Tavaly ősszel mutatták be Halász Rita első regényét, a Mély levegőt a Margó Irodalmi Fesztiválon, idén pedig neki ítélte oda a zsűri a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A könyv hatalmas utat járt be egy év alatt, nálunk felkerült az év végi toplistára, tavasszal felkerült a Libri irodalmi díj tízes listájára, nemrég pedig bejelentették, hogy sorozatot készítenek belőle.
Halász Rita az Összekötve című műsorunkban így foglalta össze a könyvét: egy nő azon gondolkodik, hogy váljon-e, majd nyomon követjük egy évét. Amilyen egyszerűnek tűnik egy mondatban a történet, annyira rétegzett és sűrű a szöveg, amiben a 80-as, 90-es évek politikai kontextusa is szerepet kap. Cikkünkben így írtunk a regényről: „Halász Rita mondatai pont olyan rövidek és mélyek, mint a levegő, ami beakad két bordánk közé és nem enged kiegyenesedni minket.”
Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Halász Rita (Mély levegő) válaszolt.
Halász Rita interjúnkban a következőket mesélte arról, hogy mi indította be nála az alkotói folyamatot: „Két jelenet. Egy nő az édesapjával és a gyerekeivel ül a kocsiban, lehajtja a tükröt, kint esik a hó (vagy hullik?). Ki ő? Mit lát? Hova megy? Miért? A másik: nyolcvanas évek, Ikarus busz, két kislány ül egymás mellett, az egyik szendviccsel kínálja a másikat. A hátuk mögött ülő fiú egy rókás (vagy macskás?) viccet mesél, aminek az a vége, hogy na, édesapám, én még öt percig baszok, aztán hazamegyek.” Az olvasói reakciókról pedig ezt mondta: “A legemlékezetesebb, hogy a könyvheti dedikáláson egy nagyon kedves férfi azt mondta, megmentettem a házasságát a könyvvel. Egyébként azt érzékelem, hogy Vera viselkedése sokaknál kiveri a biztosítékot, haragszanak rá, volt, aki azt mondta, hogy legszívesebben megrázta, felpofozta volna, hogy térjen észre. Szeretem, hogy ilyen erős érzelmeket vált ki a szöveg.”
Halász Rita első regénye, a Mély levegő ott kezdődik, ahol más történetek véget érnek: a menekülés pillanatában. A karácsonyi Összekötvében a négy fal között lejátszódó drámákról és a diszfunkcionális családokról Valuska László beszélgetett a szerzővel.
Az első Margó-díjat Totth Benedek nyerte a Holtverseny című regényével, amit már több nyelvre lefordítottak, másodjára Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével, harmadjára Szöllősi Mátyás kapta meg az elismerést Váltóáram című könyvéért, negyedik alkalommal Mécs Anna vehette át a díjat Gyerekzár című kötetéért, ötödik alkalommal Fehér Boldizsár Vak majom című regénye vitte el a díjat, tavaly pedig Harag Anita nyert Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötetével.
A Margó-díjjal 500 ezer forintot, valamint próbafordítást is kap a nyertes, és a Bookline idén 10 millió forint értékű médiatámogatással járul hozzá a könyv népszerűsítéséhez, a Konyvesmagazin.hu pedig tárcasorozat lehetőségét ajánlotta fel a szerzőnek. A nyertes a következő évben egy önálló esten is bemutatkozhat a Művészetek Palotájában.
2021-ben 40 első prózakötetet jelöltek a kiadók és a szerzők a díjra, melyek közül a tíz legjobbat előzsűri választotta ki, majd a szakmai zsűri döntött a legjobb háromról: Halász Rita könyve mellett Gurubi Ágnes Szív utca című könyve és Gazda Albert Leningrád című regénye került az élmezőnybe.
A Margó-díjról döntő zsűri tagjai idén: Antal Nikolett (Fiatal Írók Szövetsége), Czinki Ferenc (Szépírók társasága), Gaborják Ádám, valamint Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója.
A Margó-díj 2021-es kiírásának 10 legjobb könyve:
Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utca gyalog
Balássy Fanni: Hol is kezdjem
Böszörményi Márton: Meixner Józsefné apoteózisa
Gazda Albert: Leningrád
Gurubi Ágnes: Szív utca
Halász Rita: Mély levegő
Angela Murinai: Mikor feltámad a szél
Puskás Panni: A rezervátum visszafoglalása
Szarka Károly: Az én hibám
Szűcs Péter: Dharma
