Margó-díjat nyert Szöllősi Mátyás-kötet, a Váltóáram immár szerb nyelven is olvasható. 

...
Hírek

Vonnák Diána kapta a 2022-es Margó-díjat!

Látlak című könyvével Vonnák Diána nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Zöld

Medvelepke vagy ablakosmoly? Szavazz a 2024-es év lepkéjéről!

...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...
Zöld

Az AI már élhetőbb várost tervez, mint az emberek

...
Zöld

Milyen szülő a bántalmazó férfi? Könyv anyáknak, hogy segíthessenek a gyerekeiknek és maguknak

...
Zöld

Boldogok a sajtkészítők! - A legrégebbi brit sajtos könyvet publikálták online

...
Zöld

Igaz történet a falkavezérről, amit a kedvessége is hozzásegített a diadalhoz

...
Zöld

Radioaktív sok európai vaddisznó a korábbi atomrobbantások miatt

...
Zöld

Vlad Dracul véres könnyeket sírhatott egy új kutatás szerint

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A gyerekek két kalandor madárral fedezhetik fel Szeged titkait

Trogmayer Éva mesekönyvében a két kalandor madár ezúttal Szeged felé veszi az irányt, velük együtt pedig a gyerekek is felfedezhetik az alföldi város érdekességeit, titkait. Olvass bele a Frida és Gubanc Szegeden című kötetbe!

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

Az alfa generáció tagjai olyan világban élnek, ahol a vizualitás minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap. Vajon a könyvek és azok vizualitása mit tud adni ennek a korosztálynak?

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

Egy hajó megmentése, valójában egy igazi nyomozás áll Mikó Csaba balatoni kalandregényének középpontjában. A Lukrécia megmentése új könyv, szerzője ugyanakkor már jó húsz éve papírra vetette. De milyen kötődése van az írónak a Balatonhoz, és hogyan tér vissza Gergő és Zsófi a folytatásban? Mikó Csabát kérdeztük.